Belföld

Fejleszteni kell a drogprevenciót

Kőbányán a tizedikesek tíz százaléka szívott már marihuánát, hét százalékuk pedig biofüvet, sok közöttük a túlkoros diák, idősebb barátaik vannak, könnyen jutnak kábítószerhez

Felmérést készítettek a kőbányai droghelyzetről, az első eredményekből fakadó legfontosabb megállapítás, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a prevencióra, ehhez pedig jóval több szakemberre lenne szükség.

Fejleszteni kell a drogprevenciót
A Hős utca tavaly áprilisban. A pokol tornáca
Fotó: MH/Ficsor Márton

Hosszú időn át nem volt olyan nap, hogy a Hős utca ne került volna be a híradásokba, sajnos ezzel a közterülettel azonosították az egész kerületet – mondta egy, a napokban rendezett konferencián D. Kovács Róbert Antal, Kőbánya polgármestere. A városvezető hozzátette: ez stigmát jelentett a kerületnek, és egyben komoly feladatot is adott Kőbányának. A drog persze nem csupán Kőbányán okoz problémát, hanem egész Budapesten és országosan is, ennek ellenére kevés ismerettel rendelkeztek az emberek a pszichoaktív szerekről és használóikról – állapította meg a polgármester. Közölte: annak érdekében, hogy az önkormányzat is jobban megérthesse és kezelhesse a helyzetet, az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával kutatást végzett a kerületben, megkérdezték a drogokról a kerületi diákokat, szakembereket és a városrész lakóit. D. Kovács Róbert Antal szerint a cél, hogy „ne engedjünk senkit a rossz szenvedélyek fogságába esni”.

A probléma megoldásának még csak a kezdetén vannak, ezért folytatni kell a kutatást, a prevenciót pedig a bölcsődétől a felnőttkorig folyamatosan végezni – hangsúlyozta.

Szécsi Judit, a kutatás vezetője elmondta, hogy a kutatást márciusban kezdték, és bár az eredményeknek még csak kétharmadát értékelték ki, már számos tanulság levonható, amit érdemes megosztani a nyilvánossággal. A kutatást több irányban folytatták, a kerületi iskolákban, szakemberek és a kőbányai polgárok körében. A felmérésben a legális és illegális szereket együtt vizsgálták. A kutatási eredmények alapján a Kőbányán élők 61,6 százaléka úgy vélte, a kerületben nagyobb a drogprobléma, mint más városrészekben. A drog mellett a közbiztonságot jelölték meg mint kerületi hiányosságot, ezért több és hatékonyabb rendőri jelenlétre vágynak az ott élők.

Kiderült ugyanakkor az is, hogy a gyakori rendőri intézkedések hatására a Hős utca környékén némileg konszolidálódott a helyzet, ám a probléma megjelent a kerület más részén, amint a szakemberek fogalmaztak, „szétspriccelt” a jelenség. A prevenció viszont nem egységes, és fejlesztésre szorul. A helyi általános és szakközépiskolák, valamint gimnáziumok több mint ötszáz tanulójának bevonásával készített felmérés konklúziója, hogy a fiataloknak kiemelt figyelmet kell szentelni, és nem csak az illegális drogok miatt. A diákok ugyanis rendszeresen fogyasztanak kávét, alkoholt, energiaitalt, és sokan szívnak cigarettát is. Válaszaik alapján a 8–10. osztályos diákok 41 százaléka szabálykövetőnek mondható, 13 százaléka azonban rebellis, tizedüknek komoly viselkedési zavarai vannak. A tizedikesek tíz százaléka már szívott marihuánát, több mint hét százalékuk pedig biofüvet. Nem meglepő, ha ez a korosztály a legveszélyeztetettebb, sok közöttük a túlkoros diák, idősebb barátaik vannak, kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek, így kábítószerhez is könnyebben jutnak.

Az erőforrásokat vizsgálva kiderült, hogy sok a betöltetlen állás, ezért a szakemberek túlterheltek. Sok az adminisztráció, kevés a szakmai mozgástér. A társadalmi probléma orvoslásához több szakemberre volna szükség, ehhez pedig képzésekre. Elengedhetetlen az együttgondolkodás és az együttműködés, ám ez csak akkor valósulhat meg, ha tehermentesítik a szakembereket. Emellett elengedhetetlen a fellelhető információk szisztematikus összegyűjtése.

Általános megállapítás pedig, hogy fontos lenne a mentális egészség javítása, az „élet lassítása”, vagyis az egymásra szentelt idő, a figyelem, a beszélgetések. Sok drogfogyasztó nagyon magányos. Nem lehet megkerülni az alacsony küszöbű ellátást sem, mert itt legalább a szerhasználó találkozik szakemberekkel. Szécsi Judit rámutatott: akik szert használnak, nagyon mélyre kerülhetnek, úgy a lakhatást, az iskolázottságot, a kommunikációt, mind a felhalmozott traumákat tekintve. Megjegyezte, a terjesztés egyfajta túlélési stratégiává vált. A dílerek egy része „kutyulja”, majd eladja a bódító szert, úgy, hogy sokszor ő maga nem is használja portékáját.

A kőbányai droghelyzet kezelésére jó példa az itt működő Emberbarát Alapítvány, amelyet még a rendszerváltoztatás előtt alapítottak, így az első civil szervezet volt a városrészben. Bereczki Sándorné intézményvezető-helyettes ismertetése szerint addiktológiai gondozóval, járóbeteg-ellátással, eltereléssel egyaránt foglalkoznak. Nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra már tízéves kortól. Minden kerületi lakost ingyen látnak el. Szükség is van rá, hiszen a fiatalok a hagyományos drogok és a kristály vagy a biofű mellett olyan szereket is használnak, mint a növényi tápsó, az aromával kezelt illatosító vagy a relaxációs füstölő. A prevenciónak a vízcsapból is folynia kell – fogalmazott Bereczki Sándorné, hozzáfűzve, csak így kerülhető el, hogy a csecsemőkoruktól elhanyagolt gyerekek, akik nem tudják, mi az öröm, a szeretet, öngyilkosságon gondolkodjanak.

Kapcsolódó írásaink

„A magyar drogfogyasztók mindenevők”

ĀSokszor a dílerek sem tudják, miből állították elő az anyagot. Nem egzakt módon mérik ki az adagokat, és gyakori, hogy több, különböző szerből hoznak létre egy harmadikat

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom