Belföld

Az ellenzéknek csak szlogen a zöldügyek emlegetése

Rétvári Bence: Brüsszelben továbbra is ott vannak a Soros által pénzelt nyomásgyakorló szervezetek, nyilván az új vezetőknél is bejelentkeztek, és folytatják a bevándorlást támogató, a magyar kormányt és szövetségeseit lejárató politikájukat

A kormány komolyan veszi a klímaváltozás és a környezettudatosság témáját. Egyébként nagyjából egy éve, 2018. december 5-én már tartottunk egy vitanapot erről, ám egyetlen ellenzéki képviselő sem jött el – idézte fel lapunknak Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, akivel a kulturális törvénycsomagról, az oktatásról és az egészségügyről is beszélgettünk.

Az ellenzéknek csak szlogen a zöldügyek emlegetése
„A többség a színházban a színházzal szeretne foglalkozni, mégis arról akarják meggyőzni őket az aktivistákká átvedlett színészek, hogy az nem lehet kultúra, ami nem ellenzéki, vagyis jobboldali”
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Művészek és politikusok együtt tüntettek az év végén a kulturális törvénycsomag ellen. Jogosan?

– A kétszínűség maximuma, hogy Karácsony Gergely a színházvezetőket kinevező politikus elment tüntetni azért, hogy a politikusok ne nevezhessenek ki színházigazgatókat. Pontosabban azt szeretné, hogy ő ezt továbbra is megtehesse, de mondjuk a színházat fenntartó és finanszírozó állam ne szólhasson bele abba, ki vezethet teátrumot. Van, akinek már meg is üzente, hiába pályázik, nem fog nyerni, mást meg indoklás és tájékoztatás nélkül elküldött. Elképesztő logika.

– Elhangzott az is, hogy megszűnhet a színházak függetlensége.

– Ez hazugság. A törvényben előírt megállapodás garanciát ad a vegyes működtetésű színházak művészeti szabadságára. Tavaly azzal riogattak, hogy bezárnak a budapesti színházak, mert megszűnik a taorendszer. Nem került rá sor, sőt az intézmények többletforráshoz jutnak. A jelek szerint minden decemberben ugyanazok aggódnak ugyanúgy – teljesen feleslegesen. Sajnos ugyanakkor a véleménynyilvánítás határait súroló módon olyan nyomást gyakorolnak azokra is, akik nem akarnak politizálni, amit nem láttunk még Magyarországon. Színészeket, rendezőket, művészeket vegzálnak azzal, hogy álljanak ki a balliberális oldal mellett. Pedig a többség a színházban a színházzal szeretne foglalkozni, mégis arról akarják meggyőzni őket az aktivistákká átvedlett színészek, hogy az nem lehet kultúra, ami nem ellenzéki, vagyis jobboldali. Csakhogy elfelejtik: a fővárosban már nem ők vannak ellenzékben. Mindenáron a kormánnyal szembeni ellenálláshoz keresnek eszközöket.

– A törvénycsomag gyors megszavazását mi indokolta?

– Látható volt, hogy az új fővárosi vezetés egy szalmaszálat nem tesz keresztbe, amikor egy több száz millió forintos állami támogatásból működő, ám neki kedves budapesti színházban szexuális zaklatási ügyekre derül fény. Sőt megpróbálja elkendőzni az egészet. Ezért pörögtek fel végül az események. Az nem lehet, hogy az állam úgy támogasson egy színházat, hogy például egy ilyen súlyos zaklatási ügyben ne tudjon ellenőrzést végezni és ne tudja megvédeni a színészeket a zaklatástól.

– Azért a DK-s főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet az Újszínháznál felmerült gyanú kapcsán azonnal vizsgálatot rendelt el.

– Hitelesebb lett volna, ha pár héttel korábban a Katona József Színház esetében is hasonlóan jár el. Ezzel önmagáról állított ki elfogultsági bizonyítványt, még a látszatra sem ügyelt az egész ország figyelmét felkeltő botrányban. Vagyis szerinte a balliberális oldalhoz tartozók bármit elkövethetnek, tőle mentességet kapnak.

– A színházlátogatók mit fognak érzékelni a törvényi változásból?

– Kezdjük ott, hogy évről évre, így 2020-ban is emelkednek a kultúrára szánt költségvetési összegek. Nálunk többet GDP-arányosan szinte alig fordít valaki Európában erre a területre. Ugyanakkor a jövőben átláthatóbb lesz a működés, a felelősségi viszonyok pedig tisztábbak. A legtöbb forrást biztosító államnak ezentúl nagyobb rálátása lesz a működésre, és lesz részjogosítványa egyes döntéseknél. Ez eddig nem így volt, ám a művészeti tevékenységgel kapcsolatban továbbra sem kap beleszólást senki. A függetlenség megmarad. Karácsony tehát nem a színházakat, hanem a saját hatalmát meg a balliberális tábor érinthetetlenségét félti.

– Ellenzéki megmondóemberek szóba hozták, hogy ezen logika mentén a szintén komoly állami támogatásban részesülő egyházak működésébe is nagyobb beleszólást kérhetne magának az állam. Egyetért?

– A keresztény kultúra ellenesség és az egyházellenesség főleg a DK politikai krédójának lett a része, Brüsszelben Gyurcsányné a papok hatalmától retteg, itthon pedig minden lehetséges eszközzel támadják a felekezeteket, kivéve persze a pártrendezvényeiken feltűnő Iványi Gábor lelkészt és közösségét. Pedig az egyházakkal való együttműködésről vagy a határon túli magyarság ügyéről lehetne nemzeti konszenzus. Csakhogy az ellenzéki térfélen a DK és a Momentum között kialakult versenyhelyzetben, rivalizálásban már csak az számít, ki van messzebb a Fidesztől. Ezért minden íratlan szabályt, nemzeti konszenzust felrúgnak, például még a magyar jelölteket is elgáncsolják az uniós intézményekben, folyamatosan a magyar nemzeti érdekek ellen dolgoznak.

– Ahol legutóbb Varga Judit igazságügyi minisztert faggatták a jogállamiságról. Nem csitul a küzdelem az EU-val?

– Brüsszelben továbbra is ott vannak a Soros által pénzelt nyomásgyakorló szervezetek, nyilván az új vezetőknél is bejelentkeztek, és minden lehetséges eszközzel folytatják a bevándorlást támogató, a magyar kormányt és szövetségeseit lejárató politikájukat. Valamint továbbra is ott vannak a bevándorláspárti politikusok, Soros embere, Frans Timmermans az új brüsszeli bizottságban is alelnök. Azért támadják Magyarországot, mert a magyar emberek nemet mondanak a bevándorlásra. Ehhez a hadjárathoz minden fronton, minden hazugságot összehordanak.

– Rátérve az oktatásra: ismét mozgolódnak a tanári szakszervezetek, béremelést követelve. Mire lehet számítani ezen a téren?

– Azt szögezzük le, hogy a pedagógusok voltak az elsők, akiknek nagy átfogó béremelési programot hajtottunk végre, átlagosan ötven százalékkal nőtt a bérük az elmúlt években,
a szakképzésben dolgozó pedagógusok jövő júliustól átlagosan további harmincszázalékos béremelésre számíthatnak. Folyamatosan tárgyalunk az érdekvédőkkel, akikre egyébként az ellenzék és a Soros-hálózat is igyekszik rátelepedni. Érdekes amúgy, hogy a kormányellenes média eközben alig számolt be a legújabb PISA-jelentésről, amely immár minden vizsgált területen javulást mutat a diákok teljesítményében. Értjük persze, hiszen a korábbiakhoz hasonlóan romlást vártak, csakhogy a kormány oktatáspolitikai intézkedései, mint például az esélyteremtés érdekében létrehozott állami iskolafenntartás vagy a tankönyvek ingyenessé tétele, kezdik meghozni a gyümölcsüket. Az ilyen változtatások hosszú távon fejtik ki a hatásukat.

– Nemzetközi összehasonlításban mire elég az eredményünk?

– A világ hetvenkilenc legfejlettebb országát tekintve immár a lista első felében van hazánk. A szövegértés, a matematika vagy a természettudományok terén is komoly az előrelépés, megközelítjük az OECD-átlagot. Külön öröm, hogy csökkent a különbség a jól és a rosszul teljesítő diákok között, vagyis egyre kevesebb a leszakadó tanuló. Ez komoly eredmény, ráadásul emellett a családi pótlék iskolába járáshoz kötése nyomán csökkent a hiányzások száma is, az iskolai étkeztetés ingyenességét pedig kiterjesztettük. Egyéb méréseken is egyre jobban, akár átlagon felül teljesítenek a tanulóink, ilyen a matematikai és természettudományi tudást vizsgáló TIMSS vagy a szövegértési képességeket vizsgáló PIRLS.

– Említette a társadalmi felzárkózást. A KSH legutóbbi felmérése ezen a téren is komoly javulást mutat, de gondolom, még maradt teendő.

– Megjegyzem, az említett kutatás minden évben az Eurostat sztenderjei szerint készül, és valóban, a múlt évre vonatkozón számos pozitív megállapítással él. A munkahelyteremtésre és adócsökkentésre épülő kormányzati politika tehát sikeres, szemben a Gyurcsány és a baloldal által 2010 előtt vitt, a segélyezésre, adóemelésekre és a megszorításokra építő irányvonallal. Harmadára csökkent a munkanélküliség 2010 óta, egyaránt nőnek a jövedelmek és a fogyasztás, egy év alatt nagyjából hét százalékkal, egyre több jut szabadidőre, kultúrára és szórakozásra, és egyre jobban csökken a szegénység is. A legnagyobb nélkülözésben élők száma 2010-ben négyszázezer és félmillió között volt, 2018-ra alig százezerre apadt. Ráadásul míg 2006 és 2010 között a leggazdagabb tíz százaléknak nőtt a legnagyobb mértékben a jövedelme, azóta a legnagyobb arányban a legkevesebbet keresőknek. A javulásban nyilván a minimálbér folyamatos emelésének, a rezsicsökkentésnek, a közfoglalkoztatásnak és a gazdaság kifehérítésének is jelentős szerepe volt. Egyre inkább zárul a társadalmi olló, és különösen pozitív adat, hogy ez igaz a gyermeket vállaló családokra is. Azoknak a száma, akiknek hiteltörlesztéssel vagy a lakhatással kapcsolatos fizetési hátralékkal problémájuk van, 1,2 millió fővel csökkent 2010 óta.

– Annak viszont, hogy egyre több a gépkocsi, a klímavédők aligha örülnek.

– A Fidesz–KDNP megszavazta, hogy erről a kérdéskörről megnyithatjuk a parlamenti vitát. A kormány komolyan veszi a témát. Egyébként nagyjából egy éve, 2018. december 12-én már tartottunk egy vitanapot a klímaváltozásról és a környezettudatosságról, ám egyetlen ellenzéki képviselő sem jött el. Akkor még nem volt nekik fontos a kérdés, éppen a munka törvénykönyvének változását emlegetve keresték a feltűnősködés lehetőségét. Ráadásul a balliberális kormányok idején elfogadott két Nemzeti alaptantervben az éghajlat- vagy a klímaváltozás kifejezés egyszer sem fordult elő. Ezzel szemben a 2012-es, jelenleg is hatályos NAT-ban nyolcszor. Az ellenzék számára tehát a zöldügyek emlegetése pusztán szlogen, nem jelent nekik valós politikai elköteleződést, mi viszont azonnal cselekedtünk, ahogy kormányra kerülve lehetőségünk volt. Határozott klímacéljaink vannak és azok felé következetesen haladunk. Azokat a brüsszeli elképzeléseket azonban nem támogatjuk, amelyek szerint a hétköznapi emberekkel fizettetnénk meg a klímatervek árát rezsiemeléssel, élelmiszerár-emeléssel, mert az a szegénység növeléséhez vezetne. A nagy szennyező vállalatok és országok fizessenek!

– A fővárosi önkormányzati változások révén az egészségügy is előtérbe került, amely az ellenzéki egyik kedvenc kampánytémája. Vajon félnek, hogy elveszítik ezt az eszközt, ha a kormány Budapesten is komoly fejlesztéseket valósít meg?

– Úgy tűnik, hogy bár Karácsony Gergely stadionstopot ígért, de stadionok végül épülhetnek. Ami igen aggasztó, hogy az új fővárosi vezetés már kórházstopot, állatkertstopot, Duna-híd-stopot, múzeumstopot is hirdetett. Amúgy évente 770 milliárddal költünk többet egészségügyre, mint 2010-ben. Az ápolók ebben a ciklusban 72 százalékos béremelésben részesülnek, ugyanakkor tíz év alatt az orvosok juttatásai is nagyjából két és félszeresére emelkednek, és jelentősen nőnek a praxistámogatások is. Bár önkormányzati feladat, az állam Budapesten és Pest megyében a szakrendelőkre és járóbetegellátásra 58,6 milliárd forintot fordít, és sorra fejlesztjük a budapesti kórházakat is, sőt szeretnénk megépíteni Budapesten Európa legmodernebb kórházát, a dél-budai szuperkóházat, de erre is kórházépítési stopot jelentettek már be. Az pedig józan ésszel felfoghatatlan, hogy Karácsony és a balos közgyűlési többség ezt miért szavazta le, nyilván nem a budapestiek érdekében, hanem zsigeri pártpolitikai érdekből, őket csak a hatalom érdekli, nem a budapestiek egészségügyi ellátása.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom