Belföld

Momentumos elvtelenségek: Fekete-Győrék hintapolitikája

A kampányban bevándorláspárti és liberális programot képviseltek, az SZDSZ utáni űrt akarják betölteni

Gyurcsány Ferenc halálos ölelésének hatására rövid időn belül az LMP és a Jobbik sorsára juthat ez a párt is, a száznyolcvan fokos fordulatot sosem díjazzák a szavazók
 

Momentumos elvtelenségek: Fekete-Győrék hintapolitikája
Fekete-Győr András éppen egy Kerpel-Fronius Gáborral és Karácsonyékkal közös momentumot örökít meg
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Indulásakor a Momentum tagjai közül többen kiábrándult jobboldali szavazóként tűntek fel, sőt jobboldali értékeket képviselő lelkes fiatalokként. Egyik fő alapvetésük pedig az volt, nem szövetkeznek semmi szín alatt az elmúlt huszonhét év politikai garnitúrájával. Írásunkban számba vettük, hogyan semmisültek meg ezek az elképzelések, és hogyan lett a Momentum az SZDSZ tökéletes reinkarnációja.

Több mint két esztendeje, 2017. március harmadikán döntött a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy a „politikai egység felbomlására való tekintettel” Budapest visszavonja a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére beadott pályázatát. A döntést megelőzően bukkant fel a politikai színtéren a Momentum Mozgalom, amely akkor még egyesületként a 2024-es budapesti olimpia meghekkelésével kívánt berobbanni a köztudatba. Ebben az időszakban adott interjút Fekete-Győr András, a Momentum elnöke az Átlátszó nevű portálnak, és igen fontos alapvetéseket fogalmazott meg jövőbeni hozzáállásukkal és elveikkel kapcsolatban. A kérdésre, hogy ha esetleg 2018-ban bejutnak a parlamentbe, a kormányzóképesség érdekében melyik párttal lépnének koalícióra, úgy felelt: „mi egyelőre a saját utunkat szeretnénk járni, nem véletlenül építjük a saját szervezetünket, politikai közösségünket. Egyik párttal sem szeretnénk koalícióra lépni. (...) Azzal a politikai garnitúrával, ami az elmúlt huszonhét évet meghatározta, nem sok tennivalónk akad. Mi nem szeretnénk ebbe a sárdobálásba belemenni” – fogalmazott két éve kissé elhamarkodottan annak a pártnak az elnöke, amely most az MSZP-P-DK szövetségbe csatlakozott az ősszel zajló, a fővárosért vívott harcban.

Turmixba keveredve

De ne szaladjunk ennyire előre. Az akkor még szárnyait bontogató Momentum 2017-ben 266 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy ne legyen 2024-ben olimpia Budapesten, ezzel pedig látszólagos célját elérte, hiszen a főváros visszavonta pályázatát. Arról ugyanakkor kevesebb szó esik, hogy a momentumosok által tett ígéretekből, amelyek akkor szinte napi szinten elhangzottak, vagyis, hogy milyen szakmai javaslatokkal állnának elő azoknak a területeknek a megreformálására, amelyeket nagy hévvel kifogásoltak – egészségügy, oktatás, politikai kultúra és még lehetne folytatni a sort – semmi nem lett.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője lapunknak elmondta, a kezdetekkor magát centristának igyekezett beállítani a mozgalom, azt hangoztatva, hogy a jobboldali szavazók támogatására is számítanak. Fekete-Győr András és több momentumos politikus is azt állította magáról, hogy kiábrándult, egykori fideszes szavazók, sőt többnyire jobboldali értékeket képviselnek. „Ennek érdekében minden nyilatkozatukban azt hangsúlyozták, nem hajlandóak együttműködni a régi ellenzéki garnitúrával, Gyurcsány Ferencről például markánsan elutasító álláspontjuk volt” – emlékeztetett az elemző, aki példaként a kezdeti kommunikációs irányra Soproni Tamás, a VI. kerület összellenzéki momentumos polgármesterjelöltjének 2017-es nyilatkozatát hozta fel, amelyben a politikus úgy fogalmazott: „lehet, hogy valaki nagyon szereti a Gundel-palacsintát, a gulyáslevest és a tökfőzeléket külön-külön, de ha összeturmixoljuk ezeket, az mégiscsak moslék. Megpróbálták 2014-ben, nem jött össze, most másra van szükség”. Minderről hamar kiderült, hogy csupán politikai marketingeszköz, „a Momentum egyáltalán nem az, aminek mondja magát” – jelentette ki Deák Dániel. Hozzáfűzte, a párt 2017-es elveinek feladását talán Fekete-Győr András 2018-as választási kapitulálása szimbolizálta, amikor is a belvárosban V. Naszályi Márta MSZP-s képviselő javára lépett vissza.

A párt pedig identitásának konkrét meghatározása helyett – amelyet egyébként a mai napig nem tett meg – utcai politizálásba kezdett, amelynek egyetlen célja volt: a hangulatkeltés, illetve minél nagyobb tömeg megmozdítása. Ezt pedig nem is rejtették véka alá: tavaly augusztusban szivárgott ki őszi terveikre vonatkozó nyílt levelük, amely szerint a párt arra törekszik, hogy újra ők tematizálják a közéletet, mert Fekete-Győr szerint a NOlimpia kampány alatt „az ő témájuktól zengett az egész magyar közélet”. Az elnök körlevelében úgy fogalmazott, „akciósítható és az átlagember számára is húsba vágó” kérdésekre koncenentrálnának, a téma pedig az oktatás. „Három fronton nyúlnánk bele, ennek egyik eszköze a társadalmi építkezés, politikai akciók és iskolai és egyetemi hangulatkeltések”. A párt egy önképző hálózat létrehozásáról is beszélt, ahogy a levélben szerepel, „hátteret és erőforrást biztosítanának alulról, diákok és hallgatók által szervezett gerilla akcióknak”.

Utcai politizálás

Így is lett, nem volt olyan utcai megmozdulás, amin a Momentum ne vett volna részt, legyen szó CEU-s tüntetésről vagy a Munka törvénykönyvének módosítása elleni tiltakozásról, ahol füstbombákkal jelezték: ők is kérnek a nyilvánosságból. De akcióztak Putyin látogatása ellen, festékszóróval fújták tele a járdát az ügyészség épülete és az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt. Emlékezetes, hogy a NOlimpia kifutása után betörtek az Origo szerkesztőségébe számonkérni az ott dolgozókat, miért írnak róluk cikkeket. Utóbbi akciójuk egyébként még az Index újságíróiból is nemtetszést váltott ki.

Már az alapítók családi és politikai hátteréből lehetett látni, hogy valójában az egykori SZDSZ reinkarnációjáról van szó – magyarázta Deák –, amely a hatalom megszerzése érdekében hajlandó együttműködni a posztkommunista politikai erőkkel is. Nem telt el sok idő, már a párt alapítását követő egy évben az MSZP-vel és a DK-val tárgyaltak a momentumosok a választási együttműködésről – idézte fel az elemző, aki szerint a 2018-as országgyűlési választások csúfos vereségét követően a Momentumon belül komoly belharc robbant ki, hiszen sok lelkes párttag azzal szembesült, hogy Fekete-Győrék teljesen feladták az eredeti értékeket. Ennek hatására a 2018-as választási együttműködés ellenére ismét elkezdtek önállóságról beszélni a momentumos politikusok, és újra felerősödtek azok a hangok, amely szerint nem szabad együttműködnie a pártnak a már sokszor leszerepelt balliberális erőkkel.

Szemben az ígéretekkel

Talán ennek következményeképpen a Momentum a májusi európai parlamenti választásnak önállóan futott neki, és a DK után a második legerősebb ellenzéki formációvá vált. A kampányban egyértelműen bevándorláspárti és liberális programot képviseltek, a 2017-ben hangoztatott jobboldali szavazatszerzésre már nem is törekedtek. Deák Dániel szerint 2019-re mindenki számára egyértelművé vált, hogy míg a Gyurcsány Ferenc vezette DK az új MSZP szeretne lenni, addig a Momentum az SZDSZ által hagyott liberális űrt akarja betölteni a magyar pártpolitikában. Ez magával hozza azt is – folytatta –, hogy a kezdeti ígéretekkel ellentétben a Momentum vezetői a különböző pozíciók megszerzése érdekében mindenkivel hajlandóak együttműködni, a rassziszta és antiszemita botrányoktól hangos Jobbikkal és Magyarország legelutasítottabb politikusának számító Gyurcsány Ferenccel is egyezkednek. Ennek legújabb példája az önkormányzati választásra való felkészülés, amelyben a Momentum az országgyűlési választáshoz hasonlóan ismét együttműködik a többi balliberális erővel.

Mindez komolyan rombolja a Momentum hitelességét, és könnyen a Jobbik és az LMP sorsára jutatthatja a pártot – ezek a Gyurcsány Ferenccel történő együttműködés hatására teljes mértékben eljelentéktelenedtek, jelentős szavazóvesztésen mentek keresztül. Ez a két párt is a bukott miniszterelnökkel szemben határozta meg magát a kezdeti időkben, majd a pozíciószerzési lehetőségektől megrészegülve szembefordultak saját korábbi álláspontjukkal és közös színpadra álltak DK-s, illetve szocialista politikusokkal. A száznyolcvan fokos fordulat jelentősen erodálta e pártok szavazótáborát. Hasonlóan járhat a Momentum is Gyurcsány Ferenc „halálos ölelésének” hatására, hiszen az elvtelen politikai alkukat sosem díjazzák a választók. Az ilyen fordulatokkal csupán azt éri el a Momentum, hogy a választók számára egy elvtelen és valós identitás nélküli párt képét mutatják – véli Deák Dániel.

Kapcsolódó írásaink

Gyurcsány jóslatát igazolja az ellenzék

ĀHétértékelő. Kiszelly Zoltán: Magyarország erősödik, ám gyakorlatilag most tartunk ott, ahol 2010-ben kellett volna, mert a balliberális kormányok elvettek az országtól nyolc évet

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom