Belföld

„Nem hagyjuk, hogy a bulinegyed beszivárogjon a Belvárosba”

Szentgyörgyvölgyi Péter: Ugródeszkának akarja használni Tüttő Kata a polgármesterjelöltséget ahhoz, hogy bekerülhessen a Fővárosi Közgyűlésbe, nincs kötődése a kerülethez

A polgármesteri munkának alapvető része a kerületiekkel való kommunikáció, hiszen tőlük midenfajta visszajelzést és észrevételt megkap az ember, ami alapján jól lehet dolgozni a kerületért – mondta lapunknak Szentgyörgyvölgyi Péter, a Belváros fideszes vezetője, a párt polgármesterjelöltje. Beszélt arról is, hogy a zöldkérdés azért lett az ellenzék köré­ben slágertéma, mert egyébként semmilyen víziójuk nincs sem a kerület, sem a főváros, sem az ország jövőjével kapcsolatban.

„Nem hagyjuk, hogy a bulinegyed  beszivárogjon a Belvárosba”
Engem ide dobott a gólya – fogalmazott a polgármester
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Az V. kerületben az összellenzéki jelölt, Tüttő Katalin a napokban egy kifejezetten kínos szavazásra buzdító videóval rukkolt elő. Bár sok mindent elárul a pár másodperces blokk, össze tudná foglalni, milyen volt
az itteni ellenzék kampánya?

– Az ellenzéki összefogás jelöltjén kívül érdemes megemlíteni, hogy a Jobbik és Schmuck Andor is külön jelölteket állítottak. A polgármesterségért induló Losonczy Pál és Schmuck is valóban otthon vannak a helyi közügyekben és hallatják a hangjukat. Szemben Tüttő Katával, akit nem lehetett látni a Belvárosban, annyit tudunk róla, hogy a XII. kerületben képviselő jelenleg. Sokat elárul a szándékáról az is, hogy a szocialista jelölt képviselőként nem indul, hanem a polgármesterjelöltséget ugródeszkának akarja használni ahhoz, hogy bekerülhessen a Fővárosi Közgyűlésbe. Néhány hónapja pedig még az Európai Parlamentben szeretett volna hatalmat szerezni, sikertelenül. Nincs kötődése a kerülethez, nem ismeri a helyiek életét sem ő, sem a csapata.

– Mennyit számít a választók szempontjából, hogy egy jelölt nem helyi?

– Nagyon sokat. Engem ide dobott a gólya, vannak helyi kötődéseim, sokakat én ismerek, sokan pedig engem ismernek. A polgármesteri munkának alapvető része a kerületiekkel való kommunikáció, hiszen tőlük midenfajta visszajelzést és észrevételt megkap az ember, ami alapján jól lehet dolgozni a kerületért.

– Hogyan látja, vevők az itteniek az ellenzéki összefogásra? Arra, hogy egy ember mögött ennyiféle párt sorakozik fel?

– Nincs teljes összefogás, hiszen ahogy említettem, több jelölt van. De tegyük fel, hogy nyer a választáson Karácsony vagy Gyurcsány jelöltje – már magam sem tudom, kié. Ezt követően a mögötte álló pártoknak egy irányba kellene menniük. Lehetséges lenne, hogy minden kérdésről ugyanaz a véleményük, és konszenzusra tudnak jutni? Nem gondolom... Persze a választók dolga eldönteni, bedőlnek-e ennek a „trükknek”.

– Az ellenzék legtöbbször ingatlantémában támadja. Milyen arányban találhatók a kerületben önkormányzati ingatlanok,
és ezeknek mekkora része hasznosul?

– A ciklus első évében voltak ilyen jellegű támadások, amelyek az ellenzék részéről egyértelműen a hasznosítási gyakorlat és az érvényben levő rendelet ismeretének hiányából fakadtak. Több szegmense van a kérdésnek, hiszen vannak lakás- és nem lakás célú helyiségek. Legtöbb esetben ezeket pályázati úton hirdetjük meg, tehát lezajlik egyfajta licit,
és aki az adott üzlethelyiségért a legmagasabb bérleti díjat kínálja, az nyerhet. A lakások tekintetében más a helyzet, a Belváros önkormányzatának ezerpárszáz ilyen ingatlanja van, amelyekben a bérleti díjak sávozottan vannak megállapítva. Ennek alapján vannak piaci, költségelvű, kedvezményes és szociális alapon megállapított árak. Ezek nem szociális lakások, ilyen az V. kerületben nem is nagyon lehet, hiszen Budapest egyik legfrekventáltabb részéről beszélünk. Az viszont előfordulhat, hogy a bérlők olyan élethelyzetbe kerülnek, hogy az anyagi helyzetük alapján szociális bérleti díjat állapítunk meg számukra. Ezáltal támogatjuk őket abban, hogy az aktuális élethelyzetükből ki tudjanak keveredni. Fontos azt is leszögezni, hogy az önkormányzat nem összetévesztendő egy profitorientált céggel, az V. kerületben az önkormányzati bérleti díjak meg sem közelítik a piaci szintet.

– Slágertéma a zöldkérdés is. Például a Vörösmarty tér felújításával kapcsolatban elérte a kerületet a vád, hogy csökkentette a zöldfelületek arányát a területen. Így történt?

– Nem, és aki járt ott, az meg is győződhetett erről. Az elmúlt öt évben minden közterület-fejlesztésünknél növeltük a zöldfelületet. Csak egy példa a Podmaniczky tér, ahol nyolcvankét fát ültettünk, és harminc százalékkal növeltük a zöldfelületet. A polgármester mindig azzal a nem megkerülhető szemponttal a fejé­ben képzeli el a fejlesztéseket, hogy növelje a zöldfelületek mértékét. Ugyanakkor ez egy szakmai kérdés, amivel tervezők foglalkoznak, nem lehet bárhová fákat ültetni, parkosítani. Az is igaz, hogy nem kevés pénzt költünk közműkiváltásokra, hogy minél több fát ültethessünk egy adott területen. A Vörösmarty téren egyrészt megmaradtak a korábban is ott álló fák, másrészt tizenöt újat ültettünk, tehát tizenkét százalékkal növeltük a zöldfelületet.

– Mit gondol, miért lett mára központi kérdés, az ellenzéki kampány egyik fő témája a fák ügye?

– Egyrészt ez mindig népszerű téma, másrészt nincs saját víziójuk a kerület jövőjével kapcsolatban, azt gondolják, elég, ha az „élő fába is belekötnek”.

– Több mint egy éve tartott sajtóbeszélgetést a Vadász utcai sportközpontról is, ahol újságírók felvetették, hogy nem lesz elég parkolóhely azoknak, akik az új létesítménybe látogatnak. A kérdésre úgy reagált: nem kell mindenhová autóval menni, maga is biciklivel jár, mások is követhetnék a példáját. Továbbra is e koncepció mentén szervezi a parkolást a kerületben?

– Igen, mindig kiemelt szempont, hogy a lakossági parkolási igényeknek eleget tegyünk, ugyanakkor arra törekszünk, hogy a Belváros tranzitforgalmát kiszorítsuk. Ma az V. kerület autós közlekedésének harminc százaléka parkolóhelyet keres. Ezért nem voltunk restek kialakítani egy olyan okosparkolási rendszert, amely applikáció formájában érhető el,
és célirá­nyosan tud vele az ember parkolni. Ezzel is arra biztatnánk az autósokat, hogy már idefelé úton, akár az Üllői útnál nézzék meg, van-e szabad hely a kerületben, és ha látják, hogy nincs, akkor be se jöjjenek. Ez egy kis kerület, pillanatok alatt át lehet rajta sétálni, tehát nem muszáj autóval jönni.

– Hogyan áll a V30 Sportközpont ügye?

– Remekül, a héten volt a bokrétaavató ünnepsége. Ez annyit jelent, hogy az épület szerkezetkész, tehát télen már a belső munkálatokkal tudunk foglalkozni. Bízom benne, hogy mihamarabb át tudjuk adni a belvárosiaknak az uszodát, a konditermet, a mászófalat és a welnessrészleget is. Az biztos, hogy a legjobb minőségben készül el a központ.

– Bár közigazgatásilag nem tartozik hozzá, az V. kerület közvetlen szomszédjában van a bulinegyed, a Belváros pedig minden évben megtartja saját, háromnapos fesztiválját, ami egész Budapestről vonz ide látogatókat. Mennyire tudnak ezzel azonosulni a lakók?

– Akárhogy is nézzük, a bulinegyed a kiskörútnál véget ér, tehát ez a kérdés a VI. és a VII. kerület szerencséje vagy problémája, ezt nekik kell eldönteniük. A hatása idáig nem ér el, főleg, mert rendeletben is szigorítottuk a közterületi alkoholfogyasztást, este tíz óra után nem lehet a kerületben szeszt vásárolni a boltokban. Fontos az is, hogy a Belvárosban a légkör is más, a bulinegyed ide nem szivárgott be, és nem is hagyjuk, hogy így legyen. Az pedig, hogy évente egyszer megrendezzük a belvárosiak közösségének ünnepét, egy kulturális rendezvényt – nemzetiségi és testvérvárosi műsorokkal, irodalmi színpaddal –, a helyieknek nincs ellenére, hiszen ebben a három napban meg tudjuk mutatni a kultúránkat, a sokszínűségünket, azt, hogy hogyan élünk.

– Az elmúlt időszakban több díjat is nyert az önkormányzat. Melyikre a legbüszkébb?

– Ezeket az elismeréseket a belvárosiak nyerték el, akár az idősbarát, akár a gyerekbarát önkormányzat díjáról van szó. De nekünk ítélték a családbarát önkormányzat elismerést is, valamint Budapestért díjat kapott az országosan is az egyik legmodernebb rendelőintézetnek mondható BLESZ, sőt a legvirágosabb kerület címet is elnyertük. Utóbbi egy szakmai, nemzetközi díj, így lehet minket támadni a zöldfelületekkel, de az ilyen elismerések önmagukért beszélnek.

– Mitől lesz egy önkormányzat családbarát?

– Ez sok összetevős. Az V. kerület esetében jelenti például azt, hogy létrehoztunk egy támogatási rendszert, amelybe minden családot igyekszünk bevonni. A gyermeknevelés pluszfeladat, ami anyagi kérdés is. Osztunk például füzetcsomagot iskolakezdéskor, a kerületi nappali tagozatos tanulók ingyen utazhatnak a BKV-n, mostanra pedig már a kismamák is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Fontos, hogy az édesanya otthon tudjon maradni az újszülött gyermekével, ugyanakkor az is, hogy ha igénye van rá, ki is tudjon kapcsolódni. Ezért olyan szolgáltatást hoztunk létre, aminek keretében egy, két, három, akár négy órára szakképzett felügyelőkre tudják bízni a gyermeküket, ez idő alatt pedig lehet ügyeket intézni, moziba menni vagy bármi mást csinálni, ami kényelmesebb babakocsi nélkül. Az anyukáknak is kell kikapcsolódási lehetőség, és a házastársaknak is jár az a minőségi idő, amikor a szülői teendőktől, szerepektől mentesítve lehetnek kettesben. Hosszasan lehetne sorolni az ilyen típusú, családbarát kedvezményeket a kerületben.

– Milyennek látja az esélyeit a vasárnapi választáson?

– Találgatni nem szeretek, a szüleimtől pedig azt tanultam, hogy biztosra nem illik fogadni. A belvárosiak majd eldöntik, kivel szeretnék folytatni a közös munkát.

Kapcsolódó írásaink

„Miskolc fejlődési üteme egyedülálló”

ĀAlakszai Zoltán: A helyiek a nyomortelep-felszámolási program mellé álltak, világossá tették, azt szeretnék, hogy rend és nyugalom legyen, és mindenki biztonságban hazajuthasson