Gyurcsány, az agylény

Gyurcsány Ferenc megint eltalálta szarva közt a tőgyit. A mindenhez is értő politikus most múlhatatlan szükségét érezte annak, hogy megvillantsa történelmi tudását. Erről később kiderült, hogy az történelmi tudatlanság.

Mondhatjuk, persze, visszagondolva a magyar belpolitika elmúlt harminc évére, hogy a Demokratikus Koalíció vezérénél – Führerénél – kevés sötétebb alakot találunk. A baloldal sorozatos választási bukásai arra késztették meghatározónak gondolt vezetőiket, hogy minél erőteljesebb gyűlölettel, hazugságkampányokkal éljenek. Mivel sikerben tizenhárom év óta nincs részük, egyre idegesebbek. A baloldal leegyszerűsített politikai hitvallása úgy szól, gyűlöld minél erősebben Orbán Viktort, hátha egyszer sikerül lenyomni. Az ismert rágalmakat, melyekkel összemaszatolni próbálják a konzervatív országirányítást, hiába lobogtatják. Ettől azért nincsenek túlságosan kétségbe esve, megvan a kényelmes parlamenti helyük, a Brüsszelbe kiejtőernyőzött kommandósaik, ám a legfontosabb, hogy bőséges dollárapanázst kapnak. Így tehát a munkájuk kimerül abban, hogy figyelik Orbán Viktort, és minden szavába próbálnak belekötni.

Így történt ez azután is, hogy a miniszterelnök Európa kulturális fővárosában, Veszprémben felavatta a Tánc és Mozgásművészeti Központot. Beszéde lényege az volt, hogy a nemzetállamok felett Róma bukása óta mindig ott volt a kísértés, újraegyesíteni, egy birodalomban összefogni Európát. Azt is kifejtette, hogy Nagy Károly, Napóleon és Hitler más-más alapokon ugyan, de erről álmodozott. Több se kellett a valamikori technika szakos tanár elvtársnak, Gyurcsánynak, megsuhogtatta gondolatostorát. Orbánról azt írta közösségi oldalán, hogy „beteg ez az ember”. Idézzünk néhány mondatot az önjelölt történésztől: „Azt mondja Orbán, hogy Hitler is európai egységet akart. Hitler nem egyesíteni, hanem leigázni akarta Európát. Hitler nem Európát építette, hanem a nemzetiszocialista Németországot, a Harmadik Birodalmat, emberek tízmillióinak élete árán. Hitlert bármilyen módon emlegetni a mai európai gondolat mellett, beteg, ocsmány gondolat és szöveg.”

A gyűlöletzenekar vezető karmestere ez után, az ostobán összerakott szövegértelmezési sort követően, még nagyobbat akar mondani. Oroszozik, ukránozik, európai uniózik, majd nagy merészen minősíti Orbán Viktort: „Beteg ez az ember. Intellektuálisan, erkölcsileg, politikailag. És ahogy látom, megbetegíti hazánkat. Gyógyulni kellene már.”

Azért itt érdemes megállni. A senkiházi futóbolond, ez a kiszámíthatatlan, véreskezű, szemkilövető pofa le meri írni az erkölcs szót. Intellektuális képességeit most ne firtassuk, nemigen említhetők egy lapon és napon Orbán Viktoréival. Sárdobálása éppen olyan szánalmas, mint a személye, ostobasága ismét bebizonyosodott.

A baloldalon tisztelettel övezett történész, Ungváry Krisztián azonban nem elvakult. A gyurcsányi gondolatsort igen határozottan a helyére teszi. Azt nyilatkozta, hogy Orbán mondatai történészi szemmel nem támadhatók, hiszen a miniszterelnök hangsúlyozta, más-más alapon, a felsoroltak mind európai egységről álmodoztak, és ez azt jelenti, hogy nem azonos minőségekről van szó. Még hozzáteszi, hogy Hitler valóban egységes Európát akart, persze német vezetéssel és a náci ideológia mentén, a zsidókérdésben pedig végképp.

Mi történhetett vajon Gyurcsány agyában, ami a szerinte antifasiszta gondolatkavalkádot elindította? Nyilván megütötte a fülét a Hitler név, és ezzel ürügyet talált arra, hogy kiforgassa Orbán szavait. Nála ez nem előzmények nélküli. Egyszer már választást is nyert hasonló trükkel. Akkor Kövér László mondataival, a hírhedt „köteles” hazugsággal operált.

Az azóta eltelt csaknem húsz évben azonban mindenkinek alkalma volt többször is, nagyon is átlátni ezen a néha valóban agybetegnek tűnő alakon.

A szerző író