Belföld

A diplomások arányát tovább kell növelni

A jövő a tudásintenzív, nagyobb hozzáadott értékkel bíró gazdasági ágazatoké, amelyekben ott vannak a kutatási és innovációs területek az oktatási szakemberek szerint

Új kihívás elé állítja a felsőoktatást az a tény, hogy a közoktatásban átadott ismeretanyag és a felsőoktatás részéről megfogalmazott bemeneti elvárások közötti távolság folyamatosan növekszik – mutatott rá lapunknak a Műegyetem rektora és oktatási igazgatója a legfrissebb, a diplomások arányára vonatkozó statisztikákkal kapcsolatban.

A diplomások arányát tovább kell növelni
Egyetemeink folyamatos fejlesztésére van szükség (képünk illusztráció)
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Mindenképpen örvendetes, hogy a népesség körében az egyharmados arány fölé emelkedett a diplomások aránya, ugyanakkor a jelen és egyben a közeljövő stratégiai feladata, hogy ez az arány tartósan fennmaradjon, sőt inkább emelkedjen – vélekedett a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Józsa János, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora, valamint Bihari Péter, a BME oktatási igazgatója. Hangsúlyozták: a gazdaság fejlődésének záloga, hogy a diplomások száma növekedjen és megszerzett tudásukat az országon belül kamatoztassák. A jövő – legalábbis Európában – a tudásintenzív, nagyobb hozzáadott értékkel bíró gazdasági ágazatoké, amelyeken belül ott vannak a kutatási, fejlesztési és innovációs területek. Ezek komplex fejlesztését és fejlődését segíti elő az, ha sikerül szinten tartani a diplomások megfelelő arányát – hívták fel a figyelmet.

A Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a minap a Világgazdaság írt arról, hogy 2010-hez képest 7,6 százalékkal, harmincnégy százalékra nőtt Magyarországon a diplomások aránya, ezzel teljesítettük az Európa 2020 stratégiai program keretében tett vállalásunkat. Ugyanakkor ezzel az eredménnyel az Európai Unió huszonnyolc tagállamához képest még mindig hétszázalékos a lemaradásunk. A lapunknak nyilatkozó oktatási szakemberek szerint a mennyi­ség nem minden, diploma és diploma között még vannak országon belül is jelentős minőségbeli különbségek. Józsa János és Bihari Péter úgy vélte, a versenyképességet, a fejlődést olyan diplomások sokasága garantálhatja, akik egyszerre rendelkeznek stabil alapokkal, naprakész ismeretekkel, és az új ismeretek megszerzésének képességével. Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanak, a minőségi felsőoktatás és a minőségi, nemzetközi szinten is elismert és jegyzett képzési helyek, egyetemek fejlesztésére van szükség – mutattak rá. Hozzátették, a korosztályos létszámok alapján a felsőoktatásba belépők aránya nem ingadozik különösképpen, azonban a demográfiai trendekkel együtt mozog. Új kihívás elé állítja a felsőoktatást az a tény, hogy a közoktatásban átadott ismeretanyag és felsőoktatás részéről megfogalmazott bemeneti elvárások közötti távolság folyamatosan növekszik.

Ha a felsőoktatás sikeres akar maradni és a diplomások arányát növelni szeretnénk, akkor erre az új helyzetre megfelelő stratégiával kell reagálnia a felsőoktatási képzőhelyeknek és maguknak az oktatóknak is – hangsúlyozták.

Kapcsolódó írásaink

Új pályán a Corvinus

ĀPavlik Lívia: A magyar felsőoktatás szereplői látszólag egymás versenytársai, pedig évek óta külföldi egyetemekkel méretünk meg, hozzánk a legtehetségesebb diákok jelentkeznek

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom