Kata és sok más…

Teszem ezt annál is inkább, mivel egykori egyszerű kisvállalkozóként, nekem még a saját számlám kitöltése is felért egy bonyolult keresztrejtvénnyel. Ezért (is) döntöttem úgy, hogy más oldalról vizsgálom a témát, ha úgy tetszik a „tartalom helyett a formát”, ami lényegesen túlmutat egy egyszerű adóváltozáson. Kezdjük a leglátványosabbal: a katát 2013-ban vezették be, a Fidesz beterjesztésére, akik hörögve ellenezték és ellene szavaztak, az MSZP, a DK, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselői voltak. Közülük sokan ma is képviselők, ott hisztériáztak az illegális tüntetésen… Következetesség, óh! Továbbá – mint mondtam, tökéletes pénzügyi analfabétaként – az elmúlt években már éreztem, hogy ezzel a törvénnyel valamit tenni kell.

Az indirekt logika segített: közeli és távolabbi ismerőseim közül egyre többen ugyanis gyanúsan lelkesen támogatták ezt az adóformát, márpedig ha egyszerre sok magyar szeret egy adót, az bizony nekem gyanús! S lőn: szűkebb-tágabb köreimben egyre szaporodtak a jómódú katások, ami eredendően az icipici vállalkozásokat kívánta segíteni. Adózni vacak dolog, de abból épülnek az utak, abból él az oktatás és az egészségügy, kedvezmény csak a tényleg rászorulóknak jár! S végezetül a legtágabb politikai megközelítés: ez a műbalhé, olybá’ tűnik, ismét ráomlik az ellenzékre. Nagyjából úgy, mint amikor a sajtószabadságot siratják – miközben ők valóban totálisan uralták a médiát, és ma is több tucatnyi orgánumban gyalázzák a kormányt. Vagy amikor az állami terrorról átkozódnak – megpróbálva feledni 2006 októberét…