Kultúra és kreativitás közgazdász szemmel

A művelődés a kultúra javainak elsajátítása, megőrzése, fejlesztése, továbbadása azért, hogy az egyént segítse a társadalomban, a világban való eligazodásban, érvényesülésben. A kultúra pedig a közösségek által felhalmozott tudás és szellemi értékek összessége: a művészeti javak, alkotások, normák és szabályok – mondta Koncz Gábor közgazdász, egyetemi magántanár, főiskolai tanár, a Magyar Comenius Társaság alelnöke. Koncz Gábor a napokban a FUGA Budapesti Építészeti Központ vendége volt, ahol a Magyar Közgazdasági Társaság Kultúra-gazdaság Szakosztályának meghívására fejtette ki gondolatait Művelődés-gazdaságtan, kultúra-gazdaságtan címmel, és Magyari Beck Istvánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával, a szakosztály tiszteletbeli elnökével beszélgetett.

Koncz Gábor szerint nem véletlen, hogy a kultúra szó a kultiválni, vagyis „megművelni” latin szóból származik. A kultúra tágabb értelemben egy adott emberi közösség sajátos, egyedi látásmódja, amely magában foglalja a társadalom szellemi és anyagi létkifejezését, magatartásmintáit és hitrendszerét. Szűkebb értelemben a művészeteket, művelődést, ezek létrehozását, megőrzését, közvetítését és befogadását jelenti.

A kulturális és művelődési javak fogyasztásáról szólva Koncz Gábor azt mondta, hogy a humántőke a jövőre vonatkozik, a jövőbeni gazdasági érvényesülésünket segíti elő, míg a kulturális tőke a különböző művelődési és kulturális javak befogadásához és megértéséhez ad segítséget. A közgazdász szerint a civilizációk, kultúrák összecsapásáról beszélünk ma, ezért is érdemes újragondolni a kultúra úgynevezett három dimenzióját: a viszony-, tudás- és értékrendszert – mondta.

Központi téma volt az előadás során a művelődés és a kultúra finanszírozása, melyben az állam mindig is vállalt több-kevesebb szerepet. Erre azért van szükség, mert ez az ágazat nem profitorientált, saját bevételeiből nem tudná fenntartani magát. Az államnak tehát szerepet kell vállalnia ezeknek a fontos és hasznos értékeknek a finanszírozásában. Napjaink társadalmában a közoktatás ingyenes, a felsőoktatásban az első diploma megszerzése ugyancsak alanyi jogon jár.

 Az állam garantálja az információhoz való hozzájutást mindenki számára, könyvtárakon, teleházakon, a televízión és a rádión keresztül. Színházakat és múzeumokat működtet. A kulturális javak közvetítésében és terjesztésében az állam szerepe mélységes, hatékony, sőt, befolyással bír a fogyasztási szokásokra is.

A közgazdász rámutatott, a kultúra, művelődés nemcsak a társadalomra és a gazdaságra hat, hanem a politikára is. A művelődés szervesen illeszkedik a társadalmi környezetbe. Feladatokat és mozgásteret ad és kap a társadalmi kulturális folyamatokhoz, a gazdasághoz és a jogi, politikai, technikai fejlődéshez.

Végül azt is fontos hangsúlyozni, hogy a kultúra közösségi finanszírozása mellett milyen érvek szólnak: egyrészt a kulturális események vonzzák a külföldieket, akik az ország jó hírnevét viszik tovább, s ezáltal nő a nemzeti presztízsünk és öntudatunk, másrészt nem elhanyagolható tény az sem, hogy a kultúra fogyasztása úgy válik humántőkévé, hogy a munkaerő műveltsége, kreativitása magasabb lesz, mindebből pedig a gazdaság egésze profitál.