51-es körzet, szent helyek

A legegyértelműbb ok egy ilyen tiltás bevezetésére a háborús övezetek elkerülése. Jelenleg két olyan nagy konfliktus van, aminek kerülésével számolnia kell a repülőknek. Az izraeli–palesztin konfliktus légtere, illetve az orosz és ukrán légterek is forgalmon kívül vannak – ez alól kivételt képez az a pár repülő, ami orosz városokba repül, a tiltás az átrepülő gépekre vonatkozik.

Emellett a katonai gyakorlatok esetén is előfordul, hogy lezárnak kisebb légtereket, amivel a légi forgalmi irányítóknak kell nap mint nap megküzdeniük.

Tiltott zónák közé tartoznak a jelentős vallási értékkel bíró helyek. Ilyen például a muszlimok számára kiemelt fontosságú mekkai zarándokhely. Az iszlám vallás nem engedélyezi, hogy nem muszlimok a közelébe menjenek vagy láthassák a Kába-követ, ezt veszik figyelembe a légitársaságok, kikerülve a szent helyet.

Bizonyos területeket természetvédelmi okokból kerülnek a repülők, ugyanis az elégetett üzemanyag maradványok, az okozott zaj vagy az esetleges kényszerleszállás komoly károkat okozhat egyes területek ökoszisztémájában.

Építészeti értékeink sokszor sérülékenyebbek, mint gondolnánk. Ilyen esetekben vagy limitet állítanak be a gépek számára – így járt a görög Parthenon, ahol a gépek másfél kilométeres magasság alatt nem repülhetnek, – vagy egyáltalán nem haladhatnak el az adott épület felett, erre példa az indiai Tádzs Mahal.

Gyakran politikai okok is korlátozzák a kereskedelmi járatok mozgásterét. Angliában több hely is no-go zóna lett: a Buckingham-palota, a Windsor-palota, a miniszterelnök Downing Street-i háza vagy a parlament. Az Egyesült Államokban ilyen terület Washington D. C. majdnem egésze, az elnöki rezidencia és a rejtélyes 51-es körzet is.

Az ilyen no-go zónák a körülöttünk lévő értékeken kívül ránk is vigyáznak. Az ikertornyok 2001-es összedőlése óta a turisták is komolyabb védelmet élveznek, a nagy számban látogatott helyek szintén repülési limiteket kaptak. Disneyland esetében a repülők például nem ereszkedhetnek ezer méter alá.