Középpontban az avantgárd alkotók

A Bartók-kiállítás (képünkön) és a többi tavalyi esemény százezer látogatót vonzott az intézménybe (Fotó: Hegedüs Róbert)

Ismertette a múlt év eredményeit és bemutatta az idei programokat tegnap a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. Fabényi Júlia főigazgató a távirati iroda tudósítása szerint elmondta, hogy tavaly tizenhárom kiállításukon és kétszázhetven múzeumpedagógiai programjukon százezer látogatót fogadtak.

Az idei programról szólva arról tájékoztatott, hogy az első új tárlat február végén nyílik, Mentés másként címmel, amelyen a múzeum kollekciójának magyar újmédia-művészeti alkotásaiból válogatnak.

Új állandó kiállítást is rendeznek, márciustól Westkunst – Ostkunst címmel a kelet-európai és a nyugati művészet párhuzamait, jellegzetességeit mutatják be a gyűjteményük alapján. Ebben újra láthatók lesznek az elmúlt két évben más intézményeknek kölcsönzött főművek is.

Készman József kurátor a volt jugoszláv államok avantgárd művészeti tevékenységét áttekintő, El nem kötelezett modernitás című kiállításról elmondta, hogy az anyag egy Marinko Sudac gyűjteményéből 2016-ban Milánóban bemutatott válogatásra épít.

Ehhez a tárlathoz kapcsolódik a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjában is szereplő, Párhuzamos avantgárd című kiállítás, amely a neoavantgárd Pécsi Műhely 1968 és 1980 közötti tagjainak jelentős munkáit gyűjti össze, archív anyagokat is felsorakoztatva.

A világhírű brit művészpáros, Gilbert & George munkái Szipőcs Krisztina szakmai igazgatóhelyettes elmondása szerint utoljára 1992-ben voltak láthatók hazánkban. Ezúttal a Bűnbak-képek Londonnak című, korábban a londoni White Cube Galériában bemutatott anyagukat hozzák el, amely a modern városi létezés által felvetett kérdéseket boncolgatja.

Július közepén nyílik az 1984 és 1992 között működött Hejettes Szomlyazók művészcsoport humoros, provokatív installációit és intervencióit bemutató tárlat. Ősszel Walter Schnepel több ezer darabos gyűjteményéből válogatva pedig átfogó kiállítás lesz Fluxus címmel a 20. század egyik legnagyobb hatású, azonos nevű művészeti mozgalmáról, mások mellett Arman, Joseph Beuys és Yoko Ono munkáit is felvonultatva.

Az év végén a kortárs képzőművészet és a gazdaság kapcsolódási pontjait vizsgálja egy nemzetközi válogatásból merítő tárlat, majd a Ludwig Múzeum által kiírt CAPP (Collaborative Arts Partnership Programme) pályázat legjobb munkái mutatják be a társadalmi együttműködésen alapuló művészeti tevékenységek lehetőségeit.

Az intézmény szervezi a Velencei Biennálé magyar kiállításait is: Boros Géza, a biennáléiroda vezetője és Petrányi Zsolt kurátor elmondta, hogy az idén a magyar pavilonban Várnai Gyula Békét a világnak! című kiállítása szembesíti májustól novemberig több installáción keresztül a múlt futurológiai elképzeléseit a jelen dilemmáival.