Csürhe

Koszos bőrükön látszik ugyan még eredeti gazdáik festékszíne, ám ezt már egyre kevésbé lehet a szivárványhoz hasonlítani, annyira elmosódott. A csürhe lényege egyébként, jelentését tekintve: együtt őrzött disznók csoportja, ami több tulajdonos disznaiból áll, amelyek – a kondával ellentétben – naponta hazajártak. A szó átvitt értelemben zajos, fegyelmezetlen csoportot, szervezetlen személyek összességét is jelölheti.

A koronavírus-járvány kezdete óta a mi csürhénk egyre inkább elvadult. Már nem marakodtak egymással, irányításuk is egy kézbe került, a fővaddisznó Gyurcsányéba, és tevékenységük egyetlen céljává a rombolás vált. Szembeszállni és ellehetetleníteni mindazt, amit a tőlük eltérően élők és gondolkodók tettek a gyilkos világjárvány idején Magyarországon.

A különös alakulat mindenben ellentmondott annak, amit a magyar kormány a pandémia legyőzése érdekében tett. Nem szavazták meg a parlamentben a rendkívüli helyzet diktálta törvényeket. A világon talán egyedülálló módszerekkel gyártották az álhíreket. Gátlástalanul mutogatták az álmentős hölggyel készített filmet, tettek közzé sorozatban hamis fényképeket a kórházainkról, kétségbe vonták a járvány számadatai­nak helyességét, sőt az egyik álvadkan, bizonyos Hadházy Ákos a halottgyalázástól sem riadt vissza, amikor a szent­endrei halottasházban videóztatott.

Mindezek akár még a szokásos balliberális locsogás és mellébeszélés elemei is lehetnének. Amit azonban a gyilkos kór legyőzésére egyedül alkalmas vakcina ügyé­ben műveltek és művelnek, a lehető legaljasabb cselekménysor. Túl azon, hogy összevissza beszélnek, számító gonoszsággal játszanak a magyar emberek életével. Kezdték azzal, hogy a regisztráció kapcsán alamuszi oltásellenes kampányt folytattak. Aztán átfordultak, oltáspártiaknak mutatkoztak, a csürhe ifjúsági tagozatának vezetője egyenesen százezer forintot adott volna azoknak, akik beoltatják magukat. Hiába vált egyre feltűnőbbé, hogy a balliberális ellenzék politikai érde­keit a járvány elhúzódása és annak egyre súlyosabbá válása szolgálja, hiszen ez szerintük megnövelné esélyeiket a 2022-es választásokon a mai kormánypártok ellenében, folytatták. A szivárványcsürhe szélsebesen robogott és gázolt át minden józan megfontoláson.

Az élet azonban sok esetben a legjobb kanásszá tud válni. Odacsördített a balliberálisoknak azzal, hogy Magyarországnak sikerült egymillió ember beoltására elegendő orosz vakcinát megvásárolnia. Erre, tudjuk, azért volt szükség, mert az Európai Unióból alig-alig jutott a Pfizer-szérumból a tagállamoknak. Magának Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének kellett telefonálnia a gyártónak azért, hogy a már előre lekötött ellenszerhez hozzájuthassunk. Ismerős a módszer, elvtársi telefon, és a pult alól hirtelen előkerül a hiánycikk. Valójában nem történt más, mint ismét bebizonyosodott, hogy a brüsszeli birodalmi bürokrácia újabb, Európa nemzetállamainak ártó körülményeskedése gazdasági célokat szolgál. Közben meg az unión kívüli világban milliószámra tudtak oltakozni az emberek.

Jön tehát az életmentő orosz vakcina, és jön a hülye­gyerek Fekete-Győr: azt röfögi bele a mikrofonokba, hogy ne vegyen orosz vakcinát a kormány az unió engedélye nélkül, mert a keleti diktatúrák vakcinái mindig átláthatatlanabb módon készülnek, mint a nyugatiak. Újabb ormótlan hazugság, amit, ha bárki elhisz, akár az életét is kockáztatja. Többek között ezért kell szétzavarni a moslékkoalíció szivárványcsürhéjét.

(A szerző vezető szerkesztő)