Az új csodafegyver

Már meg sem lepődünk azon, hogy a honi balliberális pártok külföldről várják, hogy valaki nyerje meg helyettük a magyarországi választásokat. Rajongásuk tárgyai zömmel azok közül kerülnek ki, akiknek sok mosolygós közös képük van George Sorossal, tőlük remélik a csodát.

Vera Jourová, Michael Roth és más balliberális hősök mellé most bekerül a panteonba Joe Biden is. Igazán nem akarok ünneprontó lenni, de elég valószínű, hogy nem akar majd közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt lenni. Sőt igazából arra sem vennék mérget a helyükben, hogy egyhamar pont velük akar majd foglalkozni. Persze Biden elnöksége esetén számítani kell arra, hogy megint több lesz a washingtoni kritika, de talán nem ok nélkül bízunk benne, hogy az elődeinél pragmatikusabb lesz. Ha másért nem, hát azért, mert az elmúlt években, Donald Trump elnöksége alatt komoly lépések történtek a két ország kapcsolatában, megszületett például a védelmi megállapodás, amelynek jelentőségét a balliberálisok sem kérdőjelezik meg. Az Egyesült Államoknak még jó darabig lesz saját problémája is bőven, a magyar kormány pedig stabil, s bár voltak 2016 előtt politikai viták, a védelmi és a gazdasági együttműködés akkor is rendben volt. Megleszünk exportált demokrácia nélkül.

Apropó, demokrácia! Az elmúlt napokban fél Amerika csalást kiáltott a választáson, beleértve magát az elnököt is. A sajtót bejárt ügyek egy részéről kiderült, hogy nagyobb a füstje, mint a lángja, de bőven van, ami még mindig nem tisztázódott. Mindenképpen beszédes, hogy a mintademokraták, a világ balliberálisai érdektelenül szemlélik mindezt. Ennyire bíznak abban, hogy az amerikai választási rendszer hibátlan és kikezdhetetlen? Dehogy! Pontosan tudják, hogy nem az. Csakhogy nem érdekli őket, mert a mérce ismét kettős: Trumppal szemben szerintük ez is megengedhető. Egy kis csalás itt-ott, pár régóta elhunyt választópolgár, hát ennyi sem megengedett A Nagy Cél érdekében? Ez a hozzáállás, ne legyenek illúzióink.

Nem újdonság ez sem, hiszen az uniós politikában már évek óta tudjuk, hogy a naphosszat jogállamiságról papoló balliberálisok aktuális céljaik érdekében bármikor szívesen meghajlítgatják a szabályokat. Emlékezzünk csak arra, hogy a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyva, igencsak szabálytalan módon fogadták el a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentést az Európai Parlamentben. Egy olyan dokumentumot, amely eleve tele volt csúsztatásokkal és hazugságokkal, de ez a legkevésbé sem zavarta azokat, akik megszavazták. Nekik csak egy furkósbot kellett.

Az európai balliberálisok messiásként tekintenek Bidenre. A Politico is megszakértette, hogy ha Trumpot nem választják újra, micsoda csapást jelent az „európai populistákra”. Noha a kontinens szuverenista, hazafias és bevándorlásellenes erői okkal örültek Donald Trump elnökségének, azért ne hagyjuk a balliberálisoknak, hogy a történelmet is újraírják a szabályokkal együtt. Az európai jobboldal megerősödéséhez az európai baloldal rossz politikája vezetett, legyen szó a gazdaságról vagy éppen a kontinenst generációkra megnyomorító bevándorlásról.

Ami pedig Magyarországot illeti, az ellenzéknek érdemes visszaemlékeznie egy számukra kellemetlen tényre. Mielőtt Trumpot megválasztották, nyolc évig a demokraták kormányoztak. A Fidesz–KDNP pedig kétszer is kétharmadot szerzett.

(A szerző főmunkatárs)