A cím két szava nem más, mint a mai magyar haladó ifjúság kormányellenességének csalafinta álcázása, ha a magánhangzókat más magánhangzókra cseréljünk, egyből felragyoghat nekik a mocskos Fidesz.
A felgyorsult időben minden évben kell valami divatforradalom. A magyar ifjúság idén esedékes forradalmi ellenállásának jelszava és jószerével az egyetlen értelmezhető megnyilvánulása a mocskos Fidesz. Ezzel a magvasnak gondolt szókapcsolattal aztán nagyjából ki is fullad a lázadó, forradalmi lendület. Úgy fog ez is elillanni az időben, mint a fiúknál az oldalt felnyírt haj, a fülbevaló, az orrkarika, a tetoválások, a műszempillák a lányoknál, a szilikonszájak, vagy egykor a patacipő divatja.
Sosem volt helyes bezzeg az én időmbenezni vagy látványosan köpködni, és ezekamaifiatalokozni. Valamikor mindenki volt ugyanis fiatal, és szinte természetes létállapotnak mondható az ebben az életkorban kikerülhetetlen szembefordulás az idősebbek unalmasnak gondolt világával.
A macskás fadíszek-féle korosztályos ellenállás idén nyáron leginkább az úgynevezett fesztiválok bulijaiban tapasztalható meg. A forró színpadokon zenészek ordítanak, hideg számításaik mögött ott van a számító üvöltözés hozta gázsi, minél erősebben és figyelemfelkeltőbben tiltakoznak a rendszer ellen, annál nagyobb fellépti díjat kaphatnak. A színpadok előtti éjszakákban tomboló tömeg meg velük együtt skandálja a mocskos Fideszt.
Nem érdemes arrafelé kanyarodni, hogy részletes leltárban szedjük össze mindazokat a tényeket, amelyek világosan megmutatják, hogy egy mai magyar fiatal embernek mennyi mindenre ad lehetőséget a mocskos Fidesz. Tanulhat, van hol dolgoznia, vehet lakást, további sehol nem látott támogatásokat kap, ha megházasodik, oda utazik, ahová csak akar, és, ha egy fülledt nyári éjszakán egy koncertfélébe keveredik, még azt is beleordíthatja a sötétbe, hogy mocskos Fidesz.
A különös skandálást előidéző előadóművészeket sem érdemes felsorolni. Vannak mindenféle furcsa nevű együttesek, csak igen bonyolultan leírható könnyűzenei műformák. Nem is bajlódnak ezzel az emberek sokat, teljesen mindegy, hogy valaki rock zenésznek, hip-hop muzsikusnak vagy rapelőnek vallja magát. Ezen a nyáron a sikert jelentő jelszó a mocskos Fidesz.
Vannak azért óvatosabb művészek, akik ennél csalfintább módon adják közönségük tudtára véleményüket a magyar valóságról. Itt van például a rendkívül tehetséges, fülbemászó dalokkal bennünket megajándékozó tiszta hangú énekessel és hangszervirtuózokkal dolgozó Margaret Island. Ők elmentek Tusványosra, lenyomták az esti koncertjüket, a közönség – teljesen indokoltan egyébként – nagy tetszéssel fogadta előadásukat. Valójában abban az erdélyi éjszakában nem igazán tűnt fel, hogy a zenekar mögötti háttérképen egy csomó macskás fadísz fityegett. Élelmes újságírók hívták fel rá a figyelmet, hogy itt most egy komoly rendszerkritikáról, vagy mai nyelven beszólásról van szó. Hogy aztán erre mi vehette rá a divathoz simuláson kívül a fellépőket, az titok.
Annak a néhány millió embernek azonban, akik eddig is, ezután is mindenféle sandaság nélkül mozognak a magyar valóságban, valahogy nagyon furcsa, hogy egy Fidesz-rendezvényen macskás fideszezik a mégoly tehetséges zenekar. Joggal mondhatjuk azt az eset kapcsán, hogy ahhoz semmiféle bátorság nem kellett, de sunyiság annál több.