Belföld

Kiskapuk a nyelvvizsga-követelményeknél

A legegyszerűbben úgy teljesítheti a diák a feltételeket, ha emelt szintű érettségit tesz, és eléri a hatvan százalékot

Hiába kell majd emelt szintű érettségi és nyelvvizsga a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez, néhány kiskapu lehetővé teszi a diákok számára az egyszerűbb bekerülést az egyetemre, főiskolára.

Kiskapuk a nyelvvizsga-követelményeknél
Fotó: MH

A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakra, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz és van egy nyelvvizsgája. Bár utóbbi követelménnyel kapcsolatban időről időre felmerül, hogy a kormány enyhíteni kíván rajta, a héten a humán tárca ismét azt közölte, hogy a bizonyítvány előfeltétele lesz a felsőoktatásnak. A vonatkozó jogszabályok ugyan már évekkel ezelőtt megszülettek, de több olyan kiskapu is van a rendszerben, amelyeket kihasználva a felvételizők könnyebben bekerülhetnek majd egyetemre vagy főiskolára. Az egyik jogszabály ugyanis egészen pontosan úgy szól: alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki legalább B2 (középfokú) szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik, ami lehet állami, honosított nyelvvizsga vagy emelt szintű, legalább hatvan százalékos eredményű nyelvi érettségi. Ez alapján a legegyszerűbben azzal teljesítheti a diák a feltételeket, ha elmegy érettségizni emelt szinten az adott nyelvből és eléri a legalább hatvan százalékot. Ebben az esetben ugyanis mindkét követelménynek meg fog felelni, akkor is, ha másból nem tesz emelt szintű vizsgát, illetve nincs nyelvvizsgája egyetlen nyelvből sem.

Azok járhatnak a legkisebb energiabefektetéssel a legjobban, akik rendelkeznek egy B2 típusú államilag elismert nyelvvizsgával például németből, majd ugyanebből a nyelvből letesznek egy mondjuk hatvanöt százalékos emelt szintű érettségit. Ilyenkor ugyanis egyidejűleg meglesz nekik a követelménynek számító nyelvvizsga bizonyítvány és az emelt szintű vizsga, a már meglévő nyelvvizsgáért pedig huszonnyolc többletpontot is kaphatnak. Jelenleg ugyanis ennyi adható egy középfokú nyelvvizsga megléte esetén a felvételi eljárásban. Egy másik kiskapu lehet, ha egy diáknak van egy adott nyelvből kettő, különböző nyelvvizsgaközpontban letett, de azonos, B2 szintű nyelvvizsgája. Ilyenkor az egyiket felhasználhatja a felvétel feltételenként, a másikért megkapja a huszonnyolc többletpontot.

Előállhat olyan helyzet is, hogy a diák államilag elismert B2 típusú nyelvvizsgát szerez mondjuk angol nyelvből, majd később ugyanebből egy C1 (felsőfokú) típusút is letesz. Ilyenkor a B2-vel teljesíti az egyik követelményt, emellett pedig a felsőfokúért negyven többletpont is jár még neki.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom