Módosítás a diákok érdekében

Amint azt megírtuk, a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását. Az ellenzéki sajtóban heves reakciókat kap a jogszabálycsomagnak az a része, amely megszüntetné a magántanulói státust és helyette egyéni munkarendet tenne lehetővé. Az Index arról értekezett, hogy ez jelentheti annak a káros gyakorlatnak a megszüntetését, hogy a problémás gyerekeket az igazgatók egy része magántanulói státussal távolította el az iskolából, de a modern, alternatív lakásiskolákat is érintheti. Ugyanakkor megírták, hogy Oktatási Hivatal adatai szerint a 2012/2013. tanévben a magántanulók 41 százaléka megbukott az év végi osztályozó vizsgán.

Lapunknak a magántanulói státus és az egyéni munkarend közötti különbségre vonatkozó kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma hangsúlyozta, az egyéni munkarend kifejezés erőteljesen utal arra, hogy az ilyen tanulóknak ugyanazoknak a tanulmányi követelményeknek kell megfelel­niük, mint azoknak, akik iskolába járással teljesítik tankötelezettségüket. Az egyéni munkarend lehetőséget ad arra is, hogy az iskola segítséget nyújtson a tananyag elsajátításában a diáknak. Amennyiben erre nincs mód – például a tanuló átmenetileg külföldön folytatott tanulmányai miatt –, a jelenlegi magántanulói jogviszonyhoz hasonlóan a szülő felelősségvállalása mellett is történhet a tanulás. A szakértői vélemény szélesebb mozgásteret kínál a döntéshozónak, mivel ténylegesen konkrét munkarendet állapíthat meg – szögezte le a tárca. Megtudtuk továbbá, hogy a 2018/2019-es tanévben 8046 magántanuló volt, a felülvizsgálat őket érinti.

A javaslatcsomag egy másik pontja szerint a szöveges értékelés választható maradna, azonban a teljesítmény osztályzattal való értékelése kötelező lenne. Kérdésünkre, hogy ez az elsősökre és másodikosokra is vonatkozik-e, a minisztérium közölte: első évfolyamon félévkor és év végén továbbra is csak szövegesen kell majd értékelni a tanuló teljesítményét.

A tervezet egyik kiemelt célja, hogy az intézményvezetők nagyobb anyagi megbecsülést kapjanak. Megkérdeztük az Emmit, hogy nagyjából mekkora havi összegű pótlékot tesz lehetővé a törvény és a hozzá kapcsolódó rendelet az iskolaigazgatóknak. Válaszában a tárca tudatta: az intézményvezetői pótlék jelenleg az illetményalap 40-80 százaléka lehet, ez nagyságrendileg bruttó 73–162 ezer forint közötti összeg. Az új szabályozás részleteit kormányrendelet fogja tartalmazni, a törvény ehhez biztosítja a szükséges felhatalmazást, céljuk a vezetői munka intézményméret és munkateljesítmény alapján magasabb mértékű elismerése – írta az Emmi.

Bódis József oktatási államtitkár is kitért a köztelevízióban az iskolaigazgatók növekvő juttatásaira, hozzátéve, hogy 2020-ban az idegen nyelvű képzésekre is jelentős források jutnak majd.