Kultúra

Szombattól látható a PIM új Petőfi-kiállítása

„Költő lenni vagy nem lenni” címmel szombattól látható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, állandó Petőfi-kiállítása, amely az életmű főbb problémaköreit megidézve mutatja be Petőfi Sándor alakját.

Szombattól látható a PIM új Petőfi-kiállítása
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
Fotó: MH/Purger Tamás

Az utóbbi évben egyszerre zajlott a PIM-nek otthont adó Károlyi-palota rekonstrukciója és az új Petőfi-kiállítás építése. A felújításra mintegy 2 milliárd forintot (ebből 1,8 milliárd állami forrás), a tárlatra pedig 150 milliót fordított a múzeum – mondta el a kiállítás pénteki sajtóbemutatóján Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója.

Kalla Zsuzsa főmuzeológus kiemelte, hogy kurátortársaival, Vaderna Gábor irodalomtörténésszel és Prágai Adrienn művészettörténésszel nem Petőfi kultuszának rombolására, hanem annak újjáépítésére vállalkoztak.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Költő lenni vagy nem lenni című állandó kiállítása
A Petőfi Irodalmi Múzeum Költő lenni vagy nem lenni című új állandó kiállítása
Fotó: MH/Purger Tamás

A tárlat ezért éppúgy bemutatja a Petőfi-kutatás legfrissebb eredményeit, mint a költő korának képzőművészetét, valamint Petőfi hatását és utóéletét is.

Most először szerepelnek állandó kiállításban eredeti Petőfi-kéziratok, ezeket sérülékenységük miatt háromhavonta cserélik majd – közölte.

Kalla Zsuzsa kiemelte, hogy a közönség számos multimédiás elem és adatvizualizáció segítségével kerülhet közelebb Petőfi Sándor alakjához.

Vaderna Gábor emlékeztetett arra, hogy a múzeum névadójának 20–25 versét szinte minden magyar ismeri, az életmű azonban ennél jóval gazdagabb, a kiállításban ezért egyaránt jelen van az ismert és az ismeretlen Petőfi is.

Mint hangsúlyozta, Petőfi az 1840-es években szinte egy csapásra „berobbant” a köztudatba. Ilyen gyorsan ekkora kultusza sem korábban, sem később nem alakult ki magyar költőnek; minderre ráadásul ráerősített Petőfi korai vértanúsága is – jegyezte meg.

Vaderna Gábor elmondása szerint a bevezető tér megidézi az életrajz fordulatait, felsorakoztatja a költő emblematikus portréit és tárgyait, a következő öt terem pedig hat tematikus csomópont mentén kutatja a kényszerűen félbeszakadt, mégis gazdag életművet.

A Kötelék című szoba a költő társas kapcsolatait, szociális hálóját térképezi fel, a Róna terem Petőfi és a romantika tájélményét vizsgálja, az Otthon szekció pedig mezővárosi, majd nagyvárosi környezetben, családi körben mutatja be Petőfit és zsánerköltészetét.

A Rémek című rész a romantikára jellemző borzongás, démonok és halálkultusz nyomait keresi az életműben, az Áldozat terem Petőfi önfeláldozásig vállalt közéleti, politikai tevékenységét követi végig, végül az Erő című egység a forradalmi cselekvés pillanataiban villantja fel Petőfi alakját.

Az állandó kiállítás végén egy ideiglenes tárlat is helyet kapott, amely a PIM korábbi Petőfi-kiállításait idézi meg – közölte Vaderna Gábor.

Prágai Adrienn arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen Petőfi korában alakult ki a kultúra új, minden addiginál szélesebb nyilvánossága, egy új művészképpel együtt. A PIM új állandó tárlata ezt a folyamatot is vizsgálja az irodalom mellett a kor képző- és az iparművészetére is kitekintve – mondta el a művészettörténész.

Kapcsolódó írásaink