Belföld

Orbán: A jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés

A jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este Budapesten, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfőjével, Antti Rinnével tartott közös sajtótájékoztatón.

Orbán: A jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés
Orbán Viktor vendégével
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Orbán Viktor a jogállamiságra vonatkozó kérdésre a sajtóértekezleten arról is beszélt, hogy a magyarok nem voltak olyan szerencsések, mint a finnek, mert a második világháború után bennünket megszálltak, itt diktatúra volt több mint negyven évig.
Kijelentette: a jogállamiság ezért Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés.

„Amikor kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg” - mondta a kormányfő, hangsúlyozva: a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem a kölcsönös tiszteletre, tények, bizonyítékok nélkül pedig nem vádoljuk meg egymást.

Nehéz dolog - folytatta - jogállamisági teljesítményeket összemérni: van például olyan jogintézmény, amely Magyarországon létezik, és a jogállamiság alapja, Finnországban viszont nincs. „De nem mondanám azt, hogy ettől Finnország egy gyengébb jogállam, mint Magyarország” - tette hozzá.

Orbán Viktor a Facebookon több fotót is közzétett a találkozóról:

Objektum doboz

„De nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem” - fogalmazott Orbán Viktor.

Kiemelte: Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság, az alkotmányosság nem egy politikai játék, hanem becsületbeli ügy, „komolyan vesszük, és szeretnénk, ha más is komolyan venné, és nem használná politikai fegyverként Magyarország ellen”.

De persze ha kell, küzdeni fogunk, mert az ember küzd a becsületéért - mondta.

A jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásának ügyében szintén kérdésre a miniszterelnök közölte: ma is létezik egy mechanizmus az EU büdzséjében, mely szerint ha egy ország, úgy tűnik, nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor a bizottság nem folyósítja a támogatást.

Késő estébe nyúlt a találkozó
Késő estébe nyúlt a találkozó
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Most ezen kívül, a finn miniszterelnök is erről beszélt, létre akarnak hozni egy másik mechanizmust is - közölte, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben egy kiérlelt javaslatra van szükség, amely választ ad a legfontosabb jogi kérdésekre. Egyelőre azonban ilyet nem lát - folytatta -, ma inkább politikai szlogenről van csak szó, nem pedig egy leírt javaslatról. Magyarország ezt nem tartja szükségesnek, de minden kiérlelt javaslatot megfontol - tudatta, ezért az erről szóló megbeszélések folytatására kérte finn kollégáját.

A magyar-finn kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta: bár minden feltétel adott ahhoz, hogy a kapcsolatok a gazdaságban is olyan jók legyenek, mint a kultúrában és a politikában, ám a gazdasági együttműködés volumene és minősége mégsem kielégítő. Ezért abban maradtak a finn miniszterelnökkel, hogy a következő időszakban keresni fogják a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok arányát, összetételét javító eszközöket.

Energetikai kérdésekben a miniszterelnök azt közölte: a finn kormányfő lényegében ugyanazt gondolja országa energiajövőjéről, mint Magyarország. „Mi is úgy látjuk, hogy atomenergiára és mellette megújuló energiákra kell építeni a jövőt” - jelentette ki, hangsúlyozva: atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímacélokat.

A magyar energiaprogram szerint 2030-ra az általunk termelt energia 90 százaléka karbonmentes kibocsátású lesz - tette hozzá.

Európai kérdésekről szólva Orbán Viktor kiemelte: egyetértettek abban, hogy a most felálló európai intézményeknek sokkal erősebben és többet kell összpontosítaniuk arra, amiben egyetértünk, és kevésbé arra, ahol nézetkülönbségek vannak.

Azt várják, hogy a hivatalba lépő új intézményvezetők egy sikeresebb öt évet vezényelnek majd le, mint amilyen mögöttünk van. A konfliktusok számát a reményeik szerint sikerül csökkenteni, az egyetértéseket pedig növelni - fogalmazott, azt is remélve, hogy a finn miniszterelnökkel is mélyebb kapcsolata lesz.

Antti Rinne
Antti Rinne
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Rinné: Jobb Európát kell építeni

Közös cél a jobb Európa építése - mondta Antti Rinne finn miniszterelnök hétfőn Budapesten, miután magyar kollégájával tárgyalt.

A közös sajtótájékoztatón a finn kormányfő kiemelte: országa soros EU-elnökségéről beszélt Orbán Viktorral, a témák között szerepelt az EU bővítése, a Brexit és a költségvetés is.
Úgy vélte, az uniós pénzek felhasználásánál feltételként kell figyelembe venni a klímaváltozás elleni intézkedéseket és a jogállamiság elvének betartását is. Utóbbival kapcsolatban hozzátette: kiegyensúlyozott és jogilag világos eszközre van szükség.

Az EU bővítését illetően kifejtette: szeretnék, ha az októberi EU-csúcson dönthetnének a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Albániával és Észak-Macedóniával. Meggyőző perspektívát kell nyújtani a nyugat-balkáni országoknak, ha a reformok a szükséges mértékben előrehaladnak, és a jogállamiság e tekintetben is fontos feltétel - közölte.

A finn miniszterelnök a Brexitről elmondta: az unió tagállamai között nagy az egyetértés a kérdésben. Remélhetőleg Nagy-Britannia kilépése megegyezéssel történik, de már nincs sok idő a tárgyalásokra - vélekedett.

Kérdésre azt is közölte: az EU alapjait jelentő elvek békét, stabil Európát, az embereknek jólétet teremtettek, és mindebben központi szerepe volt annak az értékrendnek, amely az egyenjogúságra és az emberi jogok tiszteletben tartására, továbbá a jogállamiságra épült.

Kérdésre válaszolva Antti Rinne kitért rá: Máltán négy ország célként tűzte ki, hogy időleges megállapodásra jussanak azoknak a bevándorlóknak az elosztásáról, akik a Földközi-tengeren át érkeznek. Az EU soros elnökeként figyelemmel kísérik ezt a folyamatot - közölte.

Ugyancsak kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az uniótól érkező erőforrások felhasználását illetően nagyon jól működő ellenőrző rendszerek vannak, és ha nem az előírásoknak megfelelően használják fel azokat, akkor szankcióknak kell következniük.

A finn miniszterelnök méltatta a kétoldalú kapcsolatokat, azt mondta, sok területen szorosan együttműködik a két ország, kapcsolataik hosszú múltra tekintenek vissza.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom