Belföld

Elfogadottabb lett a végrehajtói munka

Nemcsak a jogász végzettség, hanem egyéb szempontok tekintetében is megváltozott a kar összetétele az új kinevezéseknek köszönhetően, így az állomány látványos „megfiatalodásának” lehettünk tanúi – mondta Petrik Béla

A Magyar Bírósági Végrehajtó Kar ötödik alkalommal írt ki és pályáztatott meg önálló bírósági végrehajtói álláshelyeket. Ennek eredményeképpen az igazságügyi miniszter döntése alapján tizennégy új, jogász végzettséggel rendelkező kolléga teheti le az esküt 2019 augusztusában – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Petrik Béla, a kar hivatalvezetője, hangsúlyozva, hogy a 2015-ben elindított reform tovább folytatódik.

Elfogadottabb lett a végrehajtói munka
A pályázatok hiányában a végrehajtói rendszer működőképessége nem lett volna fenntartható, hangsúlyozta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője
Fotó: MH/Katona László

– A közelmúltban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar önálló bírósági végrehajtói álláshelyekre hirdetett meg pályázatot. Milyen eredménnyel zárult a pályázat?

– Az igazságügyi miniszter június 7.-én, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által kiírt önálló bírósági végrehajtói álláshelyekre tizennégy új önálló bírósági végrehajtót nevezett ki, augusztus 1–jei hivatalba lépéssel. A pályázóknak a végrehajtási területet és általánosságban jogi ismereteiket érintő tudásukat személyes meghallgatás keretében kellett bizonyítaniuk. A meghirdetett tizennégy szolgálati helyre hetvenegy pályázótól kettőszázhetvenhat pályázat érkezett.

– Milyen feltételeknek kell megfelelniük a pályázóknak?

– A feltételek az elmúlt években végbement, a végrehajtási területet érintő reform következtében szigorodtak. Már kizárólag jogi diplomával, végrehajtói szakvizsgával és több éves szakmai tapasztalattal rendelkező, esetenként tudományos munkával, nyelvtudással illetőleg további felsőfokú végzettséggel bíró szakemberek közül kerülhetnek ki a nyertesek. A pályázati feltételeket és azok igazolásának rendjét a bírósági végrehajtásról szóló törvény, valamint a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló rendelet határozza meg, az elbírálás is ennek mentén történik.

– Az igazságügyi kormányzat 2014-ben teljes körű reformot hirdetett ezen a területen, és előírta a jogászi végzettséget a végrehajtók számára. Hogyan sikerül teljesíteni ezt a feltételt?

– A szervezeti reform egyik legfontosabb célkitűzése a végrehajtói tevékenységben a jogászi hivatásrend feltételeinek a megteremtése volt. Az akkori tagság számára a legnagyobb kihívást az ehhez szükséges iskolai végzettség hiánya jelentette. Ez azonban nem érhette váratlanul a tagságot, hiszen 2009 óta lehetett biztosan tudni, hogy a végrehajtói tevékenységet csak jogi végzettséggel lehet folytatni, akkortól már európai uniós irányelv rögzítette ezt a követelményt. E szabálynak a magyar jogrendszerbe való átültetése és így a kinevezett végrehajtókkal szembeni, a jogász végzettség megszerzésére vonatkozó kötelezettség előírása csak idő kérdése volt. A kar jelentős eredményeket ért el e téren, amíg 2015-ben az összes végrehajtó alig egynegyede rendelkezett csak jogi végzettséggel, ezt 2019-re már a tagság csaknem kétharmada szerezte meg, végrehajtói és esetenként jogi szakvizsgával is.

– A kar az elmúlt három évben öt alkalommal is pályázatot írt ki végrehajtói álláshelyekre. Miért volt erre szükség?

– Ennek oka éppen az volt, hogy a kamarai évek alatt alig került kiírásra egy-két végrehajtói álláshely-pályázat. A kar megalakulása előtt működő kamara ugyanis a megszüntetését megelőző évtizedben alig több, mint félszáz végrehajtót nevezett ki. Ez már a rendszer működőképességét kérdőjelezte meg, így a karnak erre reagálnia kellett pályázatok kiírásával. Az első pályázati kiírások során – mindössze háromnegyed év alatt – majdnem félszáz új végrehajtó állt szolgálatba, s már akkor remény volt arra, hogy a tagság létszáma a következő év, azaz 2018 első félévében már elérje a 2007. évi létszámot. A pályázatok hiányában a végrehajtói rendszer működőképessége nem lett volna fenntartható.

– Hány végrehajtó működik jelenleg Magyarországon és ebből hány végrehajtónak a kinevezése köthető a kar által kiírt pályázatokhoz?

– Jelenleg kétszázhuszonhét önálló bírósági végrehajtói szolgálati hely van, és ebből kilencvenegy önálló bírósági végrehajtó kinevezése már a kar által kiírt pályázatok eredményeként történt meg 2017-2019 között.

– Korábban a végrehajtói kar összetételével is volt probléma. Ezen változtattak a kinevezések?

– Nemcsak a jogász végzettség, hanem egyéb szempontok tekintetében is megváltozott a kar összetétele az új kinevezéseknek köszönhetően. A negyvenöt év alattiak aránya ugrásszerűen megnőtt, míg az ötvenöt és hatvan év felettiek aránya jelentősen csökkent. E folyamat az idő múlásával természetszerű, ám ezt a kinevezések jelentősen erősítették, amelynek köszönhetően a végrehajtói állomány látványos „megfiatalodásának” lehettünk tanúi, s egy sokkal egészségesebb arány alakulhatott ki a nagy tapasztalattal rendelkező és a fiatalabb tagok között. Az életkori adottságok mellett a nemek szerinti megoszlás is alapvető változáson esett át. A korábbi „férfias” szakmából sikerült egy olyan hivatásrendet kialakítani, ahol a hölgyek is egyre nagyobb számban, mintegy kétszer annyian képviseltetik magukat ma, mint 2015 előtt. Az új kinevezések következtében sikerült megfordítani azt a 2010-es évek eleje óta tartó tendenciát, amely a végrehajtói állomány létszámának folyamatos csökkenését és „elöregedését” indította el, s amely bizonyos régiókban már a végrehajtói szolgálat hosszútávú zavartalan ellátásának hiányával fenyegetett. A 2015-ös szervezeti reform keretében módosult a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló miniszteri rendelet is. A módosítás a pályázatok értékelésének és elbírálásának új rendjét teremtette meg, ezzel pedig új pályázati feltételrendszert állított fel. Ez tette lehetővé egyrészt azt, hogy a már végrehajtó-helyettesként működő, kiemelkedően teljesítő és a pályázati feltételeknek megfelelő kollégák is eséllyel pályázhassanak, másrészt pedig azt, hogy a végrehajtói kar más jogászi hivatásrendek magasan képzett képviselőivel, így bírói, ügyészi, közjegyzői, ügyvédi pályáról érkező jogász kollégákkal is gyarapodjon.

– Hogyan folytatódik a végrehajtói szervezet reformja?

– A munkának még közel sincs vége. A jogászi hivatásrenddé válás folyamata nem állhat meg a jogász végzettségű végrehajtók kinevezésénél, hiszen a jogi végzettség csak a belépő a jogászi hivatásrenddé váláshoz, ám ezt további kitartó építkezésnek kell követnie. A kar most is és a jövőben is igyekszik minden szakmai támogatást megadni a kollégák részére az ellenőrzéseken keresztül, az oktatások, továbbképzések és egyéb kari szolgáltatások biztosításával. Reményeink szerint e hosszú távú folyamat eredménye beérik majd és egyszer azt mondhatjuk, hogy a reform nemcsak a jogászi hivatásrenddé válás, hanem a végrehajtói munka társadalmi megítélésének, a közbizalom és a végrehajtói tevékenység magas szakmai színvonala terén is pozitív eredményeket ért el.

Kapcsolódó írásaink

„Nem kell félni a végrehajtótól”

ĀA panaszokat korábban maguk a végrehajtók vizsgálták ki, és többségében nem találták azokat megalapozottnak. Az ügyfelekben ugyanakkor nem tudatosították, hogy jogszabálysértés esetén bírósághoz fordulhatnak –  mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hiv

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom