Csúnya dolog riogatni az embereket az atomháborúval, felesleges pánikot kelteni, a békét szajkózni meg amolyan propagandafogás, harsogja a baloldal. Nincs tehát semmi baj a világban, lám az orosz–ukrán háború kapcsán hamarosan békekonferenciát rendeznek Svájcban – apró szépséghiba, hogy az egyik hadviselő fél nem vesz részt rajta –, aztán majd csak véget ér mindenféle lövöldözés, mire hát ez a nagy békeoffenzíva? Eközben a világhatalmak csörtetik a kardjukat, élesítik rakétáikat, leporolják a port a nukleáris tölteteket indító piros gombokról. Hetvenkét perc. Ennyi időt jósolnak a katonai szakértők arra, hogy az egész emberiséget teljes egészében vissza lehessen bombázni a kőkorszakba, ahol a kialakuló nukleáris tél és a sugárzás következményei várnak a megmaradókra. Nyikita Szergejevics Hruscsov, aki a hidegháború daliás éveiben, 1953-ól 1964-ig vezette a Szovjetuniót, a kubai válság idején közel sodorta a világot a nukleáris Armageddonhoz. Ám az utolsó pillanatban sikerült tárgyalóasztalhoz ülnie és megegyeznie John F. Kennedy amerikai elnökkel. Ekkora tehető az azóta elhíresült mondása, amely súlyos igazságot takar: „A következő háborúban a túlélők irigyelni fogják a halottakat.” Na, ezért nem lehet elégszer ismételgetni: béke kell.