A Biblia után máig ez a legolvasottabb könyv

Margaret Munnerlyn Mitchell néven a Georgia állambeli Atlantában látta meg a napvilágot egy jómódú és politikailag befolyásos családban. Apja elismert ügyvéd, anyja katolikus aktivista és szüfrazsett volt. Margaret eleven természetű gyerek volt, sokat játszott a szabad levegőn és szívesen lovagolt. Emellett rengeteget olvasott, illetve már gyerekkorában írt történeteket és színdarabokat. Ennek kiváló alapot teremtett a család háttere is, amelynek körében természetes volt a történetmesélés: nagyanyja rendszeresen mesélt a kislánynak a polgárháborúról, amelynek csatáiban a nagyapja is részt vett és súlyosan meg is sérült, a háborút követő újjáépítés évei szintén a történetek részét képezték.

Mitchell 1918-ig egy divatos magán lányiskola, a Washington Seminary növendéke volt, ekkor kezdte el a Peggy nevet használni, a mitológiai szárnyas ló, a Pegazus után. Egyetemi tanulmányait a massachussetsi Smith College-ban kezdte meg, ám egy év után – édesanyja halála miatt – hátat fordított az iskolának, hazaköltözött, és átvette a háztartás irányítását. Noha több kérője is akadt, 1922-ben feleségül ment Berrien Upshaw-hoz, de férje alkoholizmusa és erőszakos viselkedése miatt hamarosan elváltak. Az esküvőjükön tanúként jelenlévő John Marsh segített Mitchellnek újságírói állást szerezni az Atlanta Journal Sunday Magazine-nál. Kapcsolatuk egyre inkább elmélyült, és 1925-ben össze is házasodtak.

1926-ban újságírói munkáját félbe kellett hagynia egy súlyos bokasérülés miatt. Eleinte folyton olvasott, férje hordta neki a könyveket a könyvtárból, ám ezt egy idő után megelégelte, és megkérdezte a feleségét, hogy miért nem ír inkább egy regényt ahelyett, hogy több százat elolvas? Nyomatékul egy írógépet is vett Mitchellnek, aki neki is látott a munkának. Három évi folyamatos írás után elkészült az Elfújta a szél, a polgárháború idején, Georgiában játszódó regény, amelynek főhőse egy elkényeztetett, akaratos fiatal lány, aki a háború hatására válik felnőtté. Mitchell eredetileg a Pansy O’Hara nevet adta szereplőjének, csak később változtatta meg Scarlettre.

A csaknem ezer oldalas mű, minden idők egyik legnagyobb könyvsikere végül 1936. június 30-án jelent meg, s a Biblia után máig ez a legolvasottabb könyv az Egyesült Államokban. Az első öt év alatt három és félmillió példány talált gazdára, volt, amikor egyetlen napon ötvenezer példányt adtak el.

A regényt, amely bár rendkívül olvasmányos, de művészi értékét tekintve csupán a szórakoztató irodalom szintjét üti meg, minden jelentősebb nyelvre lefordították, magyarul először 1937-ben Kosáryné Réz Lola fordításában jelent meg. Mitchell 1937-ben Pulitzer-díjat kapott érte. A regény filmjogait még 1936-ban 50 ezer dollárért vette meg a jó szimatú producer, David O. Selznick – elsőkönyves szerzőnek ennyi pénzt addig még nem fizettek. A filmváltozat, amely az írónő tetszését is elnyerte, 1939-ben készült el, szintén rekordnak számító 3,9 millió dollárért Victor Fleming rendezésében, Vivien Leigh és Clark Gable főszereplésével. A befektetett összeg minden centje megtérült, az összesen 15 Oscar-jelölést kapott, és tíz aranyszobrocskát el is nyert alkotás máig az egyik legnagyobb bevételt hozó film.

Mitchell elvonultan élt, nem vett részt nyilvános eseményeken, ugyanakkor rengeteg időt szánt a rajongói levelek megválaszolására, valamint a kalózkiadások elleni küzdelemre. Akkoriban az amerikai szerzőknek nem volt megfelelő a nemzetközi szerzői jogi védelme, az írónő tevékenysége pedig törvénymódosításokat is ösztönzött.

Margaret Mitchell az óriási siker és a könyvkiadók ostroma ellenére sem volt hajlandó a történet folytatására, holott műve nem úgy ér véget, ahogy ezt egy romantikus szerelmi történettől az olvasók elvárták. Az írónőnek később erre módja sem lett volna: 1949. augusztus 11-én atlantai házuk előtt egy részeg taxisofőr elgázolta, és öt nappal később, augusztus 16-án Mitchell belehalt sérüléseibe. Az atlantai Oakland temetőben helyezték örök nyugalomra.

Évtizedekkel Mitchell halála után a hagyaték örökösei engedélyezték Alexandra Ripley írónőnek, hogy folytatást írjon a nagy sikerű regénynek. Az írónő előtanulmányként hatszor olvasta el a regényt, sőt kéziratos másolatokat is készített, hogy beleélje magát annak stílusába. A Scarlett 1991-ben jelent meg egyszerre negyven országban, tizennyolc nyelven. A könyv nők millióinak körében aratott sikert, a kritikusok részéről azonban lesújtó bírálatban részesült. A Scarlettből 1994-ben nyolcórás tévéfilmsorozat készült, amelynek nézettsége ugyan igen magas volt, de távolról sem bizonyult olyan sikeresnek, mint az Elfújta a szél. Érdekesség, hogy elkészült a regény „ellenpólusa” is, amely a rabszolgák szemszögéből beszéli el a történetet, de ennek megjelenését az örökösök megakadályozták.

Margaret Mitchell atlantai háza ma turistaattrakció, miként a közelben berendezett, a könyvnek és a filmnek szentelt múzeum, és az elképzelt O'Hara ültetvény, a Tara regénybeli helyén létesített másik múzeum is.