Belföld

Új pályán a Corvinus

Pavlik Lívia: A magyar felsőoktatás szereplői látszólag egymás versenytársai, pedig évek óta külföldi egyetemekkel méretünk meg, hozzánk a legtehetségesebb diákok jelentkeznek

Sikerült stabil átmenetet teremteni úgy, hogy közben az oktatás-kutatás zavartalan volt – nyilatkozta lapunknak Pavlik Lívia a Corvinus július 1-jei fenntartóváltásával kapcsolatban. A kancellár közölte azt is, hogy az egyetem oktatói, kutatói változatlanul ugyanazt a munkakört fogják ellátni, amit eddig, változatlan jövedelem mellett.

Új pályán a Corvinus
Az alapítványi modellben hosszabb távra tudunk tervezni, és lehetőség nyílik a piaci szereplőkkel való szorosabb együttműködésre – mutatott rá a kancellár
Fotó: MH/Ficsor Márton

Az alapítványi fenntartás a korábbi közfinanszírozási modellhez képest kiszámíthatóbb, tervezhetőbb stratégia szerinti működésre ad lehetőséget – mondta lapunknak a mától alapítványi fenntartású Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kancellárja. Pavlik Lívia hozzátette: elég csak arra gondolni, hogy az állami költségvetés évente készül, így az egyetemi működés is leginkább csak ilyen periódusra volt tervezhető. Ugyanakkor a versenyképes működés egyik alapja a hosszabb távú stratégiaalkotás. „A magyar felsőoktatás szereplői látszólag egymás versenytársai, pedig évek óta külföldi egyetemekkel méretünk meg a legjobb hallgatókért. A Corvinusra a legtehetségesebb magyar diákok jelentkeznek, így nekünk az a legfontosabb, hogy ez így is maradjon” – hangsúlyozta.

Pavlik Lívia szerint a versenyképesség a diploma értékén is mérhető, így minden olyan törekvés, amely a hallgatók korszerű tudását fejleszti, a versenyképességet erősíti. Szükség van a piaci szereplőkkel való szorosabb együttműködésre, amelyben eddig is élen járt a Corvinus – állapította meg. Példaként említette a különböző oktatási-képzési együttműködéseket a BlackRock vagy a Morgan Stanley multinacionális cégekkel, és ide tartozik a közös projektek lebonyolítása is. Utóbbiak a tudástranszfer mellett bevételt is jelentenek az egyetemnek, amire korábban állami fenntartású intézményként csak korlátozott módon volt lehetőség. Egy új szervezeti és jogszabályi keretrendszer utat nyit a nemzetközi növekedésre, és az eddig kiaknázatlan vagy csak részben használt kapacitások teljesebb bevonását teremti meg – mutatott rá a kancellár.

Arra a kérdésre, milyen tapasztalatokkal zárult az új szervezeti és működési rend, az egyetem új gazdálkodási rendszerének kialakítása, felidézte: tavaly októberben alakult egy belső projektszervezet, amely az egyetem akadémiai és adminisztratív tevékenységeit átfogó öt alprojektben több mint százhúsz kolléga részvételével folyamatosan működött. Az alprojektek eredményeit a szenátus és az egyetemi vezetés is megismerte, a jövőben pedig a fenntartó alapítvány kuratóriumának lehet hasznára a BCE stratégiájának megalkotásakor. Az alapítvány alapító okiratát még májusban bejegyezte a bíróság, az egyetemé pedig július elsejétől lesz meghatározó. A jogállásváltozás utáni időszak jogi környezete, a belső szabályozók megújítása még előttünk áll, ez egy többlépcsős folyamat, amelyben a meglévő belső szabályok és az új jogi környezet közötti összhangot kell megteremteni – magyarázta Pavlik Lívia. Összességében sikeresnek tartja az elmúlt bő fél év előkészítő munkáját, mert sikerült stabil átmenetet teremteni úgy, hogy közben az „üzemszerű” működéssel sem volt probléma, tehát az oktatás-kutatás és annak támogatása is zavartalan volt.

Arról, hogy az oktató-kutató-tanár munkakörökben milyen változások várhatók a szabadságok számát, az egyetemen kívüli munkavállalást, a bérezést tekintve, a kancellár közölte, az új munkaszerződések csak azokban a pontokban térnek el a korábbiaktól, ahol a munka törvénykönyve is eltér a közalkalmazottakra vonatkozó szabályoktól. Mindenki ugyanazt a munkakört fogja ellátni, amit eddig, változatlan jövedelem mellett, és aki kötetlen munkaidőben dolgozott, az ezután is úgy fog. Az egyetem álláspontja, hogy a szabadságok számát, az elvárásokat, a teljesítményt és a jövedelmi viszonyokat, beleértve a béren kívüli juttatásokat is, együtt kell kezelni. Ezek átfogó áttekintése előtt több stratégiai döntés meghozatala szükséges, az immáron fenntartói jogokat gyakorló kuratóriumi tagokkal együtt.

A Corvinuson folytatott munkaviszony és más további jogviszonyok összeférhetősége az alapelvek szintjén szabályozott a munka törvénykönyvében – mondta Pavlik Lívia, hozzáfűzve, a legfontosabb alapelv, hogy az egyetemi munkavállalás olyan jogviszonyokkal összeférhető, amelyek nem igényelnek annyi időt és energiát, hogy azok az egyetemi munka rovására menjenek. Ez a szabályozás érdemben nem különbözik a korábbitól, a munkatársaknak korábban is le kellett adniuk egy összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Életszerű és jogos munkáltatói elvárás, hogy akinek a Corvinuson van a főállása, itt tegye le a legnagyobb teljesítményt, az egyetemen évek óta működik teljesítményértékelésen alapuló bérezési rendszer, amelynek megújuló formája hasonló módon a kiemelkedő teljesítményeket kívánja a jövedelmi viszonyokban meghatározó elemmé tenni – szögezte le a kancellár.

Korábban lapunknak arról is beszélt, hogy az egyetem ezentúl is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni, és nagyságrendileg a korábbiakkal azonos mértékben lesznek ingyenesen elérhető helyek a hallgatóknak. Esetükben az önköltség összegét az egyetem a saját Corvinus-ösztöndíjából téríti vissza a hallgatóknak, a többiek pedig az eddigihez hasonló módon, önköltséges formában tanulhatnak.

A vezető testület a szenátus, létrejött az elnöki tisztség

Július 1-jétől a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz kerülnek a Corvinus fenntartói jogai. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány elnöki posztját Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója tölti be. A kuratórium további tagjai Csák János üzletember, volt londoni nagykövet, Lánczi András, a Corvinus rektora, Martonyi János volt külügyminiszter, oktató és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A felügyelőbizottság elnöke Bártfai Béla jogász, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója, tagjai Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, volt gazdasági miniszter és Jánoskuti Levente, a McKinsey and Company irodavezető partnere. Amerikai mintára létrejött az egyetem elnöki tisztsége, amelyet Anthony Radev, a McKinsey & Company korábbi igazgatója tölt be. Az egyetem vezető testülete a szenátus marad, amely meghatározza a felsőoktatási intézmény oktatási és kutatási feladatait. A szenátust továbbra is a rektor irányítja, a jelenlegi intézményvezető, Lánczi András mandátuma a törvény erejénél fogva egy évvel meghosszabbodott. A kancellár felel az egyetem hosszú távon fenntartható működéséért, ezt a posztot ezután is Pavlik Lívia tölti be.

Kapcsolódó írásaink

Pluszpénzhez jutnak az iskolaigazgatók

ĀRétvári Bence: A Soros-egyetemről az ellenzéki politikusok rendre úgy beszélnek, mint az egyetlen elismerendő intézményről. Nem más ez, mint a Soros-féle hálózat érdekeinek vak kiszolgálása

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom