Maradnak a jósműsorok

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2012-ben és 2016-ban is átfogó vizsgálatot készített a telejósdák működéséről – írta megkeresésünkre a testület, miután a KDNP által az év elején meghirdetett jósdastop kapcsán a fogyasztóvédelmi hatóságot integráló Innovációs és Technológiai Minisztérium szerint az NMHH is illetékes a kérdésben. A 2016-os vizsgálat az RTL Klub Asztro show-jára, valamint a TV2 Ezo TV és az Asztro világ című műsoraira terjedt ki. Az elemzés elsősorban a média­igazgatási jogszabályok betartását vizsgálta, és azt állapította meg, hogy a műsorszámok késő esti közzététele nem indokolt, a jósok kommunikációjában nem található a kiskorúak szempontjából ártalmas elem, így a „kategóriaemelés” nem nyújtana megoldást arra a problémára, hogy „a nyilvánvaló megtévesztés ellenére” a műfaj bekerült a meghatározó országos kereskedelmi médiaszolgáltatók műsorkínálatába.

Az interaktív jósműsorok bemutatása megengedett, de a műfaj speciális jellege miatt az azokban közzétett állítások igazságtartalmának bizonyítását az NMHH nem tekintette feladatának. A hatóság azt tudta ellenőrizni, hogy a műsorok maradéktalanul megfeleltek-e a törvényi előírásoknak, etikai normáknak. A vizsgálatok során számos alkalommal felmerült annak a gyanúja, hogy sértik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény előírásait, különösen azáltal, hogy kimutatható a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának szándéka – de ez már nem tartozik a médiahatóság hatáskörébe.

Az ellenőrzés feltárta, hogy a műsorokban nem csak ezoterikus tanácsadás, hanem interaktív nyereményjáték is zajlik. A szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban elhangzott és vizuálisan megjelent információk gyakran hiányosak voltak, a műsorvezető-jósok kommunikációja (mind tartalmában, mind eszközeiben) is alkalmas lehetett a fogyasztók megtévesztésére. Az első részben még tanácsadó (jós) szerepkört betöltő műsorvezető a második részben játékmesterként folyamatosan szóval tartotta és telefonálásra, SMS-küldésre sarkallta a nézőket. A feladványok megjelenésétől az adás vé­géig tartó időszakban csak helytelen megfejtést bemondó telefonálót kapcsoltak adásba, a helyes megoldást a műsor végén a nézőkkel nem tudatták.

Mivel mindezek nem médiaigazgatási jellegű jogsértések, a vizsgálat eredményét az NMHH megküldte a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Ahogy múltkori cikkünkben beszámoltunk róla, a GVH még 2012-ben indított versenyfelügyeleti eljárást az Ezo TV-vel szemben, amelynek végén 13,5 millió forintos bírságot szabott ki, mert a szolgáltató agresszíven ösztönözte betelefonálásra a nézőket és megsértette a szakmai gondosság követelményét. A GVH lapunknak küldött válaszában hangsúlyozta: általánosságban elmondható, hogy a gyógyító energia vagy az anyagi problémák leküzdésére irányuló jóslás vizsgálata nem tartozik a hatáskörükbe. Tehát maga a jóslás tevékenységének megítélése, illetve az ilyen tartalmú műsorok szórásának ellenőrzése nem a GVH feladata. A hatóság hatásköre – amelyekben eljárást folytattak le – a műsorhoz kapcsolódó kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenségére vonatkozhat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján. Amennyiben ilyen jogsértés merül fel, a GVH csak akkor jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. Egyébként a fogyasztóvédelmi hatóság az illetékes – írták.