Ajánló
Kiegyensúlyozottabb lett a növekedés szerkezete
Továbbra is két számjegyű a bérdinamika Magyarországon, a bruttó hazai össztermék öt százalékkal magasabb a harmadik negyedévben, mint a tavalyi azonos időszakban
Átalakult a gazdaság szerkezete, a harmadik negyedévben a szolgáltatások tették ki a gazdasági növekedés hetven százalékát, az ipar hozzájárulása viszont 21 százalékos volt – közölte tegnap Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt friss adatokra reagálva. Véleménye szerint az adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság elmozdult a magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységek felé. A KSH tegnapi közlése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a harmadik negyedévben öt százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, a harmadik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 2,1, az ipar 1,5, az építőipar egy százalékponttal járult hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye éves összevetésben 4,8 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva 1,1 százalékkal nőtt. Gion Gábor elmondta, hogy már nemcsak az export vezérli a magyar gazdaságot, hanem a keresetek tíz százalék feletti növekedése is, amely jelentős mértékben növeli a fogyasztást. A KSH a távirati iroda beszámolója szerint közölte azt is, hogy szeptemberben a bruttó átlagkereset 11,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest és 360 ezer 700 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 900 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 247 300 forint volt. Gion Gábor kiemelte, hogy ez nem kis részben a hatéves bérmegállapodásnak, a járulékcsökkentéseknek, a minimálbér emelésének köszönhető. Megemlítette azt is, hogy a beruházási ráta is rendkívül magas, az első fél évben a GDP 27 százalékát tette ki.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy nyilatkozott, hogy felhasználói oldalról nézve továbbra is a belső kereslet maradt a GDP emelkedés fő hajtóereje, azonban kedvező, hogy a nettó exportnövekedéshez való hozzájárulása is pozitívba fordult, miáltal a növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. A belső kereslet erősödését továbbra is nagyban segítették az emelkedő bérek, a magas szinten lévő fogyasztói bizalom, az európai uniós pénzek felhasználásának csúcsra futása, illetve az élénk banki hitelezés. A negyedik negyedév hozhat némi lassulást, azonban összességében az idei év ismét kifejezetten erős lesz a gazdasági növekedés szempontjából, ami 4,9 százalék körül alakulhat.
A bérekről Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője azt közölte, hogy a legjelentősebb változást a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén látjuk, itt volt legerőteljesebb a bérdinamika, és átlag felett nőttek a keresetek. Jól látható, hogy a munkaerőhiány még mindig hajtja felfelé a béreket, amelyben várhatóan jövőre sem lesz jelentősebb változás.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője elmondta, hogy idén 10,7 százalékos éves növekedést várnak a bruttó bérekben, a reálbér növekedés így meghaladja a hét százalékot. Jövőre kilenc százalékot érhet el a bérnövekedés, ami 5,5 százalék feletti reálbér növekedést jelent.
Emelkedett a szolgáltatások exportja
A szolgáltatások euróban számított exportja 6,3, importja 3,8 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,704 milliárd euró volt, 266 millió euróval több az egy évvel korábbinál – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A javulás legnagyobbrészt a turizmus, a légi és a közúti szállítási szolgáltatások eredményével magyarázható. Az év első kilenc hónapjában a szolgáltatások exportja 4,1 százalékkal, a behozatal három százalékkal nőtt, a többlet 417 millió euróval 6,988 milliárd euróra emelkedett. (PGI)