Belföld

Ma a világ vallási üldözötteinek nyolcvan százaléka keresztény

Azbej Tristan: A magyar kormány a bevándorlási kihívásokra válaszul józan, emberséges,de szigorú politikát érvényesít, védve egész Európát, mert a migráció mindenkire veszélyes

A keresztény szolidaritást komolyan vesszük, erről szól a Hungary Helps. Elvünk, hogy ne a bajt hozzuk ide, hanem helybe vigyük a segítséget. Az elmúlt években ötvenezer ember szülőföldön való megmaradásához, boldogulásához járultunk hozzá – mondta Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár.

Ma a világ vallási üldözötteinek nyolcvan százaléka keresztény
„Élő kapcsolatot építünk a közösségekkel, egyetlen kérdést teszünk fel nekik: hogyan segíthetünk?”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Megállapodás született a Hungary Helps Ügynökség és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet között. Mi ennek a lényege?

– Fontos a karitatív csoportokkal való közös munka, a segélyszervezettel azonban inkább csak formalizáltuk a régóta fennálló együttműködést, ugyanakkor új projekteket is bejelentettünk. Észak-Irakban az Iszlám Állam népirtását átélő jazidi kisebbséget támogatjuk, hogy lehetővé tegyük a közösség tagjainak a szülőföldjükön való megmaradását, míg Ukrajna háború sújtotta régiójában családi krízisközpontot nyitunk közösen. Emellett még idén önkéntes programot indítunk az üldözött keresztényekért.

– Lendületet adott, hogy Donald Trump is megdicsérte a magyar erőfeszítéseket?

– A nyugati liberális politikai oldalon vannak, akik a program létjogosultságát is próbálják vitatni, akiket nem érdekel a sérelmet szenvedő keresztények ügye. Ezért különösen sokat jelentenek a megerősítő visszajelzések, például Ferenc pápáé, aki tavaly októberben úgy fogalmazott: mélyen megérinti a magyarok szolidaritása. De kiemelkedő visszaigazolás volt az is, amikor Orbán Viktor kormányfő és az amerikai elnök találkozóján Trump elismerte Magyarország megvédését az illegális migrációtól, valamint az üldözött keresztényekért végzett munkát. Ráadásul immár ennek szakpolitikai alapja is van a két ország együttműködésében: tavaly decemberben megállapodást írtunk alá a USAID-del, azaz az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségével. A közös munka a magyarok tapasztalataira és az amerikaiak bő erőforrásaira alapul az iraki üldözöttek helyben való megsegítése érdekében.

– Az említett szervezet egészen másról volt – úgymond – híres a korábbi években, elképzelhetetlennek tűnt, hogy keresztényeket támogatna. Mi változott?

– A demokrata adminisztráció alatt a USAID-et valóban számunkra elfogadhatatlan politikai érdekek érvényesítésére használták fel, a szervezet a humanitárius segítségnyújtásnak álcázott liberális ideológiai gyarmatosítás eszköze volt. Egyes beszámolók szerint például voltak olyan afrikai támogatottjaik, akiknek feltételként szabták a melegházasság és az abortusz legalizálását. Ez embertelen. Szerencsére fordulat következett be Trump idején, és örülünk annak, illetve büszkék vagyunk rá, hogy a USAID zászlajára tűzte a vallási üldözöttek, ezen belül a keresztények megsegítését. Az üldözött keresztények érdekében végzett közös munkánk a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatokat is tovább erősítik.

– Mit takar konkrétan az együttműködés?

– Egyelőre két közös projekt indul. Az egyik a ninivei fennsíkról elüldözött keresztények visszatérését teszi lehetővé, kiemelten Karakos település rehabilitációjával. A másik esetben a szintén az Iszlám Állam népirtásának kitett jazidi kisebbség támogatásáról van szó. Hazánk az első ügy mellé egymillió eurót, a másodikhoz hatszázötvenezer eurót rendel. Ezzel a támogatással járulunk hozzá a keresztények és a jazidik helyben maradásához, ami nemcsak helyesebb, hanem olcsóbb is, mintha migránsként próbálnák őket befogadni Európában. A magyar kormány álláspontja világos: a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni.

– Az iraki települést már korábban is támogattuk. Mire volt ez elég?

– Karakos a régió legnagyobb, ötvenezres keresztény települése volt, a templomokat is meggyalázó terrorállam érkezésekor azonban mindenkinek menekülnie kellett. A szentélyt lőgyakorlatra használták, a harcok során pedig a lakóépületek több mint egyharmada teljesen elpusztult. Mára több tucatra tehető azon lakóépületek száma, amelyeket magyar támogatással építettek újra, és lakosság mintegy fele már visszatért a városba. A leginkább reménykeltő eredményünk mégis az ugyancsak iraki Tell-Aszkuf településhez kapcsolódik, ahol az egykor ott élő ezerháromszáz családból ezer visszatéréséhez tudtunk döntően hozzájárulni. Sikerült célzott magyar támogatással megmenteni egy pusztulásra ítélet keresztény közösséget.

– Egészen máshogy tevékenykednek, mint a többi nemzetközi segélyszervezet. Miért?

– Irak mellett Szíriában és a Közel-Kelet több más országában, valamint Afrikában a formabontó magyar metódussal dolgozunk, közvetlen kapcsolatban vagyunk egyházi intézményekkel, ezt a nyugati államok és a nemzetközi szervezet a világnézeti semlegességre, illetve a szerintünk képmutató politikai korrektségre hivatkozva elutasítják. A kereszténységet agresszív, elnyomó vallásnak beállító, ugyanakkor az Európába való tömeges migrációt támogató szélsőséges liberálisok hangja sajnos még mindig nagyon erős Brüsszelben. Mi viszont azt tapasztaltuk, hogy nincs más út az adományok eljuttatására a valóban üldözött, a legtöbb támadásnak kitett közösségek számára, mint a felekezetekkel való közvetlen együttműködés. Súlyos a helyzet, ma mintegy kétszázmillió keresztényt ér diszkrimináció a hite miatt. Ha a Közel-Keleten nem lépünk fel azonnal, a kereszténység kétezeréves bölcsőjéből egész egyszerűen eltűnnek a Krisztus-hívők.

– Kik a partnerek?

– Nem reménytelen az ügyünk, nehéz diplomáciai munkával és lassan, de egymás után találunk Európában is szövetségeseket, a visegrádi négyek mellett az olaszok is érdeklődtek, sőt Róma külön pénzügyi keretet különített el a célra, és Ausztria is küldött némi pénzt a régió keresztény közösségeink. Lengyelországgal Szíriában egy ortodox árvaházat támogatunk. Reméljük, hogy egyre több kormány ismeri fel korunk egyik legnagyobb emberjogi válságát. Biztató fejlemény, hogy az Egyesült Királyságban kormányzati utasításra kutatás készült az üldözött keresztények helyzetéről. Ez visszaigazolta a magyar álláspontot, és kiderült: a világ vallási üldözöttjeinek nyolcvan százaléka ma keresztény. A készítők olyan javaslatot is tettek a brit külügy számára, amelyet a magyar kormány bevonásával dolgoztak ki. Éppen a napokban volt egy munkaértekezletünk az államtitkárság, a szigetországi szaktárca és az itteni nagykövetség részvételével, és a közös fellépés lehetőségét is vizsgáltuk.

– Akadnak ma is, akik szerint ez csak „fügefalevél”, és az Orbán-kabinetet a bevándorlás elutasítása miatt embertelenséggel vádolják. Ehhez mit szól?

– Munkaelvünk, hogy ne mi döntsük el, az érintetteknek mire van szükségük. Ezért élő kapcsolatot építünk ki a közösségekkel, egyetlen kérdést teszünk fel nekik: hogyan tudunk segíteni? A válasz sohasem az, hogy támogassuk őket Európába jutni olcsó munkaerőnek, hanem éppen ellenkezőleg, azt kérik, segítsük őket a szülőföldükön való megmaradásban. E közösségi vezetők egyetértenek velünk abban, hogy a migráció valójában senkinek sem jó, sőt veszélyt jelent a befogadó és az érkező számára egyaránt. A magyar kormány a bevándorlási kihívásokra válaszul józan, emberséges, de szigorú politikát érvényesít, védve egész Európát. A keresztény szolidaritást ugyanakkor komolyan vesszük, erről szól a Hungary Helps. Az elmúlt években ötvenezer ember szülőföldön való megmaradásához, illetve boldogulásához járultunk hozzá. Ezért minden egyházi vezető köszönetet mond Magyarországnak.

– Mekkora költségvetéssel dolgoznak?

– A számlálónk 11,2 milliárd forintnál jár, a Hungary Helps Programon belül ennyit költöttünk kifejezetten a szükséget szenvedő vallási közösségek megsegítésére az elmúlt majdnem három évben. A jövő évi büdzsé szerint a támogatási keretünk hárommilliárdos, ami azt jelenti, hogy Magyarország továbbra is kiáll az üldözött keresztények mellett.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom