Belföld

„A profit és a marketing az első a magán-tankönyvkiadóknál”

Rétvári: Várható volt, hogy a cégek szakmainak mondott érdekvédelmi szervezetek mögül hangoztatott kifogásokkal próbálnak a kormányzatra is nyomást gyakorolni

A piaci tankönyvkiadók gyakorlatával ellentétben a Nemzeti Köznevelési Portálon található több tízezer új fejlesztésű digitális tananyag és a papíralapú könyvek digitális változata ingyenesen érhető el – írta parlamenti válaszában Rétvári Bence.

„A profit és a marketing az első a magán-tankönyvkiadóknál”
Jövőre már mindenki ingyen kapja a kiadványokat
Fotó: Ficsor Márton

„A kormány elutasítja azt az önök által erőltetett korábbi elképzelést, amely szerint nem a színvonal, hanem a profit volt elsődleges szempont a tankönyvek előállítása során” – közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nemrég a Mesterházy Attila (MSZP) által benyújtott írásbeli kérdésre válaszolva. Az államtitkár felidézte: a szociálliberális kormányzás idején a tankönyvek ára évről évre egyre megterhelőbb kiadást jelentett a szülőknek, mivel a magánkiadók különböző trükkökkel kijátszották az árkorlátot, ezzel szerezve extraprofitot. „Az önök kormányzása alatt a tankönyvek ára átlagosan hetven százalékkal emelkedett, a marketing fontosabb volt a minőségnél” – fogalmazott Rétvári.

Megjegyezte: a legtöbb profitot termelő vállalkozás a kiadványoknak csupán hat százalékát állította elő. A privatizációt követő tíz évben huszonnégymilliárdos volt a kiadók nyeresége, ebből tizennégy és fél milliárdot vettek ki osztalékként, eközben az általános iskolás gyermekek tankönyvcsomagjának ára a húszezer forintot is elérhette, a középiskolákban pedig akár harmincezer forintot is ki kellett fizetni a szülőknek – emlékeztetett az államtitkár.

Rámutatott: a kormány azzal a szándékkal kezdte meg 2013-tól a tankönyvellátás rendszerének megújítását, hogy magas minőségű, mindenki számára elérhető taneszközök álljanak a diákok és a pedagógusok rendelkezésére. Várható volt, hogy a cégek szakmainak mondott érdekvédelmi szervezetek mögül hangoztatott kifogásokkal támadják majd a változtatást, és próbálnak a kormányzatra is nyomást gyakorolni. Ez érthető, hiszen hatalmas profittól esnek el, éppen ezért perelték is az államot, ám csupán egyetlen bírónál nyertek, az összes többi pert elvesztették – hangsúlyozta Rétvári.

Kitért arra is, hogy a 2019/2020-as tanévi tankönyvjegyzéken szereplő könyvek közel fele nem állami kiadású, az állami tankönyvkiadó mellett 54 magánkiadó könyvei is megtalálhatók a jegyzéken.

A közel háromezer tankönyv közül a pedagógusok szabadon választják ki az általuk alkalmazott pedagógiai módszerekhez
a legmegfelelőbbet. A piaci tankönyvkiadók gyakorlatával ellentétben a Nemzeti Köznevelési Portálon található több tízezer új fejlesztésű digitális tananyag, valamint a papíralapú könyvek digitális változata ingyenesen érhető el a köznevelésben érintett valamennyi szereplő számára – folytatta az államtitkár. Kiemelte, hogy míg a magánkiadók a sajátos nevelési igényű, valamint a nemzetiségi oktatásban részesülő tanulók részére anyagi érdekeltség híján nem fejlesztették a tankönyveket, a hiányt most az állam pótolja, a 896 új kiadvány kétharmada számukra készül.

A tankönyvellátás rendszere átlátható, fenntartható, ugyanakkor minőségi tartalomszolgáltatássá alakult át, amelyben a minden tanulót megillető méltányosság érvényesül a korábbi pazarlás helyett – szögezte le Rétvári. Hozzáfűzte: már második éve közel egymillió tanuló kapja ingyenesen a tankönyveket, 2020-ra pedig minden alap- és középfokú képzésben résztvevő, valamint az első szakképesítését megszerző tanuló térítésmentesen jut hozzájuk. Emellett a tankönyvek kiszámítható módon, időben eljutnak valamennyi iskolába.

Lezárult a felvételi

Idén több mint 95 ezer tanuló: 81 769 nyolcadik, 8340 hatodik és 5230 negyedik évfolyamos felvételizett középfokú intézménybe. A nyolcadikosok 96,5 százaléka nyert felvételt, a többiek számára az Oktatási Hivatal hamarosan közzéteszi azon iskolák listáját, ahová még lehet jelentkezni. A felvettek 76,4 százaléka az első helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait. A tanulók 36,4 százaléka gimnáziumi, 39,5 százaléka szakgimnáziumi, 22,3 százaléka szakközépiskolai, 1,4 százaléka szakiskolai, 0,4 százaléka készségfejlesztő területre jutott be.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom