„Nem volt sem szép, sem ékes (hiszen láttuk), a külsejére nézve nem volt vonzó. Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfija, aki tudta, mi a szenvedés, olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat, megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra.” Történt mindez az MTVA székháza elé tervezett „gigatüntetésen”, amely szokás szerint kínosan megbukott.
A nagyjából háromszáz ott lézengő vakarhatta a fejét, vajon mit akart ezzel üzenni a lánglelkű hittérítő. Addig rendben van, hogy a hölgy nem tartja kívánatosnak Márki-Zay ábrázatát – ezzel egyetértek, de vajon miben a „fájdalmak embere”? Ő már beletaposott vidékiekbe, fogyatékosokba, fideszes szavazókba, nyugdíjasokba, mi az ő bánata? Az eset párhuzamba állítható azzal, amikor Gyurcsány hű táskahordozója, Vágó István Deák Ferenchez hasonlította vezérét. Az ilyen megváltókkal volt tele egykoron az országos pszichiátriai intézet. Nem csoda, hogy Fletó bezáratta.
