Belföld
Magzati szívhang az utolsó szó jogán
Dúró Dóra: Az Alaptörvény szerint az életet a fogantatás pillanatától megilleti a védelem, ez azonban nincs így. Elfogadhatatlan az abortuszt fogamzásgátlásként használni
– Mennyi abortusz történik hazánkban évente?
– Magyarországon átlagosan évi kilencvenezer élveszülésre harmincezer abortusz jut. Összehasonlításképpen: a harmincnyolcmilliós Lengyelországban az élve születések száma háromszázezer fölötti, ugyanakkor a művi vetélések stabilan ezer környékén járnak. Ez elgondolkodtató különbség, ami számomra azt is mutatja, hogy nem feltétlenül a „rossz gazdasági viszonyok” miatt döntenek a nők egy magzat elvetése mellett.
– Hanem miért?
– Szerintem egy rendkívül rossz beidegződés állhat a háttérben. Szinte kizárólag az édesanyát tekintjük „alanynak”, s közben nem veszünk tudomást a magzatról. Azt valamiféle élettelen sejtcsomónak gondoljuk, akinek a jogai csak egy adott időponttól kezdenek el „élni”. Az anyák pedig így egyfajta külső kényszernek tekintik a beavatkozást.
– Ezzel magyarázható, hogy eddig kétszer nyújtotta be az Országgyűlésben az úgynevezett szívhangtörvény tervezetét?
– Igen, szívügyem a javaslat. Sokan nem érzik döntésük súlyát, pedig ezt nem lehet például egy fogászati beavatkozáshoz hasonlóan kezelni. Azt gondolom, ha az abortuszra jelentkező nőknek megmutatnák magzatuk szívhangját, akkor komolyabban elgondolkodnának a beavatkozáson.
– Mire alapozza ezt?
– Alapvetően az emberségre. De említhetek más megközelítést is: Macedóniában a művi vetélésre jelentkezőknek kötelező ezen a procedúrán végigmenni. Meglepő, de csak ezzel az egy intézkedéssel harminc százalékkal csökkent az abortuszok száma, erről számolt be egyik parlamenti képviselőjük épp Budapesten az előző Demográfiai
Csúcson. Ha ezt átültetem a hazai viszonyokra, akkor az tízezerrel több gyermeket jelentene évente. A világ egyre több országában vetődik fel hasonló törvényeknek az ötlete a korszerű egészségügyi alapelv, az úgynevezett tájékozott beleegyezés mentén.
– Vannak, akik az abortusz teljes betiltását szorgalmazzák.
– A Mi Hazánk Mozgalom javaslata nem tiltást, hanem tájékoztatást jelent. Nem kötelező felnevelni a gyermeket, örökbe is adhatja, de az abortuszt egyfajta utólagos fogamzásgátlásként használni elfogadhatatlan. Maga az állam is sokat tehetne azért, hogy az ellátó- és szociális rendszert fejlessze, és nagyobb súlyt fektessen a megelőzésre, a felelős magatartás népszerűsítésére, ezáltal csökkentse a nőkre nehezedő nyomást. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az abortusz megtagadása esetén az érintettek utólag döntő részben úgy nyilatkoztak, jobban jártak a gyermekáldással, mint a vetéléssel.
– Ki támogatta a javaslatát?
– Több KDNP-s képviselő is egyetértését fejezte ki, de sajnos sem 2016-ban, sem 2018-ban nem volt meg a kellő többség a törvény elfogadásához.
– Mi a véleménye a közelmúltban Írországban bevezetett liberalizációról?
– Súlyos hibának tartom, s ezzel az állásponttal vélhetően nem vagyok egyedül. Az Alaptörvény szerint a magzatot fogantatása pillanatától megilleti a védelem, ez azonban hazugság, lényegében semmilyen védelemben nem részesül, pedig a legártatlanabb és legvédtelenebb emberekről beszélünk. Az eddigi kormányok abortuszpolitikája lényegében nem különbözik egymástól. Ezért is szorgalmazom, ha már sajnos a Hit Gyülekezetét leszámítva az egyházak hallgatnak, hogy legalább „az utolsó szó jogán” kommunikálhasson a magzat az édesanyjával, életében legalább egyszer. Ha sikerülne a szívhang-törvényt elfogadni, akkor szerintem hazánkban is érezhetően visszaesne az abortuszok száma.
Amerikai államok az abortusz ellen
Háromgyermekes iowai szenátor, sikeres életvédő volt a vendége a keresztény CitizenGO budapesti konferenciájának
A CitizenGO online keresztény közösség szervezett nemrég Szívdobbanás konferenciát a Párbeszéd Házában. A rendezvény fővendége Amy Sinclair republikánus iowai szenátor volt, aki az úgynevezett szívdobbanástörvénnyel jelentős eredményeket ért el a magzatok védelmében az Amerikai Egyesült Államokban. Az elmúlt két évben kilenc állam – Iowa, Alabama, Dél-Dakota, Georgia, Kentucky, Louisiana, Mississippi, Missouri, Ohio – kormányzója írt alá olyan jogszabályt, amely valamilyen formában tartalmazza a szívdobbanás-koncepciót. Eszerint az ultrahangvizsgálat megmutatja az anyának gyermeke szívdobbanását, a törvény pedig védi a magzat életét szíve első dobbanásától, körülbelül a várandósság hatodik hetétől. Amy Sinclair képviselőtársaival 2017-ben több törvényjavaslatot is benyújtott a meg nem született gyermekek védelmében. Az egyik volt a szívdobbanástörvény, a másik előirányozta az abortuszt támogató szervezetek adótámogatásának megszüntetését, a harmadik pedig az abortusz után megmaradt magzati testrészekkel való kereskedelem megtiltásáról szólt. Előírták az abortuszra való bejelentkezés és a beavatkozás közötti hetvenkét órás várakozási időt, hogy legyen idő az abortuszra jelentkező édesanya széles körű tájékoztatására. Amy Sinclair a CitizenGO konferenciáján elmondta, a javaslatok az egész Egyesült Államokban élénk vitát váltottak ki, az abortuszpártiak őt fizikailag is megfenyegették. A háromgyermekes amerikai szenátor a Magyarkurir.hu tudósítása szerint felidézte, tizenkilenc éves volt, amikor először várandós lett, és úgy érezte, nincs felkészülve a gyerekvállalásra. Minden megváltozott azonban, amikor meghallotta fia szívdobogását. Többé nem volt kétséges, hogy megszüli a gyermekét. „Hogyan is lehetne nem embernek nevezni azt, akinek van és dobog a szíve?!” – fogalmazott.
(KCs)
