Kétszázhúszezren már kaptak meghívót a vizsgálatokra

Már több mint kétszázhúszezren kaptak meghívót a vastagbélszűrési programba – nyilatkozta lapunknak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Kifejtette, valamennyi megyében és a fővárosban is elindult a program, március végéig mintegy kétezer orvos csatlakozott hozzá, ezerhatszázharmincnégy háziorvossal együttműködési megállapodást is kötöttek. Az azóta eltelt rövid idő alatt közel ötvenhétezer páciens mintáját már be is küldték a kémiai laborokba. A tárcavezető szerint ezek közül mintegy háromezer-hétszáz volt a nem negatív, ám ez nem jelenti azt, hogy ennyien rákbetegek lennének, csupán esetükben további vizsgálatra van szükség. A székletmintában jelenlevő vérnek számos oka lehet, egyáltalán nem biztos, hogy azt egy kezdődő daganat okozza. Lehet gyomorfekély, gyulladásos bélbetegség, aranyér, vérző elváltozás és bizonyos esetekben daganat, fejtegette.

Kitért arra is, március végéig ezerkétszázhatvanhárman már meg is kapták a beutalójukat kolonoszkópiára. Ez is rutinvizsgálat, amely során a vastagbél belső felszínét műszerrel nézik át. Ha az orvos elváltozást talál, azt rögtön el is tudja távolítani, és szövettani vizsgálatra küldi, amelynek eredménye körülbelül két hét alatt elkészül.

Felvetésünkre, hogy az ellenzéki médiumokban többször is azt lehetett olvasni, nem lesz majd elegendő kapacitás a program végrehajtására, elmondta, van elegendő kolonoszkópos labor, a személyi háttér is biztosított. A kezdeti lendületet látva bízom benne – mondta a tárcavezető, – hogy a rizikócsoportba tartozó emberek közül nagyon sokan felismerik, hogy mindez értük van. Népegészségügyi szempontból akkor lehet sikerről beszélni, ha a célcsoport részvételi aránya a programban eléri az ötven százalékot, de én akkor lennék igazán elégedett, ha hetven százalék felett lenne a részvétel. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a vastagbélszűrésen való részvétel kiemelt fontosságú, mert a betegség korai felismerése és kezelése jelentősen javíthatja az életkilátásokat és megmentheti az életüket, húzta alá a miniszter.

Felidézte, már 1993-ban az Országos Onkológiai Intézetben elkészítették a vastag- és végbélszűrés programját. „Attól kezdve minden egészségügyi miniszternek, államtitkárnak átadtam azt a csomagot, amely tartalmazta a bevezetéséhez szükséges lépéseket is, de nem történt semmi. Aztán 2018 novemberében, hivatalba lépésem után fél évvel, az első intézkedések között elindítottuk az ingyenes vastag- és végbélszűrési programot. A kormány mindent megtett, hogy a rizikócsoport tagjai részt vegyenek ezeken a szűréseken, de az embereknek maguknak is fel kell ismerniük, hogy értük vannak ezek a szűrések – mondta.

A miniszter tájékoztatása szerint népességszintű szűrést olyan betegségtípus esetében lehet szervezni, amelynél lehetőség van a betegség korai felismerésére, abban a stádiumban, amely még nem okoz tüneteket, és jól, költséghatékonyan kezelhető. A daganatok három típusánál teljesülnek ezek a feltételek: a nők emlődaganata, a méhnyakrák és a vastagbélrák esetében. A vastagbélszűrés kétlépcsős. Először a páciensnek csak annyit kell tennie, hogy a háziorvosától kapott mintavételi eszközzel egymást követő két alkalommal székletmintát vesz, és azt postán díjmentesen eljuttatja a Nemzeti Népegészségügyi Központ kémiai laboratóriumába. A második lépcsőben csak azokat hívják be vastagbéltükrözésre, akiknek a mintájában vért találtak, hogy megállapítsák a vérzés helyét és okát.

A vastagbélrák gyakorisága az ötven és hetven év közöttiek körében a legmagasabb, így a szűrőprogram ezt a korosztályt célozza meg. A népességszintű szűrések bevezetését világszerte a nemzetközi gyakorlatok, szakmai protokollok és az adott ország megbetegedési és halálozási adatainak elemzése előzi meg – fűzte hozzá.