Ma van a Magyar Film Napja

1901. április 30. Fontos dátum ez a hazai filmkészítés históriájában, hiszen ekkor mutatták be az első magyar filmet, Zsitkovszky Béla A táncz címre keresztelt alkotását. Az azóta eltelt 124 évben pedig számtalan kivételes, külföldi fesztiválokon is jutalmazott műremekkel bővült a magyar filmek repertoárja, elég csak Szabó István tarolására az Oscar-gálán a Mephisto című drámájával, vagy egy frissebb példát említve, Nemes Jeles László és a Saul fia sem távoztak üres kézzel a díjátadóról közel tíz évvel ezelőtt.

Természetesen egy mozi sikere nemcsak díjakban mérhető, hanem a rengeteg pozitív élményben és emlékben is, melyeket ezek a hazai filmek keltenek bennünk, nézőkben. Ezeket az érzelemdús kötelékeket ünnepeljük a mai napon, a Magyar Film Napja alkalmából.

Ugyan sokszor beszélünk ma már kissé lekicsinylően, akár becsmérlően, ha azt halljuk: magyar film. Azonban az idei év pont azt bizonyította be, az igazán jó honi alkotásokra továbbra is éhezik a magyar közönség. Elég csak Orosz Dénes Hogyan tudnék élni nélküled? című kasszasikerére gondolnunk. A 2024 végén debütáló, idén már a színházba is beköltöző zenés vígjáték az idei év elején (Herendi Gábor Futni mentem című romantikus komédiájával karöltve) történelmi cselekedetet vitt véghez, és a rendszerváltás óta megjelent magyar filmek között tudott a legnézettebbé válni, letaszítva trónjáról az évtizedek óta csúcson lévő A miniszter félrelépet.

Tehát az idei évi Magyar Film Napján bátran kijelenthetjük: a magyar film nem halott, köszöni szépen, él és virul, és talán erősebb, mint valaha.

• Ha van filmalkotás, ami ezerszám hagyott maga után szállóigévé váló beszólásokat, akkor az az Indul a bakterház.
• Eperjes Károly filmográfiájából is bátran lehetne egy önálló összeállítást készíteni, és Eldorádó című mozijának is bérelt helye van ezen a 10-es listán.
• Ugyan október 23-a még messze van a naptárban, de ha csak egy filmet szeretne megnézni az ’56-os forradalomról és az azt követő időszakról, a Megáll az időt nyugodt szívvel ajánljuk.
• Bacsó Péter 1969-es, A tanú című szatíráját, mely a szocializmus groteszkségét tanítani való módon mutatta be, csak tíz évvel később engedték bemutatni a nagyérdemű előtt.
• Ami az 1950-es éveknek a Megáll az idő, az a dualizmus időszakának a Szegénylegények. Jancsó Miklós betyárbecsületről szóló fekete-fehér drámáját olyan művészek játéka színesíti, mint a színészkirálynak tartott Latinovits Zoltán vagy a szintúgy legendásnak számító Görbe János.
• Sánta Ferenc regénye, Fábri Zoltán rendezésében, olyan színészekkel mint Őze Lajos vagy Latinovits Zoltán. Az ötödik pecsét a filmtörténelem egyik legégetőbb erkölcsi kérdését foglalja magában.
• „Az oroszok már a spájzban vannak!” Keleti Márton háborús vígjátéka, A tizedes meg a többiek a műfaja egyik legjobbjának számít még hatvan évvel premierje után is.
• Az animációs filmeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, melyek közül hazai fronton egyértelműen az 1986-os Macskafogó számít a legjobbnak. Ternovszky Béla mesterműve kiállta az idő próbáját, és több generáció kedvencévé tudott válni.
• Cserhalmi György Robert De Nirót megszégyenítő módon szelte taxijával Budapest utcáit. A Dögkeselyű eredeti lezárása a keleti blokk több országában is ki lett vágva.
• Antal Nimród 2003-as alkotása friss fuvallatként hatott a hazai filmgyártásra. A Kontroll úgy ugrándozik szűk két órája alatt a különböző műfajok között, akár a szereplői a metrósínek közt.