LáriFeri és a balkolbász

A Momentum még egy kicsit illegette-billegette magát, dacolt kicsikét a Jobbik is, ugyan már, nem úgy van az. De tudható volt, hogy ez már csak a nagy színjáték végdrámája. A „siessünk, drágám, előjáték majd utólag” vitte a szereplőket előre a közös úton, egy közös országért, egy közös vezérrel (Ferenccel), egy közös miniszterelnök-jelölttel (Gyurcsányné Klárával).

Vasárnap aztán a baloldal pártvezérei hivatalosan is egymás tenyerébe csaptak. Gyurcsány Ferenc megigazította arcán a bőrt. Büszke volt magára. Megcsináltam – mondta maga elé meredve. Megcsináltuk, Klára! – kacsintott feleségére. Klára, vidd hírül a spártaiaknak, akarom mondani, a brüsszelitáknak, megcselekedtük, amit megkövetelt az európai egyesült államok. Üzenjünk George bácsinak, lesz még Soros-szobor a Kossuth téren! Küldheti felszabadító hadait, de a migránsokkal kicsit még várni kell. Még Gergőbe is visszatérhet az erő, ami tavaly kiment mögüle, újra bizakodhat, lesz még melegbár a Városháza udvarán.

A „győzelmet” nem kell megmagyarázni. Mit számít, hogy mit mondott Karácsony Gergő 2014-ben, amikor a baloldal közös listájáról tárgyaltak, és amit akkor még ellenzett: „Nem tagadom, néhány Unicumot meg kellett innom ma, hogy elviseljem a helyzetet, nem szeretem, hogy így alakult, de ez van.” Ki törődik már azzal, miket beszélt egykoron, 2017-ben az akkoriban még szertelen ifjú, az azóta felnőtt, az igazi liberalizmust már értő Fegyőr: „Nem mindenkivel szemben vagyunk arrogánsak – ha ez arrogancia –, de nem tudom, hogy Gyurcsány Ferenc mi az istent keres még a politikában. Már igazán eltakarodhatna a közéletből.”

Az MSZP és egymás ellenében létrejött pártok vasárnapi megállapodását követően kell-e még idézni olyan csacsiságot, mint amiről a baloldali elemző Ceglédi Zoltán beszélt: „Lehet, hogy valaki nagyon szereti a Gundel-palacsintát, a gulyáslevest és a tökfőzeléket külön-külön, de ha összeturmixoljuk ezeket, az mégiscsak moslék.” Bizonyára a jobbikos Gyöngyösi Márton is megtért, már nem listázza a zsidókat sem az Európai Parlamentben, sem azon kívül, sőt Soros embereivel konferenciázik doszt, s talán még azt is visszaszívta, hogy „Gyurcsány inkább akadálya egy közös listának, mint a melegházasság”.És vajon számon tartjuk-e még Vona Gábor elhíresült mondatát?

„Mi akkor leszünk elégedettek, ha Gyurcsány Ferencből Gyurcsány fegyenc lesz” – mondta a Jobbik alapító elnöke nem sokkal a 2009-es uniós választás előtt, amikor pártja európai parlamenti listavezetője, Morvai Krisztina a Civil Jogász Bizottság társelnökeként azért ment Brüsszelbe, hogy beszámoljon arról, Gyurcsány vezénylése alatt miként lőtték ki emberek szemét, miként fogdosták őket össze, és pusztán rendőri jegyzőkönyvek alapján miként ítélték el rögtönítélő eljárásokban az európai értékeket és a jogállami normákat semmibe véve. De hát az – ugye, Gyurcsányné? – még az ország belügye volt.

A jelekből ítélve Tóth Bertalan sem haragszik már LáriFerire. Tóth ugyanis amikor Gyurcsány DK-ja elcsábította az MSZP két budapesti polgármesterét, saját párttársait minősítette „örömlányoknak”. Gyurcsányt ezek szerint futtatónak. Változik a világ. A „futtató” bedarálta az MSZP-t is a Soros-kolbászba.

Ami a mi gyomrunkat ülné meg, ha megennénk. Gyurcsány egyszer már tönkretette ezt az országot. Tőle nem kérünk repetát.

(A szerző újságíró)