Volt idő felkészülni az új nyelvvizsga-előírásokra

„Hat évvel ezelőtt született meg a jogszabály, vagyis nem kevés idő állt rendelkezésre a diákoknak ahhoz, hogy felkészüljenek a követelményre” – nyilatkozta lapunknak Józsa János, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora azzal kapcsolatban, hogy 2020-tól a felsőoktatásba való bekerüléshez szükség lesz a nyelvvizsgára.

Mint mondta, a bevezetés előtti utolsó évben nagy fellendülést vár a nyelvvizsgázók számát tekintve, azt azonban elismerte, hogy „a száz százalékot természetesen nem fogjuk elérni”. „A diákok közül sokan észbe kapnak majd, és mivel már nagy mennyiségű tudást szereztek a középiskolai évek alatt, ha arra egy különtanár segítségével ráerősítenek, akkor a bizonyítvány megszerzése az utolsó pillanatban is sikerülhet” – mutatott rá.

Úgy vélte, hogy miközben a kormány – helyesen – fenntartja a szigort a követelmény jövő évi bevezetésére vonatkozóan, a háttérben remélhetően komoly hatástanulmányok készülnek arról, hogy milyen mértékben adottak a nyelvtanulás feltételei a diákok esetében. Józsa János szerint egyes szakok, társadalmi csoportok esetében lehetne bizonyos könnyítéseket alkalmazni a rendszerben, de anélkül, hogy mások ezt diszkriminációként éljék meg. Arra a felvetésre, hogy becslések szerint a tanulók akár negyven-ötven százaléka nem kerülhet be a felsőoktatásba az új követelmény miatt, az MRK elnöke azt mondta: országos átlagnak ezt egy pesszimista becslésnek tartja, egyes intézmények esetében azonban az arány valós lehet. Szerinte még idén év végén egy átfogó, alapos felmérést kellene készíteni a végzős középiskolás diákok körében, amivel valós képet kaphatnának a döntéshozók a tanulók aktuális nyelvtudásáról, addigi nyelvvizsga-sikerességéről. Mindennek fényében lehetne megbecsülni a jövő februárra várható jelentkezői létszámot.

Kitért arra is, hogy az MRK fontosnak tartja a minimumpontszám és a többletpontok rendszerének mihamarabbi átgondolását. Jelenleg ugyanis a nyelvvizsgáért még pluszpontokat kaphatnak a hallgatók, jövő évtől viszont ez csak a második nyelvvizsga esetében képzelhető el. „Meggyőződésem, hogy a kormány jót akar a felvételizőknek. Egy hallgató, amennyiben rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, más minőséggel tudja megkezdeni egyetemi tanulmányait” – hívta fel a figyelmet. Szerinte azt, hogy a kormány odafigyel a fiatalok nyelvtanulására, igazolja az idegen nyelvi program bevezetése, amelynek keretében a középiskolások külföldön tanulhatnak idegen nyelveket. Utóbbival ugyan nem lehet elérni, hogy a gyerekek egyből tökéletesen megtanuljanak egy nyelvet, ugyanakkor tény, sokat lendíthet a nyelvtudásukon, magabiztosabbá teheti őket.

Négy héttel az EP-választás előtt a Soros-szervezetek, Gyurcsányék és a többi ellenzéki párt politikai kampányakcióra akarja felhasználni a diákokat – reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy tegnap a kötelező nyelvvizsga bevezetése miatt tüntettek a Kossuth téren. A tüntetéshez csatlakozott több pedagógus- és diákszervezet, valamint ellenzéki pártok is. Gyetvai Viktor (Független Diákparlament) arról beszélt, hogy ha Orbán Viktor nem teszi le a nyelvvizsgát szeptember 1-ig, akkor két népszavazási kezdeményezéssel fognak élni. Az egyik a nyelvvizsgaszigor elhalasztására irányulna, a másik arról szólna, hogy ne lehessen Magyarországon miniszterelnök, aki nem teljesíti az egyetemi felvételi eljárásban elvárt követelményeket. Az Emmi közölte: a nyelvvizsgához kötött felvételiről szóló döntés 2014 óta ismert az iskolák, a pedagógusok, a szülők és a diákok előtt, bevezetését tehát több, mint hat év felkészülési idő előzte meg. „Ez az első kormány, amely segíti a fiatalok nyelvtanulását és jelentős anyagi terhet vesz le a szülőkről azzal, hogy ingyenessé tette az első sikeres nyelvvizsgát és bevezeti a kétszer kéthetes ingyenes külföldi nyelvtanfolyamokat” – írták.