Ez a legnagyobb futószalag a világon

A foszfátot a műtrágyaipar használja fel, e létfontosságú anyag az egyik legkritikusabb pontja a nagyüzemi mezőgazdálkodásnak. Foszfát nélkül nem növekednek a növények, ám a foszfátkészleteink igencsak végesek. Marokkó (ideértve a megszállt Nyugat-Szaharát is) jelenleg Kína után a világ második legnagyobb foszfátkitermelője és exportőre. A Bou Craa bánya ma Marokkó teljes foszfátbányászatának tizedét adja, de a kitermelt mennyiség évről évre növekszik. A becslések szerint a világ foszfátkészleteinek közel háromnegyedét marokkó birtokolja.

Európa szinte az összes foszfátigényét a kontinensen kívüli forrásból elégíti ki, itt nincsenek bányák. Ha a foszfáttal nem tanulunk meg fenntarthatóan bánni, az pár évtizeden belül rendkívül súlyosan érinti majd az élelmiszer-biztonságot. Korábban a foszfát legjelentősebb forrását a tengeri madarak által évezredeken át lerakott guanó jelentette, ezt a forrást azonban már rég kimerítettük. A foszfát iránti igény az 1960-as évektől, az úgynevezett zöldforradalom, vagyis a fejlődő országok mezőgazdaságának modernizálása kapcsán ugrásszerűen megnőtt. Az alkalmazott technológiák révén sok-sok millió embert lehetett jóllakatni, akik a korábbi, elmaradottabb technológiájú növénytermesztés mellett éhen haltak volna.

Bou Craa bányájában egy marokkói állami tulajdonú OCP SA bányavállalat termeli ki a foszfátot, azonban 2022-ben még egy feldolgozóüzemet is elkezdtek építeni, ahonnan már kész műtrágyát exportálhatnak jóval drágábban, mint a nyers foszfáttartalmú kőzetet. A konfliktusos bányászat mellett a területet legújabban érintő korrupciós botrány az, amely az EU parlamenti képviselőinek megvesztegetésével kapcsolatban nemrég kirobbant, ezek a szálak Katar mellett Marokkóba és ezen belül Nyugat-Szaharába is elvezetnek.

A Bou Craa becsült össz foszfátvagyona több mint 1,7 milliárd tonna. A foszfátkincset ugyan már 1947-ben felfedezték spanyol szakemberek, de a bányászat csak 1972-ben kezdődött, majd a gyarmati lét vége és az ország megszállása idején, néhány éves szünetet követően, 1982-ben indult újra. A gazdaságilag igen értékes területet ma egy 2700 kilométer hosszú falrendszer veszi körbe, ez „védi” meg a terület jogos tulajdonosaitól, a szaharávi őslakosoktól.

A hatalmas méretű futószalag óránként 2000 tonna foszfáttartalmú kőzetet szállít, az űrfelvételt róla a Terra műhold készítette 2022. december 14-én.