Segítség meddő pároknak

Magyarországon ma minden ötödik pár meddőséggel küzd, egyre nagyobb probléma a férfiak meddősége is. Számos intézkedés született már eddig is, így például ebben az évben kétmilliárd forinttal több jutott meddőségi kezelésekre, továbbá kibővítették a társadalombiztosítás által finanszírozott lombikprogram-eljárások számát, növelték
a gyógyszertámogatást, több kórházban is zajlik ilyen célú fejlesztés – közölte megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A kormány kiemelt célja, hogy támogassa a magyar párok gyermekvállalását, minden segítséget megadva a meddőséggel küzdőknek is a gyermekáldáshoz. A tárca szeretné bővíteni a meddőséget megelőző intézkedéseket, beleértve a férfiak meddőségének megelőzését és kezelését, az erről szóló szakmai program még kidolgozás alatt van.

„Méltatlan hozzánk, hogy orvosaink és közösségi vezetőink zöme érzéketlen, sőt tudatlan a gyermekre vágyó nők gondjainak megoldásában. Az inzulinrezisztencia, a hormonzavarok, a lombikhoz való anyagi hozzáférés, a huszonévesek saját petesejtjeinek tárolása a nehezebb, harmincas éveikre, a petesejt-donáció és a többi vagy tilos vagy tűrt, de drága eljárás miért ne lehetne támogatott és mindenki számára hozzáférhető?” – tette fel a kérdést a közelmúltban Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Novekedes.hu oldalon, amikor közzétett egy tíz pontból álló „szégyenfolt” listát.
A jegybank első emberének aktivitása a témában nem meglepő, hiszen a Magyar Nemzeti Bank idén februárban egy 330 pontos versenyképességi programot publikált, amelynek célja az országban rejlő növekedési potenciál kibontakozásának és fenntartásának elősegítése. A reformprogram javaslatokat tartalmaz a kormány családbarát politikájának 2030-ig történő folytatására, azon belül is a családbarát egészségügyi rendszer erősítésének támogatására.

A versenyképességi program kiemelt figyelmet fordítana a gyermekvállalást gátló betegségek megelőzésére, kezelésére.

A problémák minél hamarabb történő felismerése és kezelése érdekében javasolja a gyermekvállalással kapcsolatos, mindkét nemre kiterjedő célzott szűrővizsgálatok aktívabb támogatását.

Emellett tizenhat éves kortól az államilag finanszírozott, rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok bevezetését ajánlja, amelyek célja az esetleges betegségek, hormonális problémák, fertőzések és daganatok korai felismerése és kezelése.
Tekintve, hogy a női meddőség egyik potenciális oka a fel nem ismert inzulinrezisztencia, fontos volna tájékoztató kampányt indítani, amely felhívja a nők figyelmét a betegség tüneteire a minél korábbi felismerés érdekében. Emellett indokolt lehet a szülőképes korban lévő nők számára ingyenes, államilag finanszírozott szűrővizsgálatok bevezetése is a korai felismerés érdekében.

A várakozási idők csökkentése céljából a jegybanki versenyképességi program javasolja, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos eljárásokat – hasonlóan a szülészeti ellátásokhoz – vonják ki a teljesítményvolumen-korlát alól. Az MNB azt ajánlja, hogy az egy személynek járó államilag finanszírozott ellátások számát növeljék (ezeknek száma nem változna, de a további beavatkozások után csak önrészt kellene fizetni a teljes térítési díj helyett).

A várandósság alatt felmerülő kiadások csökkentése céljából az MNB ajánlja az államilag támogatott ellátások körének bővítését a legnépszerűbb vizsgálatokkal (4D-ultrahang, Streptococcus–B-vizsgálat), továbbá javasolja a várandós nők előnyben részesítését a vizsgálatok időpontjának meghatározásakor.

A program megfontolás tárgyává tenné továbbá, hogy a terhesség időszaka alatt a várandós nők magánorvosi költségeihez számla ellenében járuljon hozzá a társadalombiztosítás. Ennek mértékét lehetőleg 50–80 százalék között határozzák meg, illetve a támogatásnak legyen egy összesített összegre vonatkozó felső korlátja. Ennek bevezetése ösztönözné
a magánorvosi praxisok működésének fehéredését is.

A jegybank szerint érdemes lenne célzott szabadnapok bevezetése a harmincöt évnél fiatalabb munkavállalók számára, amelyet gyermekvállalással kapcsolatos egészségügyi vizsgálatokra vagy gyermekvállalást segítő tréningekre lehetne felhasználni. A gyermekvállalásra való felkészülést segíthetné emellett az államilag finanszírozott szülésfelkészítő tanfolyamok megszervezése is.

A dokumentum rögzíti: a 2,1-es termékenységi ráta elérése és tartós fennmaradása esetén érdemben mérsékelhető lenne a jelenlegi népességfogyás üteme. Hosszú távon a kedvező demográfiai folyamatok hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez is, amikor a megszületett nagyobb létszámú generációk belépnek a munkaerőpiacra.

Egy ma kezdődő demográfiai fordulat azonban csak több évtizedes időtávon fejti ki kedvező hatását a nyugdíjrendszerre, így a jelenlegi demográfiai kihívást egy tömegességre és teljes lefedettségre törekvő kiegészítő rendszer enyhíthetné. Az MNB ezért javasolja az alanyi jogú tagságot a kiegészítő önkéntes nyugdíjpénztárakban, amelyekben az egyéni hozzájárulásokat foglalkoztatói és állami támogatások egészítenék ki.