Csin-csin!

A tudósok előszeretettel tanulmányozzák az állatvilág tagjainak alkoholfogyasztását, mivel sok egyed rájött az erjedt gyümölcs bódító titkára. Az első tanulmány a malajziai nyílfarkú mókuscickányok és a lajhármakik viselkedésről szólt, amelyek előszeretettel fogyasztották egy pálma nektárját. Később sok más állatról is kiderült, hogy nem vetik meg a szeszes nedűt. Feltűnt az is, hogy azok az állatok, amelyek rendszeresen erjedt táplálékot fogyasztanak, hajlamosak a gyors anyagcserére, amely megkíméli őket annak legrosszabb hatásaitól. Főleg a rovaroknál tapasztalható ez, a keleti lódarázs például korlátlan mennyiségű alkoholt vehet magához károsodás nélkül. De ellenkező példa is bőven akad. Ott volt például az a két keselyű, amelyek egy kukában talált koktélgyümölcsök fogyasztása után úgy berúgtak, hogy nem tudtak lábra állni, hogy a repülésről ne is beszéljünk. De nem lehet büszke az a két sün sem, amelyeket egy törött tojáslikőrpalack mellett találtak egy németországi játszótéren. Kifejezetten botrányosan viselkedett az az ausztrál vaddisznó, amelyik egy kempingből elorozott 18 doboz sör elfogyasztása után belekötött egy tehénbe, de ő húzta a rövidebbet, mert a jámbor kérődző messzire kergette. Koktélokat lopó, szemtelen majmokról pedig rendszeresen érkeznek hírek, akárcsak az erjedt almától becsiccsent jávorszarvasokról. Amúgy a minap benéztem a környékünkön működő vendéglátóipari egységbe. Nem akarom részletezni a látottakat, de azt bizton állíthatom, egyetlen keleti lódarázs sem tartózkodott a helyiségben.