Belföld

„A magyar drogfogyasztók mindenevők”

Sokszor a dílerek sem tudják, miből állították elő az anyagot. Nem egzakt módon mérik ki az adagokat, és gyakori, hogy több, különböző szerből hoznak létre egy harmadikat

A közelmúltban Szolnokon tizenkét kilogramm tiszta hatóanyagot sikerült lefoglalni, ami rekordnak számít – számolt be lapunknak egy friss adatról Fülöpné Csákó Ibolya, az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóságának kiemelt főreferense. A rendőr alezredes egyebek mellett hozzátette, nemcsak a dizájnerdrogok lepik el a magyar piacot, az utóbbi időben a klasszikusnak számító szerek is újra megjelentek.

„A magyar drogfogyasztók mindenevők”
Fülöpné Csákó Ibolya: Tavaly tizenegy új anyag került fel a dizájnerdrogok listájára
Fotó: Bodnár Patrícia

– Milyen új pszichoaktív szerek jelentek meg a piacon az utóbbi évtizedben?

– Tíz éve terjedtek el egész Európában a dizájnerdrogok, a szintetikus kannabinoidok és a katinonok. Előbbi hatásmechanizmusa hasonlít a marihuánára, de a kannabisznál jóval erősebb szer. Először és tömegesen 2010-ben jelent meg az országban a mephedron nevű anyag, amely egy katinonszármazék, és „Kati”, „Zsuzsi” neveken ismerték. A rá következő évben kerültek a piacra ennek az anyagnak a különböző változatai, például a pentedron, ami „kristály” néven vált ismertté, igaz, később a használók legalább harminc másik anyagra is ezt a nevet használták. Ekkor kezdtünk el egy műhelymunkát, hogy ezeket a szereket szabályozzuk, mert előfordult, hogy lefoglaltunk harminc kilogramm kristályt, és nem tudtunk vele mit kezdeni, mert a drog nem szerepelt a tiltólistán. Az új pszichoaktív szerrel való visszaélés tényállását 2012-re sikerült a Btk.-ba foglalni, és azóta létezik szabályozás a dizájnerdrogokra. Meg is lett az eredménye: 2012 és 2014 között fokozatosan emelkedett a lefoglalt dizájnerdrogok mennyisége, az összes tudatmódosító szer hetven százalékát tették ki. Tavaly év végére viszont az intézkedéseknek köszönhetően sikerült leszorítani a dizájnerdrogok arányát harminc százalékra.

– Van-e bármi közük a felsoroltaknak a korábban ismertté vált pszichoaktív szerekhez?

– A mephedron és változatai por alakúak, amelyek a heroin helyét vették át, szippantással, szúrással juttatják a szervezetbe a használók. A heroinfogyasztók körében kezdett elterjedni, ők hozták magukkal a szokást is, hogy szúrják a szert. Ám a heroint elég volt naponta három-négy alkalommal bejuttatni, mert hosszan tartó a hatása. A mephedront viszont akár tizenhatszor is be kellett lőni, hogy az élmény tartósan fennmaradjon. A szintetikus kannabinoidokat, hasonlóan a marihuánához, cigarettába sodorva szívják el.

– Milyen arányban használják a szerhasználók manapság a korábban elterjedt drogokat?

– Magyarországon a mephedron 2010-es feltűnésével a heroin teljesen kikopott a piacról, ahogy az extasy tabletta is. Utóbbi 2012-ben jelent meg újra, és azóta is folyamatosan szivárog vissza. Az extasy mellett az utóbbi időben kezdenek visszatérni a „klasszikus” kábítószerek: a heroinhasználat kissé emelkedik, mivel előállítása világszerte az egekben jár. A kokainfogyasztás enyhén, de folyamatosan nő, ahogy a marihuánát sem lehet kiszorítani a piacról.

– Visszatérve a dizájnerdrogokra: a szerhasználók honnan jutnak hozzá a pszichoaktív anyagokhoz?

– Rendelik, leginkább Kínából. Megveheti a felhasználó, de beszerezheti a díler is. A katinont, vagyis a kristályt nem keverik semmivel, magában használják, a szintetikus kannabinoidokat azonban feloldják, jobbára acetonban, az így kapott oldatot felviszik valamilyen növényi törmelékre. Ezt beáztatják, szárítják, majd cigarettába sodorva árulják, szívják el.

– A minap a Hős utcában egy razzia során hét kábítószer-kereskedőt vettek őrizetbe, amire már régóta várt a közvélemény. Milyen eredménnyel tudja a rendőrség ezeket a kotyvasztókat, terjesztőket felderíteni?

– Szép sikerekről tudok beszámolni, egyébként folyamatosan a terjesztőkre dolgozunk. Csak egy példa: a közelmúltban Szolnokon tizenkét kilogramm tiszta hatóanyagot sikerült lefoglalnunk, ami rekordnak számít. Ennél nagyobb fogásaink is vannak, de azok a határon lekapcsolt szállítmányok, és általában hagyományos drogok.

– Mekkora értékben foglaltak le az elmúlt öt évben vagyontárgyakat az elfogott előállítóktól, terjesztőktől?

– A terjesztők anyagi ellehetetlenítése jelenleg a kiemelt célkitűzésünk, amit a jövőben csak fokozni fogunk. Pontos adatokat nem tudok mondani, de nem járok messze a valóságtól, ha azt állítom: több százmillió forint értékben foglaltunk le vagyontárgyakat.

– Vidéken a terjesztők vagy egy részük egyben uzsorás is?

– Előfordulhat, de ez az esetek túlnyomó többségénél nem jellemző.

– Gyakori, hogy a fogyasztók dílerekké, netán előállítókká válnak?

– Nagyon jellemző bizonyos szintig. A nagyobb terjesztők viszont már nem anyagoznak, csak a „kicsik”, az úgynevezett pusherek.

Ez egyébként nem új jelenség, már a heroinistáknál is egyértelműen ki lehetett mutatni.

– Mennyibe kerül egy adag ezekből a szerekből?

– Nagyon olcsó. A katinon háromezer, míg a biofű grammonkénti ára ezer, legfeljebb ezerötszáz forint, változóan attól, melyik településen kínálják megvételre.

– Mekkora mennyiség szükséges ahhoz, hogy valaki bódult állapotba kerüljön?

– Ez az anyagtól és fogyasztótól is függ. Volt olyan esetünk, amikor egy tizenhárom éves gyermek egy slukkot szívott csak, és újra kellett éleszteni, másnak egy szál kell a kívánt hatáshoz. Ez úgy fordulhat elő, hogy az előállítók nem képzett gyógyszerészek, ahogy esik, úgy puffan. Ezért rejt a biofű óriási veszélyeket.

– Több alkalommal jártunk drogrehabilitációs központokban és vidéki településeken, ahol arról értesültünk, hogy olykor egészen elképesztő anyagokkal, csavarlazítóval, acetonnal vagy patkányméreggel átitatott növényi törmeléket szívnak el. Erről hallottak?

– Patkányirtóról mi is hallottunk, ám szakértői intézetünk eddig nem vizsgált be patkánymérget, így nem tudjuk azt mondani, hogy találkoztunk ilyen anyaggal cigarettákban. Az acetonnal viszont igen, hiszen azt a biofű előállításához is használják. Abban is biztos vagyok, hogy akiknek még a biofűre sem futja, képesek lényegében bármit felhasználni ahhoz, hogy bódult állapotba kerüljenek.

– Mindez azért különösen aggasztó, mert ezek és egyéb más szerek bárki számára korlátozás nélkül, legálisan beszerezhetők. Ez ellen hogyan tud fellépni
a rendőrség?

– A törvényesen megvásárolható szerek ellen nem tud a rendőrség fellépni.

– Jogszabályi változásra volna szükség a jelenség meggátolásához?

– Ahogy mondtam, eddig nem szembesültünk olyan problémával, hogy tömegesen jelenne meg valahol az ilyen szerek használata. Akit eljárás alá kell vonnunk, mert az utcán őrjöng, vagy éppen öntudatlan állapotba kerül, azok szervezetében kilencvenkilenc százalékban illegális hatóanyagot mutattunk ki. De amint azt tapasztaljuk, hogy lépni kell, jogszabály-változtatást kezdeményezünk. Itt szeretném ugyanakkor megjegyezni, hogy a GBL, azaz a Gina már drognak minősül, bár hosszú ideig nem tudtunk vele mit kezdeni, mert a vegyiparban általános a használata. A dizájnerdroglistára kerülő szerek mellett figyeljük a többi beszerezhető anyagot, és amiről úgy gondoljuk, hogy nagyon veszélyes az egészségre, azt feltesszük a büntetőjogi listára.

– Mi a kettő között a különbség?

– Ami büntetőjogi szempontból kábítószer, az felkerül a listára, egyben súlyosabban büntetendő. A dizájnerdrog előállítását és terjesztését enyhébb szigorúsággal bünteti a jogalkotó, vagyis fogyasztása, illetve két gramm birtoklása nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. Azonban ezeknek az anyagoknak a kínálata mennyiségtől függetlenül bűncselekménynek minősül.

– Milyen időközönként frissül a dizájnerdrogok listája?

– Elég gyakran, tavaly például tizenegy új anyagot tettünk fel rá. Jelenleg is folyamatban van a frissítése.

– Sűrűn jelennek meg új pszichoaktív szerek?

– Amióta 2005-ben az uniós országok bevezették a közös monitoring rendszert, több mint hatszáznyolcvan új szert regisztráltak az EU államaiban. Az utóbbi öt évet nézve 2014-ben százegy anyag került a piacra az unióban, egy évvel később kilencvennyolc, rá egy évre már csupán hatvannyolc, újabb esztendő elteltével pedig kevesebb mint ötven, tavaly kicsivel több harmincnál.

– Mi az oka a folyamatos csökkenésnek?

– Megváltoztak a trendek, például az amfetamin szinte teljesen eltűnt a 2010-es években, továbbá a kínai laborokból is kevesebb anyag kerül ki, mint korábban, mert az EU és más országok rendészeti szervei fokozottan nyitottak Kína felé, aminek hatására már a kínaiak is erősen beavatkoztak az eddigi mechanizmusokba.

– Mi a legújabb szer a piacon?

– A fentanil nevű anyag, ami szerencsére eddig jobbára elkerülte Magyarországot. Tavaly az etil-hexedron tört be, valamint a szintetikus kannabinoid újabb változatai.

– Idehaza melyek a legnépszerűbb anyagok?

– A magyar drogfogyasztók mindenevők. A biofű példájánál maradva: sokszor a dílerek sem tudják, miből állították elő az anyagot. Egyrészt nem egzakt módon mérik ki az adagokat, másrészt gyakori, hogy több, különböző szerből állítanak elő egy harmadikat. A szerhasználók biológiai mintáiból az esetek kétharmadában három- vagy négyfajta anyagot is kimutatnak. A kristályos anyagok esetében ez az érték csupán tíz százalék.

– Az új szerek elterjedése milyen hatással van a közbiztonságra?

– Előfordulhat ilyen összefüggés, kaptunk már ezzel kapcsolatban az önkormányzatoktól bejelentést. Ezeket nevezzük járulékos bűncselekményeknek, de erre vonatkozóan a rendőrség nem vezet statisztikát.

Kapcsolódó írásaink

Sziszifuszi harc a tudatmódosító szerek ellen

ĀEgyre több embert tesz tönkre a drog, az egészségkárosodás miatt a függőket ápolni kell, kiesnek a munkából, nem alapítanak családot, vagy a már meglévő házasságok is tönkremennek

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom