Washingtoni bohócok

A Fox Newsnak nyilatkozva a republikánus politikus nem kímélte Joe Biden elnököt. Szerinte romokban hever az a kép, amit Biden magáról az emberi jogok védelmezőjeként igyekezett felépíteni, gyakran hangoztatott vágya a szövetségesekkel való szorosabb együttműködésre pedig nevetségessé vált. Sőt Biden elnöksége kívülről nézve veszélyesen gyenge lábakon áll.

A nemzetközi sajtóban, politikában és elemzői körökben heves viták folynak arról, miként viselkednek majd a hatalomban a tálibok. Az első napok a hivatalos kommunikációjukban pragmatikus, békés üzenetekkel indultak, ám sokan megkérdőjelezik ennek az őszinteségét vagy legalábbis tartósságát. A francia külügyminiszter szerint tetteik, nem pedig szavaik alapján kell majd megítélni őket.

Ez a hozzáállás abból az érthető felismerésből fakad, hogy a tálib uralom Afganisztánban jelen állás szerint egy kívülről megváltoztathatatlan realitás. A környező közép- és nagyhatalmak – Oroszország, Törökország, Kína – érdeke a stabilitás, a táliboké pedig a nemzetközi elismerés, hogy támogassák vagy legalább hagyják békén őket.

Ehhez képest az amerikai sajtóban is záporoznak a hírek arról, hogy helyi beszámolók szerint házról házra járnak, felakasztják az amerikaiakkal együttműködőket. A tálib szóvivő határozottan azt mondta, hogy ilyen nem lesz, hogy aztán a valóságban mi történik a terepen, azt nem tudjuk. Az amerikai sajtó nem véletlenül van tele ilyen hírekkel: a jobboldal azt akarja bizonyítani velük, hogy Biden óriási bajt okozott, a balliberális bevándorláspárti lobbi pedig azt, hogy élet-halál kérdése minél több embert kimenteni az országból, félre kell dobni minden korlátozást és szabályt.

Biden döntésének megítélése szempontjából egyébként gyakorlatilag mindegy, hogy rémuralom lesz-e a tálib vezetés vagy sem, a lényeg ugyanaz: húsz évig harcoltak azért, hogy ne kerüljenek hatalomra, erre történelmi léptékben nézve egy másodperc alatt hatalomra kerültek, ahogy hazaindultak az amerikaiak.

Katonák tömegével haltak vagy nyomorodtak meg egy életre lényegében értelmetlenül. Ez – Haley és az amerikai közvélemény jó részének véleményét idézve – valóban teljes katasztrófa. Ahogy Biden egész eddigi elnöksége is. Trumpnak voltak hibái, de mögötte az amerikai emberek tömege állt, olyanoké, akiknek a hangját addig nem hallotta meg a hatalom, akiket lesajnált a liberális elit.

Biden mögött azonban a fiatalabb, rátermettebb jelölteket félreállító balliberális mélyállam áll, amelynek nem létező vezetői számítottak arra, hogy az elnök majd a politikában is úgy tévelyeg zavarodottan, mint a minap a Fehér Ház kertjében. Ezért lett az alelnöke Kamala Harris, akivel viszont befürödtek, mert népszerűtlen, és hibát hibára halmoz.

A The American Conservative ismert szerzője, Declan Leary szerint az Afganisztánban vívott háború semmiképp sem végződhetett volna jól, de még a legpesszimistábbakat is meglepte az, hogy végül ennyire rosszul alakultak a dolgok. A legbefolyásosabb amerikai konzervatív médiaszemélyiség, Tucker Carlson közölte: az országot egyszerűen bohócok vezetik.

Imposztorok, akik azt sem tudják, mit csinálnak, minden, amihez hozzáérnek, káoszba fullad. Carlson – alighanem freudi elszólással – úgy fogalmazott: „Amerika… illetve Afganisztán nem az első ország, amit a vezetőink rosszabb állapotban hagynak, mint amilyenben találták.” Ahogyan arra Declan Leary is rámutatott: nagyon úgy tűnik, hogy sajnos nem is az utolsó.

(A szerző főmunkatárs)