Belföld

„A legszemélyesebb közügy a gyermekvállalás”

A rendszerváltozás óta a Fidesz–KDNP tette a legtöbbet annak érdekében, hogy a nők össze tudják egyeztetni a munkájukat a gyermekneveléssel – mondta Fűrész Tünde

A családalapítás anyagi akadályaiban a kormány nagyon sokat tud segíteni, és ezt meg is teszi, itthon rendkívül kiterjedt és fejlett családpolitikai rendszer működik annak ellenére, hogy 2010 előtt tulajdonképpen maga a fogalom sem létezett – mondta lapunknak Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) elnöke. Beszélt arról is, segíteni kell az embereket a gyermekvállalás előtti akadályok lebontásában.

„A legszemélyesebb közügy a gyermekvállalás”
A nagycsalád nem probléma, hanem maga a megoldás – érvelt a KINCS elnöke
Fotó: Hegedüs Róbert

– Tavaly márciusban kezdte meg működését hivatalosan a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért, azaz a KINCS. Pontosan mi a feladatuk?

– Az intézetet a magyar kormány hozta létre 2017 végén és elsősorban a családpolitikai szakterület háttérintézményeként működünk. Alapvető feladatunk a család- és népesedéspolitikai döntések megalapozása, ehhez készítünk kutatásokat, felméréseket. Ezen kívül a konkrét intézkedések hatásait is mérjük, illetve nemzetközi kapcsolatokat is építünk és kiadványokat készítünk, rendezvényeket szervezünk. Most indul a családvédelmi akcióterv, ezzel kapcsolatban fontos feladatunk megvizsgálni, hogyan valósulnak meg ezek az intézkedések a gyakorlatban, kiket érnek el, és mennyire elégedettek vele a családok.

– Hogyan történik a gyakorlatban egy-egy intézkedés hatásának a felmérése?

– Arról, hogy pontosan hány embert érnek el a különböző családpolitikai kedvezmények, a Magyar Államkincstár és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, illetve egyéb központi nyilvántartások alapján pontos képet kapunk. Emellett végzünk már elő-kutatásokat is, például arról is megkérdeztük az embereket, hogy miként vélekednek a családvédelmi akciótervről. Amikor júliusban élesednek az intézkedések, egyrészt az említett adatbázisokra támaszkodunk, másrészt kutatásokat végzünk, s ezek alapján készítjük el az elemzéseinket.

– Milyen a bejelentett hét pont fogadtatása?

– Végeztünk már felmérést a kisgyermekes édesanyák körében, legutóbb pedig a tizennyolc és negyvenöt év közötti magyarok között. Mindenhol abszolút pozitív volt a fogadtatás, gyakorlatilag a megkérdezettek száz százaléka legalább egy intézkedésről azt mondta, hogy egyetért vele. Megkérdeztük azt is, igénybe vennék-e az akcióterv valamelyik elemét, amit a válaszadók háromnegyede elképzelhetőnek tart. Legnépszerűbb intézkedések a bölcsődefejlesztési program, az otthonteremtéshez kapcsolódó lehetőségek és a babaváró támogatás.

– Ugyanezt a háttérmunkát elvégzik a családpolitikai döntések meghozatala előtt is?

– Természetesen, az intézkedések megalapozása is feladatunk, tulajdonképpen kutatási, elemzési bázisként működünk. Ez azzal is jár, hogy javaslatot is tehetünk a kormányzatnak.

– Civilekkel is együttműködnek?

– Igen, egyrészt a szakmai szervezetekkel is összedolgozunk, amibe az egyetemek, más intézetek is beletartoznak. A civilek közül természetesen partnereink a családszervezetek, de rajtuk kívül gazdasági, önkormányzati és egyházi szervezetekkel is együttműködünk.

– A KINCS Kopp Máriáról kapta a nevét. Hogyan viszik tovább a munkásságát?

– Fontos Kopp Mária örökségét ápolni. A Népesedési Kerekasztalt 2009-ben alapította meg, ami éppen idén tíz éves. Ő és munkatársai korábban sok olyan javaslatot tettek le az asztalra, amelyek vagy egy az egyben, vagy kicsit átalakulva, de megvalósultak a 2010-es családbarát kormányzati fordulatot követően. Azóta is vannak izgalmas elképzelések, melyeket igyekszünk becsatornázni a döntéshozókhoz. Kopp Mária öröksége pedig nem csak a családtámogatások szempontjából fontos, hiszen neki orvos-pszichológusként fő kutatási területe a magyarok lelki állapota és lelki egészsége volt. Az anyagiakon túl a mentális versenyképesség is elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar családok gyarapodjanak, így ehhez kapcsolódva is végzünk kutatásokat.

– A magyar kormány célul tűzte ki, hogy bő tíz éven belül a termékenységi ráta eléri majd a kettő egészet. Látva a népesedési trendeket Európában, megvalósíthatónak tartja ezt a tervet?

– A népességszámot több tényező befolyásolja, értelemszerűen a születések és halálozások száma, illetve a ki- és bevándorlás mértéke. Magyarországon olyan adottsággal kell megküzdenünk, mint az úgynevezett Ratkó-hatás, ami igen negatívan hat ezekre az adatokra. Ez annyit jelent, hogy az ötvenes években született nagy létszámú korosztály mostanra már hatvanöt év feletti és sajnos ezen életkor fölött jelentősen megnő a halálozások aránya. Az ő gyermekeik a hetvenes években születtek, így ők mostanra kezdenek kifelé haladni a szülőképes korból. Ugyanakkor a gyermekvállalási kedv – amelyet a teljes termékenységi ráta jelez – jelentősen nőtt 2010 óta. Az adat 2011-ben volt a mélyponton, akkor 1,23 gyermek jutott egy nőre, mostanra viszont 1,49, ami a második legnagyobb emelkedésnek számít az Európai Unióban. Egyébként mostanáig nyolcvannyolcezer gyermekkel kevesebb született volna, ha a 2011-es adatok maradnak. Érdekes ugyanakkor, hogy hiába nőtt a gyermekvállalási kedv, ez a születések számában a negatív Ratkó-hatás miatt nem mutatkozik meg, hiszen csak a tavalyi évben húszezerrel csökkent a szülőképes korban lévő nők száma.

– Említette a ki- és bevándorlást. A friss KSH-adatok szerint tavaly hosszú idő után először többen költöztek haza, mint ahányan elmentek az országból.

– Ez azon jelek közé tartozik, amik bizakodásra adnak okot. Ide vehetjük még a házasságkötések számának folyamatos növekedését, és azt is, hogy hatvanéves mélyponton van a válások száma.

– A kormány családpolitikájának alapvetése, hogy minden vágyott-tervezett gyermek szülessen meg. Adott ország vezetése az anyagi ösztönzőkön túl nem sokat tud tenni azért, hogy a negatív trendek változzanak. Mi lehet az anyagiakon kívül egyéb akadálya annak, hogy valaki gyermeket vállaljon?

– Kopp Mária jelmondatát, amit a kormányzat is átvett, miszerint szülessenek meg a vágyott gyermekek, számos kutatás alátámasztja. Ami teljesen egyértelmű, hogy a magyar gyermek- és családbarát nemzet, a fiatalok pedig életük során átlagosan legalább két gyermeket szeretnének. A KINCS friss kutatása szerint 2,3 az az átlagos gyermekszám, ami a tizen­nyolc és negyvenöt év közöttiek terveiben szerepel, erre lehet alapozni. A gyermekvállalás anyagi akadályaiban a kormány nagyon sokat tud segíteni, és ezt meg is teszi. Itthon rendkívül kiterjedt és fejlett családpolitikai rendszer működik annak ellenére, hogy 2010 előtt tulajdonképpen maga a fogalom sem létezett. Amikor viszont megkérdezik a fiatalokat, hogy mi az akadálya annak, hogy nem születnek meg a tervezett gyermekeik, első helyen a stabil párkapcsolat hiányára hivatkoznak. Ezt követi csak a biztos munkahely, valamint az anyagi és lakhatási szempontok.

– Márpedig a párkapcsolatok milyenségére a politika nem tud hatni…

– Közvetlenül nem, de közvetetten talán igen, hiszen a házasságkötések számának folyamatos növekedése azt mutatja, hogy valamilyen szemléletbeli változás mégis történt, s ebben szerepe van azoknak a támogatásoknak, amelyek elismerik a házaságkötést, a gyermekvállalást. Utoljára 1990-ben volt éves szinten ötvenezer felett a házasságkötések száma.

– Az ellenzék sokszor támad azzal, hogy a kormány sarokba szorítja a nőket a gyermekvállalással. Ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy valaki, aki elvi szinten utasítja el a családalapítást, meghallja, hogy most már használt ingatlanokra is igényelhető a csok, az asztalra csap és azt mondja: mégis házasodom!

– Pedig szerintem az anyagi támogatásoknak lehet olyan üzenete, hogy érdemes összeházasodni, szülővé válni és elköteleződni egy életre, hiszen ez megbecsültséget is jelent. A családok támogatása azt sugallja, hogy családban élni jó. Szokták mondani, hogy a gyermekvállalás magánügy, de a jó kifejezés talán inkább az, hogy a legszemélyesebb közügy, hiszen a családok, a gyermekek jelentik a nemzet fennmaradását, a társadalom alapját. Nem kell és nem is szabad az emberek magánéletébe beleszólni, de ha bizonytalanok, akkor segíteni kell őket a gyermekvállalás előtti akadályok lebontásában, terveik megvalósításában.

– Ha már a társadalmi megítélésnél tartunk, tíz–tizenöt éve még kuriózum volt, ha valakitől megkérdezték, hogy hány testvére van, és három feletti számot mondott. Ma is különlegesség számba megy, ha valaki nagycsaládban él?

– A férjemmel három lánygyermeket nevelünk, tehát nagycsaládos vagyok én is, ami számomra a világ legtermészetesebb dolga, és úgy tapasztalom, ezzel a környezetem is így van. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete, azaz a NOE tagjai, főleg az idősebbek viszont még emlékeznek rá: valóban volt olyan időszak, amikor furcsán néztek arra, aki háromnál több gyerekkel ment ki a strandra. A NOE jelmondata, hogy a nagycsalád nem probléma, hanem maga a megoldás. Ezzel a büszkeséggel érdemes hozzáállni a témához.

– A nagyszülői gyed 2020. januári bevezetésével tulajdonképpen a család bármelyik felnőtt tagja otthon maradhat a kisgyermekkel. Milyen arányban vehetik igénybe ezt a lehetőséget?

– A gyed extra bevezetése óta egyértelműen nőtt azoknak a férfiaknak az aránya, akik otthon maradnak a kicsi gyermekükkel. Tapasztalható, hogy a férfiak szerepe egyre hangsúlyosabbá kezd válni a gyermeknevelésben. Érdekes volt, amikor megkérdeztük az embereket, hány gyermeket terveznek, a férfiak általában magasabb számot mondtak, mint a nők. Egyre inkább elfogadottabb, hogy a család közös szülői felelősség, ami tehermegosztás nélkül nem megy. Egyrészt, a nők többsége szeretne érvényesülni a munka világában is, a mai munkaerőpiaci helyzetben pedig minden dolgozni vágyóra szükség van.

– Mennyire tudnak ezzel a lehetőséggel élni a magyar nők?

– Az ellenzék rendszeresen azzal vádolja az Orbán-kormányt, hogy „a nőnek a tűzhely mellett a helye” szemléletet követi. Ugyanakkor látni kell, hogy a rendszerváltozás óta a Fidesz–KDNP tette a legtöbbet annak érdekében, hogy a nők össze tudják egyeztetni a munkájukat a gyermekvállalással. Hosszan sorolhatnánk az ennek érdekében hozott intézkedéseket. Ugyanakkor azt is el kell fogadni, ha egy család úgy dönt, hogy az édesanya a világ legszebb hivatását, az anyaságot választja, hiszen a választás szabadsága mindenkit megillet.

Országjáráson a Mobil Szülők Háza

Szombaton a Szülők ünnepe alkalmából országjáró körútra indult a Mobil Szülők Háza. Beneda Attila, az Emmi család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára a Mobil Szülők Házát működtető Szülők Háza Alapítványról úgy nyilatkozott: az ország számos pontjára eljuttatják a családtervezést segítő információkat, missziójuk annál is inkább fontos, mert a társadalom számára minden gyermek egyenlő, függetlenül attól, hogy hol születik. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy gyermeket nevelni életre szóló kaland a kormány családpolitikája segít sikeresen végigmenni ezen a „kalandpályán”. (VA)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom