Óriás törpe

Nem érdemes szépíteni a helyzetet, Európa legnagyobb gazdasága gyakorlatilag egy operetthadsereget tart fenn, és akkor még nagyon is diplomatikusan fogalmaztunk. A Bundeswehr annyira rossz állapotban van, hogy egy cserkészcsapattal szembeni számháborút sem lenne képes megnyerni, nemhogy hatékonyan védekezni egy az országot érő esetleges támadás ellen.

Lehet, hogy a véletlen műve, de inkább az gyanítható, hogy ideológiavezérelt politikáról van szó, amikor zsinórban három nő – Ursula von der Leyen, Annegret Kramp-Karrenbauer és jelenleg Christine Lambrecht – töltötte, illetve tölti be immáron egy évtizede a védelmi miniszteri posztot. Ez idő alatt a teljes pacifizmus telepedett rá a német haderőre, amely egyre inkább hasonlít egy párkapcsolati közösségi hálózatra, ahol a különböző genderidentitású személyek megtalálják a maguk párját.

Fegyverkezés és modernizáció helyett a pénz arra ment el, hogy terhesruha-divatbemutatókat tartottak a kaszárnyának nevezett, de inkább szanatóriumként működő épületekben, ahol sietve bölcsődét, óvodát, párkapcsolati szobákat alakítottak ki. Az egésznek van valami kommunajellege, de az biztos, hogy egy ilyen alakulat aligha lenne képes bármilyen harci cselekményre, hiszen a gyerekeket napjában többször is meg kell etetni, az ellenfél pedig ezért nem tartana mondjuk öt alkalommal tűzszünetet, legfeljebb akkor, ha erre szépen megkérik.

Az ukrajnai háború, úgy tűnt, fordulatot hoz a német védelmi politikába, mert a harcok kirobbanásakor Olaf Scholz kancellár a NATO-nak már régen megígért, a GDP két százalékát kitevő évenkénti honvédelemi fejlesztést jelentett be, ezenkívül ugyanezen célból egy százmilliárd eurós alap létrehozásának szükségességét is elkerülhetetlennek nevezte.

A német fegyverkezési tervre sokan felkapták a fejüket Európában, mert bár a körülmények a 20. századhoz képest alaposan megváltoztak, de a kontinens még mindig saját történelmének foglya. Németország is az. Nem lehet tudni, hogy a történelmi múlt bilincsének szorítása vagy a kőkemény ideológiai rabság általi béklyóba kötés miatt, de a szocdemek, a zöldek és a szabaddemokraták koalíciója hanyatt-homlok menekülve, egy versenyautó sebességével hagyta maga mögött a haderőfejlesztés megvalósításának tervét.

A honvédelmi költségvetés évi két százalékra való emeléséről ma már nem beszélnek, jó, ha évente másfél százalékos támogatásra számíthat a Bundeswehr. A kormány tagjai elkezdték „újragondolni” a százmillió eurós alapot, ma már minden másra el akarják költeni a hatalmas összeget, csak éppen haderőfejlesztésre nem. Berlin nem merte felvállalni az új, nemcsak politikailag, hanem katonailag is modern állam szerepét, amikor egyszerre kell alkalmazkodnia az új hidegháború és a „forró béke” realitásához.

A németek sehogy sem akarnak megérkezni a jelenbe. Németországnak ugyanis felelősséget kellene vállalnia a jelenért, elsősorban saját magáért, a védelmi politikáért pedig mindenképpen, és a süllyesztőbe kellene tenni az összes bornírt ideológiát. Ezen a „vizsgán” a jelenlegi berlini kormány a felelősségvállalás teljes elutasítása, az ideológiai kötöttség fenntartása miatt megbukott.

Többek között ezért szokták Németországról azt mondani: gazdasági óriás, de globális értelemben politikai törpe, mivel védelmi és külpolitikája az Egyesült Államoktól függ, és az ország ódzkodik a világ­politikai kihívásokkal való szembenézéstől.

Így viszont csak óriás törpe lehet.

(A szerző lapszerkesztő)