A magyar sport történetében a sport és a víz sikeres párost alkot

Schmidt Ádám köszöntőjében kifejtette: Magyarország a nyári olimpiák történetében 188 olimpiai aranyérmet szerzett, ezek több mint 40 százalékát, 79-et vízhez köthető sportágakban, elsődlegesen az úszásban, de sikeres a vízilabda, az öttusa és a kajak-kenu is.

Ezek a sikerek fantasztikus példaképeket állítanak elénk - mondta, példaként említve Benedek Tibort, Egerszegi Krisztinát, Darnyi Tamást, Kozák Danutát és Kovács Katalint.

Kiemelte, hogy a sportsikerek nemcsak a sportolók képességein és munkáján múlnak, azokhoz szükség van kiváló sportszakemberekre, edzőkre, sporttudományos munkatársakra, olyan, a sportban dolgozó, a sport minden területét felölelő szakemberekre, akik eljuttatják a sportolókat a sikerekhez.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar sportirányítás részéről fontos, hogy ezeknek a sportszakembereknek a képzése folyamatos legyen.

A Széchenyi István Egyetem az ország egyik legjobban működő egyeteme, segít a sport világában, például a sportszakemberképzésben - mondta. Hozzátette: mindezek mellett az egyetem aktívan vesz részt a város sportéletének támogatásában, legyen szó kosárlabdáról, kézilabdáról, evezésről vagy kajak-kenuról.

Meglátása szerint a győri egyetem példakép lehet e tekintetben más városok számára.

Az államtitkár kitért arra is, hogy szeptemberben Győr ad otthont a maratoni kajak-kenu világbajnokságnak.

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke arról beszélt, hogy gazdaságilag a vármegye egyik kitörési pontja lehetne az, ha összefogással olyan családi és ökoturizmust építenének ki a Szigetközben és Győrben, ahová a bécsi és pozsonyi régiókból is szívesen látogatnának el.

Somogyi Angéla, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának dékánja azt mondta, a sport, a gazdaság és a fenntarthatóság meghatározó a kar működésében, céljuk egy olyan képzési és kutatási portfólió kialakítása, amely választ ad a társadalom valós szükségleteire, legyen szó szakember-utánpótlásról, szakterületek erősítéséről vagy tudományos innovációkról.