Belföld

„Minden gyermeknek joga van játszani”

Az ép és a sajátos nevelési igényű gyerekek a közös tevékenység során kommunikációt is tanulnak, lehetőséget kell adni nekik arra, hogy minél több időt töltsenek együtt

Integrált, sajátos nevelési igényű gyermekeket is fogadó óvoda nyílik hamarosan a főváros II. kerületében. Az intézményben jártunk, ahol Magyarországon és Európában is modellértékű, egyéni igényközpontú nevelési és közösségi programot mutattak be szakemberek.

„Minden gyermeknek joga van játszani”
Hamarosan átadják a modellértékű óvodát
Fotó: MH

A Kadarka utcai óvodaépületben négy csoportszobát alakítottak ki, összesen száz férőhellyel. Az intézmény kiemelt helyszíne lesz az egyéni igényközpontú nevelésnek, hiszen ép és sérült gyerekek egy csoportba járnak majd. Az óvodában speciális, csak a fejlesztésre, egyéni foglalkozásokra használható helyiségeket is kialakítottak, az udvari játszóeszközöket is úgy tervezték, hogy lehetőséget biztosítsanak mindenkinek a közös, kreatív játékra. Egy nemrég rendezett kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: segíteni kell minden gyermeknek abban, hogy a jövendő generációk egészséges impulzusokat kapjanak. A legfontosabb, hogy az ép és a sajátos nevelési igényű gyermekek megismerjék egymást, megszokják, miként élhetnek együtt, és lássák meg a másikban a lehetőséget.

Harsányi Eszter, a Nestingplay társadalmi vállalkozás vezetője elmondta, hogy második gyermeke sérültként született, és amikor felcseperedett, rádöbbent, hogy nehéz olyan játszótereket találni, ahol biztonságos eszközök találhatók. „A sorsunkat a saját kezünkbe vettük” – célzott arra, hogy elkezdtek biztonságos, új eszközöket alkotni, amelyekkel ép és sérült gyermekek együtt játszhatnak. Ezt követően tréningeket szerveztek az óvodapedagógusoknak, miként tudják együtt foglalkoztatni az ép és sérült gyermekeket. Megjegyezte, olykor még hiányzik a támogató környezet, az óvodapedagógusok úgy kerülnek ki a főiskoláról, hogy nincsenek felkészítve rá, miként kell bánni a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. Másrészt ma még tapasztalható, hogy a döntéshozók, a tervezők nem érdekeltek az integrált, biztonságos játszóterek kialakításában. Pedig minden gyermeknek joga van játszani, hiszen a kicsik a játékon keresztül tanulnak kooperációt, kommunikációt. Ezért biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy együtt tudjanak játszani – hangsúlyozta Harsányi Eszter.
Kókayné Lányi Marietta, a II. kerületi Gyermekek Háza pedagógiai vezetője kijelentette, az általuk alapított intézményben minden igényt ki tudnak elégíteni. Az 1993-as közoktatási törvény biztosította a lehetőséget arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek az épekkel együtt tanuljanak, náluk azóta alapelv, hogy minden új osztályba több sérült gyermek is kerül, ami ösztönzőleg hat minden szereplőre. A lépéssel szerinte mindenki nyer, azt tapasztalják, a tanulmányi eredmények is jobbak a folyamatos kooperáció következtében. Eközben az ép gyermekek elsajátítják az egymásra figyelést, és empatikusabbak lesznek. A gyerekek maguktól is megoldanak problémákat, számukra ez nem is jelent akkora gondot. A pedagógiai vezető elmesélt néhány szívet melengető történetet, például amikor kislányok saját maguktól megoldották, hogy mozgássérült társukat lecsúsztathassák a csúszdán.

Drávucz Rita egykori világbajnok vízilabdázónak, a Gyarmati Dezső Uszoda vezetőjének kislánya Charcot-Marie-Tooth szindrómával küzd. Úgy látja, a gyermekek befogadók, ezért hagyni kell őket beszélgetni, hadd kérdezzenek egymástól, hogy megismerjék társaikat. „Segíteni jó érzés, és a terek már megvannak hozzá” – mondta, utalva a hamarosan megnyíló óvodára, a közelben épülő játszótérre vagy a kerület új, akadálymentesített uszodájára. „Ha megtapasztalja valaki ezt a csodálatos érzést, utána mindig keresni fogja a lehetőségeket” – hangsúlyozta az uszodavezető, aki szerint a sport is segíthet megismerni a különbségeket épek és sérültek között.

Már a 19. században is sokszor azzal a céllal hoztak létre közparkokat, hogy a különböző társadalmi rétegű emberek egyformán részesülhessenek a pihenés, kikapcsolódás lehetőségeiből – magyarázta Tihanyi Dominika, tájépítész. Szerinte manapság annak, hogy nyitott, befogadó társadalmi tér jöhessen létre, néha még a dizájncentrikusság az akadálya, bár ma már a mozgássérültek rámpája vagy a taktilis sávok is „dizájnosabbak”. Ám egy közparknak nem a dizájnról, hanem
a használhatóságról kell szólnia, hogy bárki felkereshesse. Ahol az ép gyerekek közvetlen tapasztalatot szerezhetnek, miként tudnak a sérült társaikkal együtt játszani, kikapcsolódni. Az integrált játszótér – amely a Pokorny Közösségi Ligetben kap helyet, és a kivitelezése hamarosan kezdődik – követendő példa lehet más települések számára is.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom