Belföld

Ízelítőt kaptunk a 2010 előtti magyar világból

Évértékelő. Gyurcsány emberei újra a színen, az MSZP és a Jobbik teljes eljelentéktelenedése, sikeres meccsek Brüsszellel – itthon és az unióban is izgalmas esztendő volt 2019

Ízelítőt kaptunk  a 2010 előtti  magyar világból
Eredményváró májusban a Bálnában. A kormánypártok a huszonegy mandátum kétharmadát szerezték meg az európai parlamenti választáson
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Ellenzéki helyosztó volt az EP-voksolás
 

Boros Bánk Levente
Boros Bánk Levente
Forrás: MH

Az ellenzék számára érdekesebb volt ez az év, mint a kormánypártok számára, amelyek országosan megőrizték korábbi pozíciójukat – mondta lapunknak Boros Bánk Levente, a Médianéző igazgatója. Az EP-választás megerősítette a kormánypártokat, és szavazatszám szerint az önkormányzati választáson is hozták az eredményt – húzta alá. Ugyanakkor utóbbi választásnak köszönhetően új kihívással találták magukat szemben – tette hozzá. Az elemző kifejtette: az ellenzék számára a májusi voksolás egyfajta helyosztóként funkcionált, és ez a helyzet az önkormányzati választásra is megmaradt. A DK és a Momentum előretört, míg a többiek a szakadék szélére kerültek és továbbra is ott tántorognak. Ugyanakkor a különböző, egymás közötti megállapodásoknak köszönhetően lehetőséget kapott minden ellenzéki formáció, hogy betömje az éhes szájakat, és saját kádereit pozícióhoz juttassa. Ezzel az LMP, a Jobbik és az MSZP meg tudta hosszabbítani a túlélését.

Boros Bánk szerint csak látszólag vált kétpólusúvá a pártrendszer, mert nincs ellenzéki egység, csak kurta együttműködés. Ezek az ellenzéki formációk pozitív program helyett csak egy dologban, a kormányellenességben egyeznek meg, abban, hogy leváltsák a jelenlegi kormányt vagy a kormánypárti önkormányzati vezetőket. Az önkormányzati választás Boros Bánk szerint nem a jelöltek alkalmasságáról vagy a teljesítményekről szólt, hanem pártszavazás volt. Karácsony Gergelyt senki nem tartja alkalmasabbnak Tarlós Istvánnál – jegyezte meg a politológus. Az ellenzék csak bizonyos helyeken tudott előretörni. Nem történt más, mint hogy visszaállt a régi állapot, a jobboldal ott szerepelt jól, ahol hagyományosan erős.
Az önkormányzati választás után ugyanakkor kiderült az is, milyen irányba indult el az ellenzéki vezetés az általuk megnyert helyeken. Pontosan ugyanazokat a sztereotípiá­kat erősítik, amelyek 2010 óta az ellenzékről élnek a korábbi tapasztalatok alapján – húzta alá az elemző. Politikai tisztogatásba kezdtek, ideológiai alapon próbálnak bizonyos kérdéseket megközelíteni, és teljesen szembemennek a saját ígéreteikkel. Semmi mértékletesség nincs bennük, és ez a legrosszabb üzenet a választók felé – húzta alá Boros Bánk. Úgy tűnik, nem tudnak uralkodni magukon – fogalmazott.
Az uniós politikai téren történtekről elmondta: az EP-választás az európai színtéren is megerősítette a kormánypártokat és a kormányt. Annyi változás történt, hogy a rosszakarók elkezdtek most már magyar nyelven is beszélni az Európai Parlamentben, az újdonsült ellenzéki politikusok – a helyhatósági választások eredményén felbuzdulva – mindent megtettek, hogy a magyar érdekekkel szembemenve megakadályozzák a kormány által kitűzött célok elérését. Igyekeztek elérni, hogy hazánk ne kapja meg a bővítési portfóliót, ám kudarcot vallottak – fűzte hozzá.
 

Gyurcsány vagy neje, ez az igazi kérdés
 

Deák Dániel
Deák Dániel
Forrás: MH

Számos fordulatot hozott magával 2019 a magyar belpolitikában. Az európai parlamenti választás hatására jelentősen átalakult az ellenzéki térfél, a korábban meghatározónak számító MSZP és Jobbik szinte teljes mértékben eljelentéktelenedett, helyüket a Gyurcsány-féle DK és az új SZDSZ-nek számító Momentum vette át – jelentette ki lapunknak Deák Dániel politológus 2019-et értékelve.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az ellenzéki átalakulás legnagyobb nyertese Gyurcsány Ferenc lett, aki vélhetően azt tűzte ki célként, hogy 2022-ben ő vagy felesége legyen az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Ez az önkormányzati választást követően érzékelhetővé is vált, Gyurcsányék jelentős pozíciókat kaptak a fővárosi cégekben, testületekben – hangsúlyozta.

Deák szerint a kormánypártok számára ez az év azt üzente, hogy a 2022-es választásra az ellenzéki együttműködés miatt már nem a centrális erőtér logikája szerint kell felkészülni, hanem az egykori MSZP–SZDSZ-koalícióhoz hasonló ellenfélre lehet számítani.

Az ugyanakkor – fogalmazott – nem feltétlenül rossz a választói emlékezet felfrissítése szempontjából, hogy hosszú idő után a balliberális erők újra megmutatják a gyakorlatban, kik is ők valójában, és ízelítőt adnak a 2010 előtti világból: rögtön megszorításokba kezdtek, elveszik a juttatásokat, adókat emelnek, kifizetőhelyként használják az önkormányzatokat és igyekeznek leállítani a beruházásokat. Ennek köszönhetően – vélekedett az elemző – az elkövetkező időszakban a Fidesz–KDNP szembe tudja majd állítani az általa képviselt építkezés és fejlődés politikáját a balliberális rombolással, ami hosszú távon mindenképpen kifizetődő lehet az ország gyarapodásáért dolgozó nemzeti oldalnak.

A politológus rámutatott, ez a különbségtétel nem csak belpolitikai színtéren igaz az ellenzék és kormány viszonylatában, hanem nemzetközi dimenzióban is: míg a Fidesz–KDNP 2019-ben is kiállt hazánk érdekei mellett a világban, addig az ellenzék még az eddigieknél is durvább támadásokat intézett Magyarországgal szemben.

Deák Dániel szerint ilyen eset volt az, amikor a magyar uniós biztos kinevezését igyekeztek megakadályozni, sőt még azt is el akarták érni, hogy az eredetileg Romániának szánt, sokkal gyengébb közlekedési portfóliót kapja meg hazánk. Ezek után semmi jóra nem lehet számítani az ellenzéki oldaltól 2020-ban sem, mind az erősödő migrációs nyomás, mind a következő hétéves uniós költségvetési keretről szóló tárgyalások kapcsán a nemzeti kormány kitartó küzdelmében bízhat az ország. Deák hozzátette: ebből kifolyólag 2020-ban is éles politikai konfrontálódásra lehet számítani, ugyanakkor mivel hosszú ideig nem lesz országos szintű választás, valamelyest nyugalmasabb belpolitikai élet következhet, a szakpolitikai kérdések kerülhetnek előtérbe.
 

Csökken a szegénység, emelkednek a bérek, az eredmények igazolják a gazdaságpolitikát
 

Kiszelly Zoltán
Kiszelly Zoltán
Forrás: MH/Hegedüs Róbert

Az önkormányzati voksolás a legfontosabb fejlemény a belpolitikában idén, az EP-választáson nem volt meglepetés, az legfeljebb a közvéleménykutatási adatokat igazolta — véli Kiszelly Zoltán politológus. Az előbbi esemény azonban alaposan átrendezte az erőteret, az ellenzéki szavazók beálltak az előválasztások győztesei mögé, így több fontos helyen ellenzéki jelölt tudott nyerni. Úgy néz ki, hogy hosszú idő után kialakul a szisztéma, amely szerint a kormánypártival szemben mindenütt egy esélyes jelölt várható, az elemző szerint ugyanakkor kérdés, hogyan élnek ezzel a lehetőséggel.
A győztes vezetőknek bizonyíta­niuk kell azt is, hogy jobban vezetnek, mint a Fidesz és mint az őket delegáló pártok 2010 előtt az ország élén. Eddig az látszik, hogy nem.

Először megemelték a saját juttatásaikat, rokonoknak biztosítottak állásokat, egyes helyeken elvették a dolgozók tizenharmadik havi fizetését, vagyis a 2010 előtti idők és arcok tértek vissza. Ezzel együtt felerősödtek az ellenzéken belüli mozgások, az MSZP, a Jobbik és az LMP lefelé, a DK meg a Momentum felfelé tart. Elindultak az átigazolások, a nagyok szedik fel a maradékot. „De ők sem barátok, az egyik oldal a Gyurcsány család, a másik meg azok, akik nem szeretik őket. Lesznek csörték. Alapvetően beértek a tavalyi trendek, a bukóban lévő erők magukkal voltak, illetve vannak elfoglalva, lényegében nem csinálnak semmit” – fejtegette Kiszelly.

Szerinte az EU-ban is a korábbi folyamatok értek be, két politikusnak van víziója Európáról, Orbánnak és Macronnak. Az új és a régi államok közötti vita egy időre megszűnt, ám nem történt más, minthogy az európai egyesült államokat erőltetőkkel szemben alkalmi szövetséget kötöttek a franciák és a visegrádiak, hogy lassítsák a németek föderalista terveit – idézte fel
a szakértő.

Végül konszenzusos jelölt lett az Európai Bizottság elnöke, aki úgy gondolja, meg kell érteni a régiónkat. Jövőre a német soros elnökséget arra akarják majd használni, hogy megreformálják a lisszaboni szerződést, újra és újra felmerül a migránskvóták ötlete, illetve a többségi szavazások elvét akarják erőltetni – sorolta Kiszelly, megjegyezve, néha nyer a józan ész. Közben Németországban már drágább az áram, mint Dániában – hívta fel a figyelmet. Szerinte a klímaváltozás hatalomtechnikai kérdés, a nyugati elit ezzel akarja elterelni a figyelmet az olyan fontosabb kérdésekről, mint a lecsúszás, arról, hogy csak a globalizáció nyerteseinek lett jobb, jellemzően a nagyvárosokban, a többség azonban leszakad. A másik fő kérdés továbbra is a migráció. Mindenesetre az új hullám arra is jó, hogy a kifacsart szocdem pártokat az establishment lecserélje a zöldekre, megtartva így a hatalmat.

Az elemző szólt arról is, hogy bevált az unortodox gazdaságpolitika, megérte az erőfeszítéseket és a konfliktusokat Brüsszellel, illetve a multikkal. Átgondolt irányvonal mentén haladnak a dolgok, ennek egyik fontos eleme, hogy a pénz már nem megy ki az országból úgy, mint 2010 előtt. Csökken a szegénység, emelkednek a bérek, növekedő szakaszba léptünk. A modell azonban csak akkor tartható fenn, ha a kormány hatalmon marad.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom