Nem elég az EU figyelme!

Szili Katalin a Nemzetiségek és kisebbségek a 21. században – Identitás, Társadalom, Kultúra című nemzetközi tudományos konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón közölte: a tanácskozás célja, hogy a kisebbségek, nemzetiségek ügyét segítse, hidat verjen a politika és a tudomány közé, valamint hogy a jó gyakorlatok szélesebb körben is megismerhetővé váljanak.

Kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt tizenöt évben számos pozitív intézkedést hozott a határon túli magyarok könnyebb boldogulása érdekében. A Kárpát-medence magyar közösségeinek oktatási, kulturális és gazdasági lehetőségei szélesedtek, miközben a Magyarországon élő 13 nemzetiség törekvéseit és jogaik biztosítását is támogatták. Az erőfeszítések eredményeként sikerült újraegyesíteni a magyar nemzetet – hívta fel a figyelmet.

Szili Katalin szerint ugyanakkor kritikával kell illetni azt a gyakorlatot, amelyet az Európai Unió a nemzeti kisebbségek és nemzetiségek ügyében folytat. Kiemelte, hogy a közösség csak az adott ország unióba való belépéséig tartja fontosnak, hogy az miként bánik az ott élő kisebbségekkel, utána már nem.

Egy 2023-ban készült tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy Európában mintegy 300 etnikai csoport létezik 90 hivatalos nyelvvel, az EU-ban pedig legalább 158 hagyományos és nyelvi nemzeti kisebbség él, amelyek a becslések szerint az unió lakosságának mintegy 10 százalékát teszik ki.

A nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket jelenleg lesöpri az asztalról annak ellenére, hogy a bevándorló közösségek Európa összlakosságához viszonyított aránya lassan eléri az őshonos nemzeti közösségek arányát – mondta a miniszterelnöki fő tanácsadó.

Úgy vélte, komoly stabilitási problémákat okozhat, amennyiben az EU továbbra sem tesz lépéseket a nemzetiségek, nemzeti kisebbségek, őshonos nemzeti közösségek ügyében.

Emlékeztetett, hogy nemcsak kritikával éltek, hiszen Kalmár Ferenccel, a Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottjával készítettek egy ötpontos javaslatot, amellyel az EU támogatni tudná a kisebbségek igényeit, illetve az egyenlő bánásmód kritériumának is meg tudná feleltetni a tagállamokat.

Szili Katalin szerint kiemelten fontos lenne biztosítani Európában az őshonos nemzeti kisebbségek számára az egyenlő esélyeket, segíteni az önigazgatásukat, hiszen ez jelentené Európát, „nem a háború támogatása vagy a kisebbségek ügyében való félretekintés”.

Kalmár Ferenc arról beszélt, hogy kisebbségi kérdések tárgyalására korábban vegyes bizottságokat hoztak létre, ennek ellenére folyamatosan változik a kisebbségekkel kapcsolatos hozzáállás Európa-szerte. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU nem foglalkozik olyan etnikai alapú diszkriminációkkal, mint amelyek például a Benes-dekrétumokban jelennek meg.

A szakember fontosnak tartotta azt is, hogy az EU országaiban a történelemtanítás objektívebb legyen, ugyanis „Keleten ideológiát csinálnak a történelemből, ami a xenofóbiának, diszkriminációnak nyújt táptalajt” – fogalmazott.

Szécsi Gábor, a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának (KPVK) dékánja azt hangsúlyozta, hogy a konferencia lehetőséget ad a párbeszédre, amellyel a politika és a tudomány között szeretnének kapcsolatot teremteni, és segítséget nyújtani a jogalkotók és jogalkalmazók számára.

Emlékeztetett arra, hogy a KPVK szekszárdi bázisán már működik egy kisebbségi kutatóközpont, amely a kutatások lefolytatása, javaslatok megfogalmazása mellett a pedagógusok képzését is segíti kisebbségekkel kapcsolatos ismeretek nyújtásával.

A PTE KPVK szervezésében zajló konferencián szerb szociológusok, nyelvészek, történészek, nemzetiségi szakértők tartanak tudományos előadásokat a nap során.