Belföld

„Aki nevelőszülő szeretne lenni, nagyon szeresse a gyerekeket”

Megfizethetetlen az a temérdek öröm, amelynek a nevelt gyermekek a forrásai, vallják a Nyugat‑magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat tagjai

Mindig szerettünk volna családot. Öt évig próbálkoztunk, hiába. Akkor kerültem a Kaáli Intézetbe, ahol mesterséges megtermékenyítésen vettem részt. Amikor megtudtuk a férjemmel, hogy hármasik­reink lesznek, kicsit megijedtünk, de a Jóistenre bíztuk magunkat. Amikor megszületett a két kisfiam és a kislányom, megfogadtuk: a saját gyermekeink mellé intézetből is magunkhoz veszünk gyermekeket – emlékszik Raffaelné Németh Erika tápiószelei otthonában, hogyan váltak férjével nevelőszülővé.

„Aki nevelőszülő szeretne lenni, nagyon szeresse a gyerekeket”
A befogadócsaládokat kiképezik a feladatra
Fotó: MH

Amikor gyermekei nyolcévesek lettek, vagyis 2010-ben, úgy érezték, elérkezett a megfelelő idő. Leültek velük megbeszélni, mit szólnának ahhoz, ha nevelőszülők is lennének. Az ikreknek nem volt kifogásuk új „családtagok” érkezése ellen, mi több, szüleikkel még a református egyház nevelőszülői hálózata által szervezett nevelőszülői tanfolyamra is elkísérték őket. A Magyarországi Református Egyház Nevelőszülői Hálózatában ugyanis a nevelőszülőknek a kiválasztás után egy felkészítő tanfolyamon kell részt venniük. Sikeres tanfolyam elvégzése után bekerülnek a rendszerbe, ahol lehetőséget kapnak gyermekek befogadására.

Két évvel később egy négyhónapos kisfiú érkezett a családba, akit négyéves koráig neveltek. – Majd megszakadt a szívem, amikor örökbe fogadták, ugyanakkor megnyugvás is volt bennem, mert tudtam, hogy jó helye lesz, hogy a monori cigánysorról milyen szép, rendezett körülmények közé kerül és szerető szülők várják.

Renátó mostohaszülei küldtek a kisfiúról képet, amin a gyereknek fülig ért a szája, akkor végleg megnyugodtam – meséli Erika. Renátó után egy egyhónapos kisbaba érkezett a családba, akit másfél éves koráig neveltek, akkor őt is örökbe fogadták. A kisgyermek szintén tiszteletre méltó szülőkhöz került, még ma is tartják velük a kapcsolatot.

A gyermekeket mindig felkészítik arra az esetre, hogy egyszer eljöhetnek értük a szüleik, esetleg örökbe fogadják majd őket, lesz szép saját szobájuk. Még akkor is, ha a pici gyermekek sokszor csak keveset fognak föl a közölt információból. Raffaeléknek meggyőződésük, hogy mindig a gyermekek érdekét kell figyelembe venni.

Ezt követően a főváros nyolcadik kerületéből, majd a Jászságból is egyaránt egy fiú és egy kislány került a családba, ráadásul minkét fiú öt, és mindkét leány éppen nyolcéves volt. A családnak kiváló a kapcsolata a gyámokkal, Bujdosó Balázst, a Nyugat-magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat intézményvezetőjét nagyon jó vezetőnek tartják, akire mindig számíthatnak, s aki mindent megtesz a gyermekekért, ahogy Somogyiné M. Andrea szakmai vezető is. Ha kell, pszichológus segít a gyerekeknek, emellett számos programot szerveznek a családoknak, a gyerekek eljutottak már nyári táborba, sétahajókázásra, állatkertbe, cirkuszba egyaránt.

Erika megemlíti: az akkori kormány jó döntése volt, amikor 2014-ben a nevelőszülői jogviszonyt foglalkozássá tette a gyermek tanköteles korának végéig. A nevelőszülői javadalmazás szerinte egyeseknek elég, mások úgy látják, lehetne több is, de egy biztos: segítségével a gyermekek tisztességgel, becsülettel való felnevelése könnyebb. – Aki nevelőszülő szeretne lenni, nagyon szeresse a gyerekeket, és ne tegyen különbséget közöttük származás szerint! Az én férjem roma, de ha nem az lenne, akkor is nevelőszülői lettünk volna roma kisgyermekeknek. A gyerek nem tehet semmiről, hová születik, kik a szülei, milyen körülmények között él a családja – szögezi le Raffaelné Németh Erika. Hozzáteszi: az is fontos, hogy ne az anyagiak miatt neveljen valaki gyermeket, mert hogy ilyen nevelőszülőkről is hallott. Ha a gyerekek szeretet kapnak, nagyon meg tudják hálálni. Erika egy bibliai idézettel támasztja alá megállapítását: „És aki egy ilyen kisgyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be” (Máté 18, 5).

A ceglédi Csicsó Ferencnének és férjének még orvosi segítséggel sem lehetett gyermeke. Az örökbefogadás még ma sem egyszerű folyamat, akkoriban még inkább bonyolult és lassú volt, ezért már 1994-ben elhatározták, hogy nevelőszülők lesznek. Két évvel később érkeztek a családba sorban a gyerekek, akik közül négy már kirepült a családi fészekből. Eleinte tartott tőle, hogy a rokonok, a szomszédok mit szólnak majd a gyerekekhez, de szerencsére semmi gond nem támadt az érkezésük miatt, ám hallott ellenkező példáról is a városban. Elfogadták a rokonok, hogy a gyerekeknek is joguk van az igazi családhoz, és jár nekik az, ami a többi gyermeknek, sőt, talán több is.

A házaspár jelenleg hat gyermeket gondoz. A 11 és 17 év közötti ifjak Pest megye minden részéről érkeztek. – A gyerekeknevelés sok fáradságot, gondoskodást, odafigyelést igényel, hónapokba telik, amíg felveszik a család ritmusát, amíg belesimulnak a közegbe – idézi fel a kezdeteket Csicsóné. Igaz ez még akkor is, ha nem akarják (nem is tudnák) őket megváltoztatni, átnevelni. Ám azt elmagyarázzák nekik, mit lehet és mit nem.

Az államtól kapott ellátmány a ceglédi asszony szerint kicsit kevés ahhoz, hogy a maximumot tudják nyújtani a gyerekeknek, igaz, teszi hozzá, az még a leggazdagabb családoknál sem könnyű feladat. A rezsi, az élelmezés, a ruházkodás és a zsebpénz hat gyermeknél igen sok pénzt emészt fel. Okosan kell hát beosztani a rendelkezésre álló forintokat, a család figyeli az akciókat, ott vásárol, ahol jobban megéri. A márkás ruházati termékekről részben le kell mondaniuk, ami persze nem azt jelenti, hogy nem szép ruhákban járnak a gyerekek. Beosztással élnek, amit a nevelt gyerekeknek el kell fogadni, de meg is értik, mondja Csicsóné.

Nem állítom, hogy nincs sok gond velük, de a kilencvenes évekhez képest a világ is nagyot változott. Ugyanakkor sok szép pillanatot is szereznek a gyerekek, megfizethetetlen az a sok öröm, amelynek ők a forrásai. Mindent megbeszélünk, milyen változás történt az iskolában, kinek, mi okoz gondot a tanulásban, nincs tabu. Valljuk a férjemmel, hogy mindent meg kell beszélni, s akkor a problémákat is könnyebb megoldani – mondja Csicsóné.

A Magyar Református Egyház Nevelőszülői Hálózata megkeresi az arra alkalmas, befogadócsaládokat, kiképezi őket a feladat ellátására, valamint folyamatosan biztosítja lelki, fizikai és szakmai támogatásukat. Közösséggé formálásukban kulcsszerepük van a gyülekezeteknek, a gyermekek fejlődése, szocializációja ily módon még inkább biztosított. A vér szerinti családokkal való segítő kapcsolattartás is kiemelt helyen szerepel programban.

A nevelőszülők lelkészi ajánlással kerülnek a hálózathoz. Azáltal, hogy a családok mind a gyülekezet tagjai, az egyház pedig a gyülekezeteiben él, a befogadott gyermek egyszerre egy hármas családba kerül. Ez egy hatalmas szeretettöbbletet és értéktöbbletet nyújt az elszenvedett traumák feldolgozásához. A nevelőszülői hálózat célja a rábízott gyermekek magas színvonalú, hitben és szeretetben történő nevelése, szeretetszolgálat, evangelizáció és misszió végzése a gyermekek, és nevelőszülők körében, a gyülekezetek építése, erősítése jegyében.

Jelentős a nevelőszülők száma a gyülekezetünkben, akik között találni aktív híveket, és olyanokat is, akik ritkábban látogatják az alkalmakat, de a legnagyobb számban azok vannak, akik a nevelőszülői hálózaton keresztül csatlakoztak a gyülekezethez – mondja érdeklődésünkre Hánka Levente, a ceglédi református gyülekezet lelkésze. A nevelőszülői hálózat kvázi toborzóként is működik, a nevelőszülőknek a szervezeten keresztül vezet az egyik út ahhoz, hogy otthonra találjanak a gyülekezeten belül. Sok gyermek még felnőttkorban is gyülekezeti tag marad.

A keresztény tanításban kulcsfontosságú az önfeladás, hogy mást magunk elé helyezünk, aki túlnő a saját vágyainkon, kényelmünkön. Erkölcsi értékeket hordoz, ha a gyerekek nevelése, nehéz helyzetbe került kicsik életének oltalma kerül előtérbe, ami egyben motivációt is jelent a gyülekezet számára. Csendes tisztelet övezi a nevelőszülőket, megállít és elgondolkodtat az ő jelenlétük – nyomatékosít a lelkipásztor. Megemlíti, hogy a közösség karácsonykor például mindig készít ajándékot a nevelőszülők által gondozott gyermekeknek.

Szeretettel közelednek hozzájuk, és a gyülekezetben nem különböztetnek meg nevelt és saját gyermekeket. A nagycsaládosokat inkább segítik, például a nyári tábor számukra olcsóbb, hiszen az erősek támogatják a gyengébbeket. A tragikus, kegyetlen sorsot megélt gyerekek életének helyreállítása szemléletesen zajlik ezekben a családokban, amire Hánka Levente szerint analógia a Biblia, hiszen Isten is helyre akarja állítani az ember életét.

Örökbefogadás, utógondozás

A nevelőszülői hálózat olyan otthont nyújtó ellátási forma, amely a gyámhivatal által ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek számára biztosítja a teljes körű ellátást, a családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást, valamint előkészíti a családi környezetébe történő visszahelyezését. Amennyiben ez valamilyen ok folytán nem lehetséges, elősegíti az örökbefogadást, továbbá biztosítja a gyermek családjába történő visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez szükséges utógondozást. A nevelőszülők jelentkezését az egyház folyamatosan várja, jelentkezni az alábbi címen lehet: Nyugat-magyarországi Református Nevelőszülői hálózat, 1146 Budapest, Hungária krt. 200. Telefonszám: 1 460-0747. 

Kapcsolódó írásaink

„Ne játsszanak Istent a kutatók!”

ĀAz anya–magzat kapcsolat megszüntetésével számolnák fel a természetesség legerősebb bástyáját a szélsőliberálisok nyugaton – véli Pálfalvi Milán közgazdász

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom