Belföld

A Fidesz-KDNP listája 52-55 százalékos eredményre számíthat vasárnap

Ismét jelentős győzelmet arathat a Fidesz-KDNP: az európai parlamenti választáson jóval 50 százalék feletti szavazataránnyal futhat be a kormányzó pártszövetség – derül ki a közvélemény-kutatók utolsó méréseinek összesítéséből. A második helyre a DK, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd is esélyes, az LMK és a Momentum bejutása pedig erősen kérdéses.

A Fidesz-KDNP listája 52-55 százalékos eredményre számíthat vasárnap
A Fidesz–KDNP gyorsan összegyűjtötte a szükséges számú aláírást
Fotó: Bodnár Patrícia

A magyar közvélemény-kutató intézetek EP-választások előtti utolsó felmérései szerint a Fidesz-KDNP listája 52-55 százalékos eredményt fog elérni vasárnap. Az 1010 fős telefonos kutatást végző Publicus és az 1000 fős személyes mintavételt alkalmazó Medián 52, az 1000 fős személyes mintavétel alapján becslő ZRI-Závecz 53, a 4000 fős személyes mintán kutató Nézőpont 54, az 1000 válaszadós telefonos felvételt végrehajtó Századvég pedig 55 százalékra becsülte a kormánypártok népszerűségét.

Két párt is az európai parlamentbe való bejutás küszöbén táncol
Két párt is az európai parlamentbe való bejutás küszöbén táncol
Fotó: Közvéleménykutatók

A Jobbik és az MSZP-Párbeszéd szinte pontosan megegyező, 11-12 százalékos támogatottsággal rendelkezik, ha átlagoljuk az öt intézet eredményeit. Előbbi párt a Századvégnél 10-8-ra, a Mediánnál pedig 12-11-re vezet a szocialistákkal szemben, Publicusnál (16-15 százalék) viszont az MSZP jobban teljesít jobboldali riválisánál.

A Nézőpont (10-10 százalék) és a ZRI-Závecz (12-12 százalék) egyenlő támogatottságot mért a Jobbiknak és az MSZP-nek. Szorosan követi a második helyért küzdő duót a Demokratikus Koalíció. Gyurcsány Ferenc pártja a Publicusnál áll valamivel gyengébben (7 százalék), a Századvég (12 százalék), a Medián, a Nézőpont (10-10 százalék) és a ZRI-Závecz (11 százalék) kutatásai alapján viszont nem sok választja el a dobogótól.

Két párt is az európai parlamentbe való bejutás küszöbén táncol, nehéz megjósolni, hogy végül melyikük lépi át azt. Az LMP tábora a Századvég szerint 3 százalékos, Publicus szerint 4 százalékos, a Nézőpont és a ZRI-Závecz szerint 5 százalékos, a Medián szerint pedig 6 százalékos. A Momentumot a ZRI-Závecz 4, a Medián, a Nézőpont és Publicus 6 százalékra mérte, a Századvég pedig 7 százalékra. Megoszlanak a kutatói vélemények a Kétfarkú Kutyapárt támogatottságát illetően. A Publicus és a Századvég kutatásában nem szerepel a párt, a ZRI-Závecznél 2, a Mediánnál és a Nézőpontnál pedig 3 százalékon áll. Hasonló helyzetben van a Mi Hazánk is, hiszen a Publicusnál nincs támogatottságuk, a másik három intézetnél viszont 2-3 százalékon állnak, olvasható a Közvéleménykutatók összesítésében.

A mérések átlageredményei alapján a Fidesz-KDNP 13, a Jobbik 3, MSZP-P és a DK 2-2 mandátumot szerezne az EP-ben, a Momentum pedig 1 mandátumot. Ha az LMP is elérné az 5 százalékos küszöböt, akkor a Jobbiktól venne el 1 mandátumot. A mandátumok megoszlását befolyásolja a részvételi arány, amely a kutatói konszenzus szerint magasabb lesz, mint az öt évvel ezelőtti 29 százalék: a Medián 51, a Publicus 44, a Závecz 45 százalékot, a Nézőpont pedig 32 százalékot becsült.

A Nézőpont Intézet, a ZRI Závecz Research, a Publicus Intézet, a Századvég és a Medián méréseit ismertető szerdai budapesti rendezvényen egyetértettek abban, hogy a legnagyobb, 50 százalék feletti támogatottságuk a kormánypártoknak van, a kérdés csak annak pontos mértéke.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója 35-36 százalékra becsülte a várható részvételt és azt mondta, hogy a legfrissebb, a HVG-nek készült, csütörtökön megjelenő kutatásuk szerint a Jobbik lehet a második legerősebb párt.

Közölte, „szakértői becslésük” szerint a Fidesz-KDNP 13, a Jobbik 3, az MSZP-Párbeszéd és a DK 2-2, míg a Momentum 1 mandátumot szerezhet.

A felmérés szerint a Fidesz-KDNP a szavazatok 52 százalékát szerzi meg, a Jobbik 11,5, az MSZP-Párbeszéd 10,5, a DK 10, a Momentum 5,5, az LMP 4, a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk 3-3 százalékát.

Szerinte a két esélyes kis párt közül inkább a Momentumnak van nagyobb esélye a mandátumszerzésre, és arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Jobbiknak mégsem lesz meg a három mandátuma, csak kettő, akkor valószínűleg egy további mandátum a kormánypártokhoz kerül.

Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója 32-40 százalék közöttire becsülte a várható választási részvételt. Szerinte nem kérdés, hogy a Fidesz-KDNP „toronymagasan”, 50 százalék felett fog nyerni és hogy legalább 1,3-1,4 millióan szavaznak majd a kormánypártokra.

Véleménye szerint az EP-választás „hihetetlenül felülértékeli” majd a pártokat az önkormányzati választások előtt. Így például ha a DK második lesz, akkor Gyurcsány Ferenc az alkufolyamatokat majd úgy alakíthatja, hogy a DK az őszi választásokon minél több pozíciót szerezhessen, és így az eddigi egyezségek akár fel is borulhatnak.

Azt mondta: három párt számára van komoly tétje az EP-választásnak; az LMP és a Momentum számára a bejutás a megmaradásról is szólhat, míg a Jobbiknál a teljes szétesés lehet a veszély.

Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research alapító-ügyvezetője a tavalyi országgyűlési választás párttámogatási adatait vetette össze a most vasárnapi választáson várható, általuk mért adatokkal. Jelezte: előbbinél 70 százalék feletti volt a részvétel, míg most 45 százalék körülivel számoltak, ennek eredménye a természetes csökkenés a legtöbb pártnál.

E szerint a kormánypártokra 27 százalékkal, a Jobbikra 59 százalékkal, az MSZP-Párbeszédre 41 százalékkal, az LMP-re 53 százalékkal, míg a Momentumra 20 százalékkal kevesebben szavaznának, és egyedül a DK-nak hozhat 27 százalékos szavazati „nyereséget” az EP-választás.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója szerint éles küzdelem várható a második helyért a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd és a DK között. Küzdelem várható továbbá a bejutásra esélyes két kis párt, az LMP és a Momentum között, illetve a szavazóikért.

Azt mondta: a mozgósítás, a részvétel dönti majd el a választást, az, hogy melyik párt hogyan tudja a híveit mozgósítani.

Az EP-választás jelentőségéről készített felmérésük szerint az embereket elsősorban az érdekli, hogy a jövőben mennyi uniós támogatást kap Magyarország, ezt a megkérdezettek 29 százaléka mondta, míg a bevándorlást 19 százalékuk említette. A válaszadók 20 százaléka ugyanarra szavaz, akire szokott - tette hozzá.

Pillók Péter, a Századvég vezető kutatója legfrissebb adataikat ismertetve elmondta, az LMP „illeg-billeg a küszöb környékén”, a Jobbiknál „lefele menő” a tendencia, a Momentum „emelkedő pályán van”, a Mi Hazánk pedig erősödik.

A kerekasztal-beszélgetésen az elemzők egyetértettek abban, hogy az eddigi kampány összességében nem volt igazán markáns, a pártok inkább az őszi önkormányzati választásra próbálták pozicionálni magukat.

Arról is beszéltek, hogy az ellenzéki pártok közül a DK és aktivistái voltak a legaktívabbak a kampányban, és még az MSZP-től is csábíthattak át szavazókat. 
 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom