Hallerné Nagy Anikó az eseményen úgy fogalmazott: a tárlat emlékeztet a lengyel-magyar barátságra, és arra is rávilágít, hogy - jóllehet, a történelemkönyvek képein 1956 kapcsán többnyire fegyveres fiatal férfiakat, tankokat és ledöntött szobrokat lehet látni - a forradalom és az azt követő évek terheit nagyon sokszor nők viselték, akik sebesülteket ápoltak, élelmet vittek a harcolóknak és összetartották a családokat.
Emlékeztetett, a magyar forradalom egy a lengyelek melletti szolidaritási tüntetéssel kezdődött és az együttérzés nem maradt egyirányú: amikor Budapest lángokban állt, Lengyelországban tömegek álltak sorba, hogy vért adjanak a magyar sebesülteknek, illetve gyógyszert, élelmet és kötszert küldtek. Mindezt a lengyelek nem kényszerből és nem utasításra tették, hanem mert úgy érezték: "a mi harcunk az ő harcuk is" - fogalmazott az Országgyűlés alelnöke.
Hallerné Nagy Anikó felidézte: 1956. december 4-én, egy nappal a forradalom leverése után asszonyok ezrei vonultak némán, virággal a kezükben a Hősök terére, az ismeretlen katona sírjához "fegyver nélkül, szavak nélkül, mégis félreérthetetlenül".
Kiemelte: a béke, a szabadság és a társadalmi összetartás ma is olyan emberek munkáján múlik, akiknek a neve ritkán kerül címlapra; olyanokén, akik közösséget szerveznek, egy háború civil áldozatait segítik, vagy akik a mindennapokban tartják életben a szolidaritást.
Ennek a munkának jelentős része ma is nők vállán nyugszik és ma is gyakran láthatatlan marad - hangsúlyozta Hallerné Nagy Anikó, aki különösen értékesnek nevezte, hogy a kiállítás nem történelmi illusztrációkat, hanem kortárs válaszokat mutat be.
Jarosław Bajaczyk, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója úgy fogalmazott: az 1956-os év a lengyelek és a magyarok számára is vízválasztó történelmi dátum, a két nemzet szolidaritásának és testvériségének alapja.
Az igazgató tájékoztatása szerint a budapesti Lengyel Intézet és a Magyar Plakát Társaság együttműködésében megvalósult tárlaton 16 lengyel és 14 magyar női alkotó kortárs plakátjai láthatók, amelyek a nőknek a szabadságért folytatott és a társadalmi változásokban betöltött szerepére hívják fel a figyelmet.
Sz. Eszteró Anett, a kiállítás kurátora elmondta: az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából megvalósult tárlat apropót ad kérdések feltevésére a szabadságról, az ellenállásról, a felelősségvállalásról és a közösségi cselekvésről, a nők szempontjából.
A kiállítás arra is keresi a választ, hogy milyen szerepet töltenek be a nők napjaink társadalmi, politikai és kulturális folyamataiban, illetve hogy hogyan kapcsolódnak a múlt tapasztalatai a jelen konfliktusaihoz - fűzte hozzá a kurátor.
A budapesti Lengyel Intézet által küldött írásos összegzés szerint a tárlaton látható plakátok a szabadság és az elnyomás, a béke, a társadalmi igazságosság és a szolidaritás témáit járják körül. A kiállításon különös figyelmet kap a nők látható és láthatatlan munkája, valamint az, hogy miként változik a nők társadalmi megítélése a válságok és konfliktusok idején, illetve hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy a múlt tapasztalataiból kiindulva igazságosabb, szolidárisabb és békésebb jövő alakuljon.
Az MTI cikkéből kiderül, hogy az időszaki plakátkiállítás december 31-ig tekinthető meg a budapesti Lengyel Intézetben.
