Belföld

Orbán Viktor: Csak egy Európa van

Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.

Orbán Viktor: Csak egy Európa van
Orbán Viktor beszéde a soproni Evangélikus templomban
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„Hittünk benne, és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne” - fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: ma is ezen múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, és Európa erős, gazdag otthona marad az európaiaknak.

Itt, Sopronban, keletről bontottuk meg a falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat - mondta Orbán Viktor.

Közölte: Sopron különleges helyet foglal el a magyarok szívében, mindig is a hűség városa volt. Ezt sosem felejtjük el, és minden magyar gyereknek tanítják az iskolában, hogy a soproniak Magyarország feldarabolásakor, a népszavazás erejével Magyarországhoz kötötték magukat. Azt sem felejtjük el, hogy 30 éve ezen a napon keletnémet sorstársaikkal áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést, az áttöréssel leomlott a fal, amely hazánkat leválasztotta Európáról és a szovjet világ részévé tette - emlékeztetett, hozzátéve, hogy 30 éve itt ért véget a második világháború utáni európai rend.

A magyarok a németekhez fűződő kapcsolatukat mindig is különleges viszonynak látták. „Régi dolog ez”, régebbi, mint a soproni piknik, és régebbi, mint a 20. századi közös vereségeink - fűzte hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor kijelentette: mi, magyarok mindig is hívei voltunk Németország újraegyesítésének, mindig tudtuk, hogy a szovjet világból való kiszabadulásunkat az teszi véglegessé, ha a két Németország egyesül, és mi „azzal a lendülettel” és az egyesített Németország támogatásával „bemasírozhatunk” a NATO-ba és az EU-ba. Így lett Helmut Kohl egykori német kancellár a magyarok hősévé, ezért övezi itt személyét kultusz a mai napig - tette hozzá. 

A kormányfő emlékeztetett: a magyarok kedden emlékeznek meg Szent István királyról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott, beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, feleségét Bajorországból hozatta - mondta Orbán Viktor.

Arra is emlékeztetett, hogy a soproni németség kétharmadát elűzték és kitelepítették, ami olyan fájdalom, amely sosem múlik el, legfeljebb enyhíti az öröm, hogy a magyarországi németek közössége mára ismét megerősödött.

A kormányfő kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint a különleges német-magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 30 éve újra szabad Magyarország polgárainak megtiszteltetés, hogy ezen a napon idelátogatott a német kancellár. Orbán Viktor a magyar emberek, a nemzet nagyrabecsülését fejezte ki Angela Merkelnek, aki Európa legnépesebb és legerősebb államának 14 éve a vezetője.

A német kancellár saját hazáján túl hosszú évek óta dolgozik Európáért, az európai nemzetek együttműködéséért és egész Európa újraegyesítéséért - közölte Orbán Viktor, hozzátéve: a nagyrabecsülés mértékét növeli, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Mint mondta, Európa alapját a független és szabad nemezetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni.

Orbán Viktor megjegyezte: Magyarországon „a keményen dolgozó és sikeres hölgyek előtt messziről megemeljük a kalapunkat”. Azt kívánta, a kancellár munkáját kísérjék további sikerek, a német nép tisztelete és egész Európa elismerése.

Objektum doboz

Harminc éve, 1989. augusztus 19-én rendezték meg a Fertő-tó mellett az úgynevezett Páneurópai Pikniket, az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába.

A harminc éve újra szabad Magyarország polgárai számára megtiszteltetés, hogy ezen a napon meglátogat bennünket Németország kancellárja. Nekem jutott az a kitüntetés, hogy a magyar emberek, a magyar nép, sőt az egész magyar nemzet nagyrabecsülését kifejezésre juttathatom. Nagyrabecsülésünket fejezem ki Ön iránt, aki Európa legnépesebb és legerősebb államának immár tizennégy éve, négy egymást követő választáson megválasztott vezetője. Nagyrabecsülésünket fejezem ki Ön iránt, aki saját hazáján, Németországon túl hosszú évek óta dolgozik Európáért, az európai nemzetek közötti együttműködésért és egész Európa újraegyesítéséért. Nagyrabecsülésünk mértékét növeli, hogy tudjuk, Európát újra és újra, vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Európa alapját a független és szabad nemzetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, azt mindig, újra és újra meg kell alkotni. Nálunk, Magyarországon a hölgyeket a lovagiasság szabályai szerint eleve különös figyelem és elismerés övezi, a keményen dolgozó és sikeres hölgyek előtt pedig már messziről megemeljük a kalapunkat. Gratulálok Önnek! Munkáját kísérjék további zajos sikerek, a német nép tisztelete és egész Európa elismerése, családjára és személyes életére pedig Isten áldását kívánjuk.

Tisztelettel köszöntöm Sopron város polgárait. Önök különös helyet foglalnak el a magyarok szívében. Nekünk, magyaroknak Sopron mindig is a hűség városa volt és az is maradt. Sohasem fogjuk elfelejteni, és az iskolában minden magyar gyermeknek tanítjuk, hogy Sopron volt az a város, és a soproniak voltak azok a magyarok, németek és horvátok, akik Magyarország feldarabolásakor a népszavazás erejével Magyarországhoz kötötték magukat. Dicsőség Sopron városának! És azt sem fogjuk elfelejteni, hogy harminc évvel ezelőtt ezen a napon keletnémet sorstársaikkal összekapaszkodva Önök áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést. Az áttöréssel leomlott a fal, amely hazánkat leválasztotta Európáról, és a szovjet világ részévé tette. Harminc évvel ezelőtt itt ért véget a II. világháború utáni európai rend. A leereszkedő vasfüggönyt Churchill már 1946-ban előre látta, és 1961-ben a berlini fal felhúzásával a szabad világra nyíló utolsó átjárót is eltorlaszolták. Mi itt, Sopronban keletről bontottuk meg a keletről felhúzott falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat. Mi, magyarok mindig is hívei voltunk Németország újraegyesítésének. Jól emlékszem, Magyarországon akkortájt nagyobb arányban támogattuk az újraegyesítést, mint az akkori németek. Európáról nem is beszélve. Mi, magyarok mindig tudtuk, hogy a szovjet világból való kiszabadulásunkat csak az teszi véglegessé, ha a két Németország egyesül, és mi azzal a lendülettel és az egységes Németország által támogatva bemasírozhatunk a NATO-ba és az Európai Unióba. Így lett Helmut Kohl a magyarok hősévé, és ezért övezi személyét kultusz itt mind a mai napig.

Lent olvasható a miniszterelnök teljes beszéde:

Tisztelt Kancellár Asszony! Tisztelt Ünneplők!

Mi, magyarok a németekhez fűződő kapcsolatunkat mindig különleges viszonynak láttuk. Régi dolog ez. Régebbi, mint a soproni piknik, és régebbi, mint a XX. századi közös vereségeink. Holnap emlékezünk meg Szent István királyunkról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott. Beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe. A koronát Rómából, de a feleségét Bajorországból hozta. Mindannyian tudjuk, milyen fontos döntés az ilyen. És, tisztelt Ünneplők, itt áll a német–magyar kapcsolatok mellbevágóan fájdalmas fejezetének emlékműve is a templom mellett. A soproni németség, javarészt evangélikus közösség kétharmadát 1946-ban elűzték és kitelepítették. „Alámerül, de el nem süllyed” – hirdeti az emlékmű. Ez a fájdalomnak az a fajtája, amely sohasem múlik el. Legfeljebb enyhíti az öröm, hogy a magyarországi, így a soproni németség ismét belegyökerezett közössége a magyar nemzetnek, számában és önbecsülésében erősödik, új nemzedékei pedig az óvodától az egyetemig német anyanyelvükön tanulhatnak, képviselőjét pedig maga választja a magyar országgyűlésbe. Keresztény államalapítás, határáttörés, életerőre kapó németség, különleges német–magyar kapcsolatok, ez mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat. A magunkfajta szabadságharcosok a kettészakítottság idején is tudtuk, hogy Európa csak egy van. Hittünk benne, és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne. Ma is ezen múlik minden. Ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, Európa pedig újra gazdag és erős otthonává válik az európai népeknek.

Soli Deo gloria!

Kapcsolódó írásaink

A vasfüggöny lebontása

ĀHarminc éve szabadon 12. A soproni Páneurópai Pikniken több száz NDK-s menekült áttörte a magyar–osztrák határt, ez volt az első kivert kő a berlini falból

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom