Tarja és kaviár

Egyre többet lehet olvasni az új csodaétekről a laboratóriumi körülmények között, sejttenyésztéssel előállított húsról, amelynek gyártása ugyan még gyerekcipőben jár, de akad olyan szakember aki szép jövőt jósol a mesterséges lapockának. Arra hivatkoznak, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak és kritikusabbak az elfogyasztott termékek környezeti lábnyomával kapcsolatban, tehát szeretnék, hogy kedvenc termékeik ugyanabban a minőségben, de kevesebb energia felhasználásával kerüljenek az asztalukra. A fejlődésben nincs megállás, már az a hír járja, hogy legújabb innovációként a sejttenyésztett kávé előállítására is komoly erőfeszítések történtek. Arra persze. hogy a tudomány sok mindenre képes, nem most derült fény. A szép emlékű Esti Hírlap olvasott rovata volt az a pár soros színes tudósítás, amit kiküldött tudósítójuk, Stanley Livingston küldött rendszeresen Moszkvából. Tőle lehetett olvasni, hogy szovjet tudósok kidolgozták azt a módszert, miszerint kaviárból rengeteg élelmiszer, így hús és lekvár is előállítható. Livingston – nagy utazó elődjével ellentétben – ugyan soha sem járt Moszkvában, legfeljebb a szerkesztőséghez közeli Gong presszóba tett időnként látogatást. De ez a kaviár-hús kombó nagyon jól hangzott. Mondhatni megelőzte a korát.