Jól jön a többletpénz

Bár még nem látható a fény az alagút végén, vagyis az, hogy a koronavírus-járvány hatásai mennyire rendítik meg a magyar gazdaságot, az némi támaszt nyújthat, hogy néhány termelőegység már újraindult vagy újraindul, és a legfrissebb előrejelzés szerint mi úszhatjuk meg a gazdasági válságot a legkisebb veszteséggel a régióban, jövőre pedig már élénkülés lehet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Magyarországon idén 3,1 százalékos lehet a visszaesés, jövőre viszont 4,2 százalékos a növekedés, vagyis 2021-ben már tartható lesz az eredetihez közeli cél.

Az IMF szakértői emellett a magyar gazdaságot tartják a leginkább ellenállónak a régióban. Ez azért is kedvező számunkra, mert a valutaalap illetékesei mindig is kritikusak voltak, viszont látva az eddig elért eredményeket, mostanában elismernek minket, még ebben a helyzetben is.

Ez a válság ugyanis úgy ért minket, hogy stabilak a gazdasági alapok, így gyakorlatilag nagyobb a mozgástér, a mostani viharban könnyebben lehet kormányozni, sokkal többet lehet költeni gazdaságvédelemre vagy a bajba jutott ágazatok megsegítésére. Az államadósság tíz éve csökken, miközben az államháztartási hiány tavaly a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát érte el – ami jóval alatta maradt a maastrichti három százaléknak –, ezzel együtt a költségvetés megelőlegezte az uniós beruházások finanszírozását, jutott forrás a családvédelmi akcióterv elindítására, a vállalkozások versenyképességének erősítésére, út- és vasútépítésekre, a nyugdíjasok többletjuttatására és rezsiutalványra is.

A múlt héten elfogadott Orbán-terv pedig a nélkülöző ágazatok megsegítése mellett éppen azt irányozza elő, hogy a gazdaság a lehetőségekhez képest továbbra is lendületben maradjon, és amennyire lehet, a vállalkozások versenyképesek legyenek. A kormányzati intézkedéseket az is segítheti, hogy a Magyar Nemzeti Bank tegnapi közlése szerint csaknem százmilliárd forinttal emelkedett a kincstári egységes számla egyenlege márciusban, így a kormányzat likvid tartalékául szolgáló összeg 845 helyett 943 milliárd forint volt. Ez azért is fontos, mert februárban majdnem kétéves mélyponton volt a számla egyenlege, márpedig most – mivel nálunk is emelkedik a költségvetési hiány – jól jön a többletpénz.

A visszaesés sajnos nemcsak hazánkban vagy a régióban, de világgazdasági szinten is borítékolható. A régióban a szlovén és a horvát gazdaságban lehet a legnagyobb szintű idén, nyolc, illetve kilenc százalékkal – de a cseh és a lengyel is meghaladhatja a hat százalékot –, a világgazdaságban pedig a mostani előrejelzések szerint a csökkenés háromszázalékos lehet. Ez elsőre nem hangzik olyan soknak, viszont érdemes megjegyezni, hogy a 2008-as ingatlan- és pénzpiaci válságot, majd gazdasági recessziót követően 2009-ben 0,1 százalékos volt a globális visszaesés. Nekünk ez például annyit jelent még most is, hogy sem a lakás-, sem pedig az autóértékesítés nem érte még el a 2008-as szintet. A világgazdaságból kilencezermilliárd dollár eshet ki idén, ami nagyobb mint Németország és Japán bruttó hazai összterméke együttvéve, és a fejlett országokat ugyanúgy érinti a recesszió és fenyegeti az összeomlás, mint a fejlődőket, ráadásul a mentőcsomagok miatt országok mehetnek csődbe a következő egy-másfél évben.

Minket szerencsére ez a veszély nem fenyeget, és az is biztató, hogy a legnagyobb multiknál, ideértve az autógyárakat, ebben a hónapban újraindul a termelés. Ez pedig azt is jelenti, hogy lesz munkahely, illetve nem szűnnek meg a meglévők, a költségvetés könnyebben finanszírozza a kiadásokat anélkül, hogy az adósságpálya ismét növekedésnek indulna.

(A szerző főmunkatárs)