Belföld

Manipulatív hálózat segíti a CEU-t

Ismét baráti rangsoron „tarolt” a Soros-egyetem: bár a tíz vizsgált témakörben sehol sincs a huszonöt legjobb felsőoktatási intézmény között, mégis a magyar lista élére került

A CEU körüli hírverés részeként most újabb közszereplő, a Momentum főpolgármester-jelöltje beszélt „az ország legkiválóbb egyetemének elüldözéséről”. A Soros-egyetem nagyszerűségének alátámasztására egyre-másra mutatnak be olyan felsőoktatási rangsorokat, amelyre felkerül, általában „nemzetközisége” miatt. A manipulációra újabb példa a Bertelsmann Alapítványhoz köthető lista.

Manipulatív hálózat segíti a CEU-t
Tüntetés az egyetem előtt 2017 áprilisában. Víziók Európáról és a „megjavítandó” demokráciáról
Fotó: Katona László

Friss nemzetközi egyetemi rangsoron tarol a CEU – harsogta a minap a Hvg.hu oktatási szakportálja, az Eduline.hu. Azonban, ha ezt a „tarolást” közelebbről szemügyre vesszük az Umultirank.org honlapon, az összefoglaló grafikán azt látjuk, hogy a tíz témakörben a huszonöt legjobb felsőoktatási intézmény között sehol sincs a Central European University (CEU), ott találjuk viszont a Semmelweis Egyetemet (az ipari partnerekkel közös kiadványok száma alapján). Ennek ellenére a hazánkról szóló fejezetben mégis a CEU-t emelik ki, olyan intézményként, amely az „összes magyarországi egyetem” – valójában az általuk vizsgált tizenöt – közül van a „csúcson” 2019-ben, míg az ELTE és a BME az „állami egyetemek” között lett a legjobb. Legalábbis az Európai Bizottság által támogatott, „független” U-Multirank Project számításmódja szerint.

Elsöprő nemzetköziség

Az U-Multirank weboldalán azt írják, egyedülálló, többdimenziós rangsorról van szó, amely leginkább befogadó, illetve, a felsőoktatás sokféleségét tükröző. Nem bajnoki táblázat, nem az intézmények hírnevét veszi figyelembe – hangsúlyozzák. A CEU a legjobb pozíciókat a „nemzetközi orientáció” és a „kutatások” terén érte el, magas összpontszámához leginkább a nemzetközi publikációk és a nemzetközi doktori fokozatok mennyisége járult hozzá, továbbá a külföldi oktatók magas száma, a hallgatói mobilitás, az idegen nyelvű mesterprogramok, a kutatásban pedig szintén a publikációk és az idézettség.
Az U-Multirank a Bertelsmann Stiftung (Alapítvány) projektje, s ez sok mindent megmagyaráz. A Bertelsmann Alapítvány neve többször is felbukkant a magyar sajtóban az elmúlt években. Például idén januárban, amikor az alapítvány egyik kisfilmjében Michael Ignatieff, a CEU rektora arról beszél, hogyan kellene „megjavítani” a demokráciát. A videó mondanivalója az, hogy gond van a népfelség elvével, az emberek nem a megfelelő politikusokat bízzák meg egyes országok vezetésével, újfajta vasfüggöny húzódik a nyugati liberális és az illiberális demokráciák között, s ez utóbbi kör egyik fontos szereplője Orbán Viktor. Idén februárban a 444.hu írt arról, hogy az alapítvány tanulmánya szerint lassan kimerül az Európai Unió munkaerő-tartaléka az EU-n kívülről érkező bevándorlók nélkül, tehát ha a németországi munkavállalók nem akarnak többet dolgozni, több gyermeket szülni, illetve a nyugdíjkorhatárt nem emelik fel hetven évre, akkor összesen évi 260 ezer bevándorlóra van szükség 2060-ig, amiből 146 ezernek már az unión kívülről kell érkeznie.


Soros–Bertelsmann-tervek

Tavaly decemberben Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnök mutatta be hazánkban azt a tervet, amit a „New Pact for Europe” nevű projekt keretében a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, a német Bertelsmann Alapítvány, a King Baudouin Alapítvány és a European Policy Centre dolgozott ki 2017 végén, és amely új paktumot szorgalmaz az uniós tagállamok számára az elmúlt évtizedek válságainak, azok következményeinek kezelésére, különös tekintettel a migrációra.
A Soros-terv 2.0-ként emlegetett javaslat a korábban már megismert Soros-terv egy újabb változata olyan elemekkel, mint migrációs befogadóközpontok létesítése a közép- és kelet-európai országokban, vagy az önkormányzatok közvetlen ösztönzése a bevándorlók befogadására. A cél, hogy az uniós tagállamok állampolgárainak jóváhagyása, népszavazások nélkül érné el az állandó betelepítési és belső áthelyezési (korábban kötelező kvótának nevezett) mechanizmusok kiépítését. A Bertelsmann Alapítvány egyébként már az első Soros-terv megalkotásában is részt vett, a terv 3. pontjában – Megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni a válság kezelésére – név szerint is megemlítik.

Lapunk is beszámolt róla, hogy 2017 augusztusában az alapítvány tanulmányt közölt arról, hamisak a hangok, amelyek szerint a muszlimok képtelenek integrálódni Nyugat-Európába. Megállapították, hogy nyelvi kompetenciák, iskolai végzettség és munkaerő­piaci részvétel terén is, bár eltérő mértékben, de az összes vizsgált országban a muszlim közösség tagjai komoly erőfeszítést tesznek a beilleszkedés érdekében. A németországi muszlimok 96 százaléka kötődést érez az új hazához, 78 százalékuk kapcsolatban áll más vallású emberekkel és a muszlimok körében alacsonyabb a munkanélküliség, mint a nem muszlimok között – állt az értekezésben. Ezt azonban akkor és azóta is sokan cáfolták, a német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség adatai például azt mutatták, hogy a munkanélküliek 43 százalékának migrációs háttere van. A kétkedők rámutattak arra is, hogy a Németországban élő 4,7 millió muszlim 59 százaléka török származású, a német törökök körében végzett kutatás során pedig a megkérdezettek 47 százaléka azt mondta, a vallása parancsai fontosabbak számára, mint a német törvények, 32 százalékuk szerint vissza kellene építeni Mohamed korának társadalmi rendjét, 23 százalékuk nem fogna kezet a másik nem képviselőivel és 21 százalékuknak van negatív érzése a zsidókkal szemben.

A Bertelsmann Alapítvány a Wikipédia szerint a politika privatizációját folytatja, amely kölcsönös előnyöket nyújt, a politikusok védett helyet kapnak, az alapítvány pedig hozzáfér minden olyan projekthez, amelyet befolyásolni kíván. Így kvázi „titkos kormányként” működik, bár ezt az állítást visszautasítja. Mindenesetre az egészségügyben is, igazi
neoliberális szervezetként a privatizációt támogatja és többször vádolták a nonprofit és kereskedelmi érdekek kombinálásával.

A Bertelsmann cégcsoport igazi tudásgyár, érdekeltségei kiterjednek a könyv- és lemezkiadásra, a televíziós produkciókra, illetve a rádió- és tévécsatornák üzemeltetésére, a mamutvállalat ötven országban van jelen, több mint százezer embert foglalkoztat, bevételei elérik a magyar GDP tíz százalékát – írta nemrég Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója a Magyar Nemzetben.

A Bertelsmann Alapítvány birtokában van többek közt az RTL-csoport, amelyhez huszonkét televíziós csatorna és tizennyolc rádióállomás tartozik a világ különböző régióiban. A Bertelsmann kitűnő kapcsolatokat ápol Angela Merkellel, de emberei ott ülnek az EU különböző testületeiben. A Bertelsmann leányvállalata, az Arvato egy olyan modellt dolgozott ki és alkalmaz már bizonyos helyeken, amelyek alapján létrejöhet az önkormányzatok piaci vállalkozásokká való formálása az új, neoliberális világkép szellemében – folytatta az elemző. Hozzáfűzte: az alapítvány víziója a „régiók Európája”, amelyben eltűnnek a szuverén nemzetállamok, s a térségek és az egybeolvasztott önkormányzatok olyan egységeket alkotnak, amelyeket már közvetlenül Brüsszel irányítana.

Médiabirodalom és agytröszt

A Mandiner a Politico cikkére hívta fel a figyelmet, amely szintén a Bertelsmann Alapítvány és az Európai Bizottság együttműködését boncolgatta. Rámutattak: az RTL-en kívül a Bertelsmann irányítja a Penguin Random House-t, a világ legnagyobb könyvkiadóját, 25,5 százalékos részesedése van a Der Spiegelben, illetve a zenei világban és az oktatásban is jelen van. A magyar nyelvű Facebook-oldalakat az Arvato cenzúrázza. A cégcsoport tavaly tizennyolcmilliárd eurós bevételt és egymilliárd euró profitot termelt, ennek a pénznek egy jelentős részét az alapítványba csatornázzák. Az alapítvány félig üzleti tanácsadóként, félig agytrösztként működő szervezet, amely az évi kilencvenmillió eurós költségvetéséből szívesen nyújt tanácsot kormányoknak különböző szakpolitikák területén – írták.

Egyébként szinte havonta jelennek meg különböző felsőoktatási listák, ezeken – ha nem is előkelő helyen –, de gyakran feltűnik a CEU, ami nem csoda, ha a fő szempontok a külföldi oktatók nagy száma, vagy a publikációk nemzetközi idézettsége, hiszen kutatóinak írásait könnyűszerrel terjesztik a médiában kapcsolati hálójuk által. Azonban áprilisban például arról értesülhettünk, hogy – a magát a világ legbefolyásosabb egyetemi rangsorának nevező – Times Higher Education az intézményeket társadalmi és gazdasági hatásuk alapján értékelve, hazánkból a Semmelweis Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet sorolta be az első kétszázba hetvenhat ország több mint négyszázötven egyeteme közül.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom