Agyhalottak karrierje

Tudom én, hogy a közvélemény-kutatásokat óvatosan kell kezelni, hiszen azok nem feltétlenül a valóságot tükrözik, gyakorta reményeket, vágyálmokat fogalmaznak meg. Az egyik ilyen felmérés részeredménye azonban mégis szíven ütött, és mélyen elgondolkodtatott.

A nyilván hátsó szándéktól mentes számokból azt vezették le az elemzők, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében egyértelműen a Magyar Pétert támogatók vannak többségben, olyannyira, hogy a diplomások között már kétszer annyian szimpatizálnak vele, mint a kormánypártokkal. Szüksége is van a Tisza-vezérnek a szellemi támogatásra, hiszen saját bevallása szerint az európai parlamenti képviselői agyhalottak vagy Soros-ügynökök, és mivel a lenézően minősített kiválasztottak természetesen nem a nyolc általánossal rendelkezők soraiból kerültek ki, jól láthatóan még a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül sem könnyű kiválasztania a valóban rátermetteket. Ha még a pártelnök bizalmából magasra jutókról is ez a vélemény alakul ki, akkor milyenek lehetnek a szűkebb körbe be sem jutók?

Lássuk be, nincs irigylésre méltó helyzetben Magyar Péter! A vezér környezetében megdöbbentő módon minden a visszájára fordul, a tanultság fordítottan arányos az értelemmel. Az egészségügyi mindenhatónak kiszemelt Kulja András úgy beégett a Takács Péter egészségügyi államtitkárral folytatott vita során, hogy még támogatóik is csak pironkodni tudtak, vagy cseréért esedezve félreverték a vészharangot. Nála is kínosabban szerepelt Kollár Kinga, aki a brüsszeli elit kegyét keresve hálálkodott a Magyarországnak járó uniós források visszatartásáért, amelynek köszönhetően számításai szerint ötven kórházfejlesztés nem valósulhatott meg, és minél rosszabb a magyaroknak, annál jobbak az esélyei az ellenzéknek. A sort folytathatjuk Ruszin-Szendi Romulusszal, akinek az esetében a közpénzen megvalósított pazar villaépítés tűnhet a legkisebb bajnak, miután a hírek szerint katonás megjelenését titokban elvégeztetett zsírleszívással alakíttatta ki.

Mintha a rivaldafényt megirigyelve egymásra akarnának licitálni a tiszások, úgy robbannak a közéletben az egyre hajmeresztőbb kijelentéseik. Kulja András, Kollár Kinga, Ruszin-Szendi Romulusz – remélhetően senkit nem felejtettem ki a veretes sorból – dicsőségére pályázhatott a mindeddig méltatlanul keveset emlegetett Tarr Zoltán. Magyar Péter jobbkeze, a párt alelnöke mégsem maradhat árnyékban, a tűző nap rá is kell süssön! Magához is ragadta a kezdeményezést egy fórumon – ahol egyébként a többkulcsos adózás hasznosságáról is győzködték a jelenlévőket –, és kifejtette, hogy minden tervükről nem beszélhet, mert abba belebuknának, de ő feltétlenül; előbb meg kell nyerni a választást, aztán mindent lehet.

Csodálkozunk, ha ilyen bejelentések után Magyar Péter agyhallottnak minősíti a beosztottjait, ha nyilatkozatstoppot vezet be, ha saját magán kívül már nem bízik senkiben? Pedig magasan kvalifikált jelöltekből a közvélemény-kutatások szerint nincs hiány – bár az sem zárható ki, hogy a nyilvánossá tette adatokat személyesen az elnökúr határozta meg –, ám úgy tűnik sorra kudarcot vallanak a diplomás kiválasztottak.

Valamiért engem az egykori SZDSZ-re emlékeztet a kormányváltást ígérő párt. Az ifjabbak által talán hírből sem hallott liberális szervezet folyamatosan azt sulykolta, hogy az értelmiség körében ők a legnépszerűbbek, csak az az átkozott, tanulatlan vidék nem képes felnőni a fantasztikus, országmegváltó gondolataikhoz. Ez a felsőbbrendűségi tudat azóta többeknél visszaköszönt, legmarkánsabban éppen Márki-Zay Péternél – ha van még, ki emlékszik e névre –, a baloldal legutóbbi megváltója szerint csak a sötétben tartott, trágyával etetett gombák támogatják a kormánypártokat.

Aggódni a levitézlett Tisza-prominensek miatt sem kell, a közvélemény-kutatók szerint hatalmas túljelentkezés alakult ki a Magyar Péter által osztogatott reménybeli tisztségekért, és még az országos felsülés, a köznevetség tárgyává válás sem riasztja el az önmegvalósítókat a messiás mellől. Hiába no! Egy igazságos, érzékenyített, „européer” világban az agyhalottak előtt is megnyílhatnak a kapuk.